Árvizeket okozhatnak a Dunántúlon az elszaporodott hódok

2019. január 14. 11:02

Árvizeket okozhatnak a Dunántúlon az elszaporodott hódok

A hódok ádáz gátépítésbe kezdtek Toronyban, az Aranypatakban is - árvizet okozhatnak. Egyre súlyosabb költségeket okoz a Nyugat-Dunántúlon a túlszaporodott hódállomány - nyilatkozta a nyugat.hu-nak a vízügyi igazgatóság.

Olvasónk pár napja Toronyban, az Arany pataknál járt. Ahogy levelében írta, már hónapokkal ezelőtt észlelte, hogy megjelentek a hódok a pataknál: „Akkor még reménykedtem, hogy az illetékesek is tudnak a problémáról és kezelni fogják azt. Sajnos nem úgy tűnik, hogy bármi történne.”-írta a nyugat.hu  A helyszínen készített olvasói fotókon is látszik, hogy az alaposan felduzzasztott patak ilyen aszályos időben is szinte a partvonalig ér. „Belegondolni sem merek, mi lesz, ha egy enyhülés miatt megkezdődik az olvadás. ” - jegyezte meg.

A patakmeder elhanyagolt, csalitossal, gazzal és fákkal benőtt, úgyhogy építőanyaga bőven van az állatkának. A környéken ráadásul nem ez az egyetlen hódvár, pár száz méterrel feljebb szintén van egy építmény - írta.

Még tavaly év elején cikkeztünk róla, hogy a hódok elszaporodtak a Dunántúlon. Aztán arról is tudósítottunk, hogy az Abért-tó körül a hódok kárt tesznek a növényekben, elrágják a fákat, pusztítják a környezetet.

Most az Aranypatakban látott hódgátak, és az esetleges árvíz-helyzet miatt a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz fordultunk, akik közölték, olvasónk felvetése jogos. A helyzet az, hogy évről évre egyre több gondot okoznak: „A hódok által kialakított torlaszok ugyanis valóban megemelik a gátak mögött a vízszintet, így gyakori a vízfolyás menti területek elöntése még olyan időszakokban is, mikor egyébként nem kell árvízi elöntéstől tartani. Nagycsapadék után kialakuló árhullámok levonulását is károsan befolyásolják a hódgátak. ”

A helyzetet azonban nagyban nehezíti, hogy az eurázsiai hód védett állatfaj, erről a 13/2001. (V.9) KÖM rendelet 2. számú melléklete szól. Továbbá az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rend. 2.A) számú mellékletében is, mint közösségi jelentőségű állatfaj szerepel.Itthon a hódállomány a 19. század közepére kipusztult - levadászták őket


Hódkezelésről elméletben és gyakorlatban

Hódkezelésről elméletben és gyakorlatban

Az eurázsiai hód hazánkban védett, őshonos faj, amely Magyarországon az 1980-as évek vége óta ismét jelen van. A hódok részei a hazai állatvilágnak, tevékenységük károsnak vélt hatásait pedig a gazdálkodóknak és a természetvédelemnek közösen kell megoldania. Ennek ellenére károkozásukról szóló negatív vélemények egyre gyakrabban kerülnek a figyelem középpontjába. A WWF javaslata szerint az Ausztriában és Németországban alkalmazott megoldásokat kell a hazai viszonyokhoz adaptálni.
Az eurázsiai hódok Magyarországon az emberi beavatkozások miatt az 1800-as években kipusztultak. A mértéktelen vadászat, a folyóparti élőhelyek jelentős átalakítása oda vezetett, hogy egész Európában drámaian lecsökkent az állományuk, és mindössze 1000 példány maradt fenn a kontinensen. Nem voltunk messze attól, hogy a kontinensről végképp eltűnjön ez a faj.


A 20. század utolsó évtizedében megkezdődött visszatelepítésük Magyarországon a Duna-Dráva és a Fertő–Hanság Nemzeti Park területén, illetve a Tisza középső és felső folyásánál. Spontán vándorlás révén mára az egész ország területén megjelentek.

A populáció száma több ezerre tehető napjainkban

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: tv.) előírja, szabályozza a védett állatfajok, így a hódok kártételének megelőzése érdekében végezhető tevékenységeket, amelyhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A törvény szerint a védett állatok okozta károk megelőzéséről, illetve csökkentéséről az érintett ingatlanok tulajdonosa, használója gondoskodik. Ha erre nem képes, kérheti a természetvédelmi hatóság intézkedését, segítségét. Több módszer alkalmazását teszi lehetővé a törvény: riasztás, kivételes esetben a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása, gyérítése. Ezeknek a módszereknek az alkalmazása azonban csak a természetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével végezhető el.

Ilyen és hasonló esetekben a vízügyi igazgatóság (a törvényi előírásoknak megfelelően) és a helyszíni bejárásokon tapasztaltak alapján kezdeményezi a természetvédelmi hatóságnál a hódgátak elbontásának engedélyezését.  Olvasónk fotóit látva az igazgatóság szakemberei kimentek Toronyba, a helyszínt bejárták és a hódgát környezetének kivételével a medret műszaki szempontból megfelelőnek találták. Ahogy közleményükben írták, a mederben található növényzet most már a természetközeli állapotot tükrözi.

A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az elbontott hódgátakat a hódok visszaépítik

Az állat több alkalommal képes adott helyen, akár pár nap alatt visszaépíteni a mederelzárást. Többszöri elbontást követően képes arra is, hogy a vízfolyás mentén tovább vándorolva új helyen alakítson ki ismét gátat, ezzel megteremtve a számára ideális életkörülményt. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság számára ez jelentős költséget okoz, s mivel a túlszaporodott állomány szabályozása nem megoldott, előreláthatóan a hódok okozta kártételek ismételten jelentkezni fognak.

Az eurázsiai hódok által okozott károk száma az elmúlt években jelentősen megnőtt. A gátak, kidöntött, megrágott fák lakossági, mezőgazdasági, erdészeti szempontból egyaránt komoly problémát okoznak. Mivel szinte az egész Nyugat-Dunántúlon területén tapasztalható a hódok káros tevékenysége, a természetvédelmi hatóságok és a nemzeti parkok bevonásával keresik a hosszú távú megoldást a problémára.




Kapcsolódó anyagok Célkeresztben a hód haszna és kára
BeHÓDolt a Zala

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés