Az MME a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve januárban 16. alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő sasok éves számlálását. Íme a 2019. évi XVI. Országos és Pannon-régiós Sasleltár összesített adatai.
Nyitókép: parlagi sas.
Az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében, idén immáron másodszor, a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak a kezdeményezéshez, így most ismét a Kárpát-medence közös téli „sastérképe” készülhetett el.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleménye szerint az egy időben történő megfigyelések miatt „sasszinkronnak” nevezett számláláson 488 felmérő vett részt. A tavalyi kezdeményezés folytatásaként a hazai szakemberekhez idén is csatlakozott szlovák, cseh, osztrák, szerb és román kollégák segítségével a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sastelelőhelyét felmérték a szakértők, így a lehető legpontosabb képet kaphattuk az itt tartózkodó sasfajokról és ezek egyedszámáról.
A hazai megfigyelések 2541 db 2,5×2,5 km-es UTM négyzetet (az ország területét felosztó rácsháló "szemek") érintettek, amely összesen 15907 km2-t, azaz az ország területének 17%-át fedték le. A 2019. évi sasszinkron során Magyarországon összesen 725-748 rétisast és 397-411 parlagi sast sikerült megfigyelni. Ez a szám a hat résztvevő közép-európai ország összesítésében 992-1060 rétisast és 509-538 parlagi sast jelentett.
A fokozottan védett státuszukhoz viszonyítva nagynak tűnő számok ellenére a sasok természetesen még ma is nagyon ritkák. A fenti adatok alapján a felmérés során bejárt sastelelőhelyeken, tehát a legsasosabb élőhelyeken is 100 négyzetkilométerenként mindössze átlagosan 4,5 rétisas és 2,5 parlagi sas került lencsevégre. Hogy el tudjuk képzelni ezt a nagyságrendet a legjobb sasélőhelyeken is átlagosan 3000 focipályányi területet bejárva találkozhatunk egyetlen rétisassal, míg a parlagi sas esetében ehhez már közel 7000 focipályányi területet kell átlagosan átvizsgálni.
Rétisasok megfigyelési adatai a Pannon-régióban
A két sasfajra elkészült régiós összesítés mellett a magyarországi felmérés a korábbi évekhez hasonlóan az összes ragadozómadár-fajra kiterjedt.
A réti- és a parlagi sasok mellett 3 szirti sast és 3 fekete sast, valamint további 13 ragadozómadár-faj mintegy 11 ezer példányát is megfigyelték a szakemberek. Barna kánya (1), vörös kánya (23), kékes rétihéja (945), barna rétihéja (63), karvaly (274), héja (20), egerészölyv (7800-8100), gatyás ölyv (260), pusztai ölyv (2), vörös vércse (1260), kerecsensólyom (52), vándorsólyom (67), kis sólyom (160).
A nappali ragadozómadarak mellett baglyokat (réti fülesbagoly: 5, kuvik: 26, uráli bagoly: 1) és ragadozó életmódú énekesmadarakat (holló: 480, nagy őrgébics: 270) is számoltak a felmérők, sőt néhány régióban a túzokokat (500) is számba vették.
