Palkovics miniszter nem érti az alapkutatásokat, azt hiszi, a gyenge magyar innovációt a tudomány megregulázásával lehet orvosolni, de az a falansztervilág nem fog működni, amiben Michelangelónak széklábakat kell faragnia – mondja Szathmáry Eörs nemzetközi hírű evolúcióbiológus, aki az MTA elleni támadás miatt kilépett a Professzorok Batthyány Köréből is.
Bár szívesen hivatkozunk a magyar Nobel-díjasokra, most éppen azért teszünk, hogy semmi esetre se lehessen a jövőben magyar Nobel-díj – véli a kutató, akivel az index beszélgetett.
Az interjú előtt a folyosón azt mondta, éppen Münchenbe utazik, és ha így megy tovább, lehet, hogy legközelebb már vissza sem jön. Ez mennyire komoly?
Valódi a veszély, hogy éppen a legkiválóbbak és mozgékonyabbak fognak elmenni: ők, ha úgy érzik, hogy az alaptudomány támogatása kiszárad Magyarországon, lépnek. A legfontosabb EU-s támogatások személyhez kötöttek, elvihetik más országba. Ezért is van különleges fontossága, hogy milyen szellemi és anyagi állapotban vannak azok a kutatóhelyek, ahová ezek a pénzek Magyarországon jöttek. Meg azért is, mert ha azt látják, hogy még a bázisfinanszírozása sem biztos ezeknek az intézményeknek, akkor azért a finanszírozók is elgondolkodnak, hogy a jövőben ezeket biztos ide kell-e adni.
A magyar tudósok az állam csecsein csüngenek – írta az MTA elleni támadás kapcsán Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének elnöke. Ezután Freund Tamással együtt ön kilépett a testületből.
Az Ökológiai Központnak, ahol a főállásom van, több száz futó pályázata van jelenleg, különböző forrásokat hoznak be külföldről és belföldről egyaránt. Ki csüng akkor az állam csecsein? Ez nagyon méltatlan támadás. A Professzorok Batthyány Köre képtelen volt kiadni egy olyan nyilatkozatot, melyben higgadtan elmondta volna, mi a baj ezzel a kormánytervvel. Ellenben az elnök írt egy publicisztikát, amit nagyon sokan az Akadémia hátba szúrásaként éltek meg. És ebben a szituációban az elnök levelét nem lehet magánmegnyilvánulásnak tekinteni, bármit is mond ő erről. Ez vállalhatatlan, ezek után nem maradhattam a Professzorok Batthyány Körében.
Náray-Szabó irracionális hisztériáról beszélt, a kormánypárti sajtó pedig ismét azt mondja, csak ellenzéki ajvékolásról van szó.
Nagyon sok jogos sértést tudnék mondani, de nem ez a cél, és nem is akarom, hogy mindent politikai támadásnak vegyenek. De most nem lehet sunnyogni, ez nem az a pont, amikor az embernek arra kell gondolni, hogy vele mi lesz. Most az a kérdés, mi lesz a magyar szellemi kultúrával, a gyerekeinkkel, a tanítványainkkal, a magyar tudománnyal.
Mi a valódi tét, miről szól az MTA körüli ügy ön szerint?
Magyarországon is van hagyománya, hogy időnként megtámadják az akadémiai kutatást. Talán még emlékszünk Bokros Lajosra, aki nem viccnek szánta a megjegyzését, hogy Burundiban sincs egyetem (egyébként van), mégis milyen jól megvannak. Kóka János szintén megtámadta annak idején az Akadémiát. Van egy pártokon és kormányokon átívelő vonulat, amelynek valamiért csípi a szemét a kulturális-tudományos elit úgy általában. De hámozzunk le mindenféle politikai szempontot. Azt gondolom, ismerethiány és félreértés van az egész mögött: nagyon sokan nem értik, hogy működik valójában az alapkutatás. Azt nem lehet egy gyárhoz vagy egy fejlesztőüzemhez hasonlóan működtetni, mert egész más a logikája.
Szathmáry Eörs
Az MTA és az Academia Europaea tagja, Széchenyi-díjas nemzetközi szaktekintély az evolúcióbiológiában. A European Research Council (ERC) díjazottja. Hét évig ugyanott az egyik panel tagja volt, 2019-ből a Synergy Grant panel alelnöke lesz. Az interjúnk előtti héten az MTA-botránnyal összefüggésben kilépett a Professzorok Batthyány Köréből.
Mennyit költ Magyarország alapkutatásokra?
Messze nem vagyunk túltámogatva, Magyarországon az alapkutatásra fordított pénzhányad az összes kutatásfinanszírozás között viszonylag alacsony. Németországban kétszer annyit fordítanak alapkutatásra arányaiban, mint nálunk. Tényleg az Akadémia tizenvalahány milliárdját kell tologatni, miközben az valójában nem is kutatási pénz? Miközben az Eurojackpot főnyereménye, amit egyetlen ember nyerhet meg, 27 milliárd forintnyi euró?
Milyen várható hatások lesznek ön szerint?
Az alapkutatások támogatása anyagilag is csökkenni fog, ahogy a kutatás szabadsága is. Tudok olyat – ERC- és Lendület-nyertes a srác –, akinek nyolc állásajánlat van egyszerre a kezében külföldről. Mégis mit gondolnak, meddig maradnak Magyarországon ezek az emberek, ha bizonytalanná válik a támogatási rendszer? Egy hónapig? Egy évig? Az új tudást az alapkutatási műhelyekben csinálják. Itt képezik ki a legmagasabb szinten azokat a szakembereket is, akik majd az egyetemeken dolgoznak, vagy akár az innovációba mennek el, és ott dolgoznak alkalmazott kutatásokon. Ha nincs – mondjuk – atomfizikai alapkutatás az országban, akkor egy atomerőműben sem lesz meg a szükséges alapműveltség, és óhatatlanul egy kiszolgáltatott, működtető szerepre leszünk kárhoztatva. És ez sok egyéb szférára is igaz. Ennek szerintem már nemzetbiztonsági kockázatai is vannak.
