A kormány kiegészítette az amúgy idén lejáró Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020 (OHT)-t, nem titkoltan azért, hogy így próbáljon meg akadályt állítani egyes hulladékok importjának. Jogi csavarás?
Nemrég a Greenfo is beszámolt róla, hogy nemcsak arról határozott, hogy “a jogsértő módon történő szennyvíziszap és RDF hulladék behozatal esetén az országos és a területi környezetvédelmi hatóságok soron kívül intézkedjenek.”, de az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020-t is rejtélyesen kiegészítette. Most kiderült, mi került bele. Sejtésünk, hogy a kettő összefügg, beigazolódott.
“Az elmúlt években a külföldről hazánkba érkező szennyvíziszap hulladék mennyisége jelentősen megnőtt. A hazai kezelő létesítményekhez történő több száz kilométeres szállítási távolság szükségtelen környezeti terhelést és kockázatot jelent.” – vezeti be a módosítást a kormany.hu “A magyarországi kezelés és a behozatal engedélyezett és a hatóságok által ellenőrzött módon történt. Az eddigi tevékenység a lakosok egészségére veszélyt nem jelentett, azonban hazánk környezeti állapotának megőrzése és elsődlegessége miatt a Kormány a jövőre nézve fellépett a szennyvíziszap behozatala ellen.”
“A kiegészített OHT alapján a mechanikai kezeléssel energetikai hasznosításra előállított RDF hulladékot a továbbiakban akkor lehet Magyarországra behozni, ha a hazai hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban képződött RDF hulladék hasznosítása megoldott. A behozatali eljárás során egyedileg kell vizsgálni ennek tükrében a behozatal hulladékgazdálkodási indokoltságát.
A fenti intézkedések szerzett jogot nem sértenek, a már kiadott hatósági hozzájárulások érvényességét nem érintik.”
Két hulladékcsoportról van itt szó, egyrészt a szennyvíziszapról, másrészt a hulladékból előállított másodtüzelőanyagból (RDF).
Ami a szennyvíziszapot illeti, az OHT így fogalmaz:
“A Magyarországon keletkező szennyvíziszap szinte teljes mértékben hasznosításra kerül, azonban ennek közel fele rekultivációs célú hasznosítás. A barna mezős területek hasznosítása várhatóan a közeljövőben be fog fejeződni, ezért a külföldi szennyvíziszap hulladék a hazai hasznosítás hosszú távú fenntarthatóságát veszélyezteti. A hulladékjegyzék szerinti 19 08 05, 19 08 11*, 19 08 12, 19 08 13* és 19 08 14 azonosító kódú szennyvíziszap hulladék külföldről történő behozatala környezetvédelmi szempontból nem indokolt.”
A hulladék másodtüzelőanyag RDF behozatalát a kormány már 2018-ban, egyszerű kormányrendelet-módosítással megpróbálta korlátozni, hogy a lakossági hulladékgyűjtő- és kezelő közszolgáltatók által a vegyes települési hulladékból válogatás után illetve a szelektív gyűjtés maradékából aprítás, szárítás után előállított, gazdaságosan (feltehetőleg) nem újrafeldolgozható hulladékoknak ne kelljen versenyezniük a hazai cementgyári és erőművi égetési kapacitásokért az olasz és szlovén importtal. Tette ezt azért, mert piaci alapon a közszolgáltatói anyag – ismereteink szerint nagyobb nedvességtartalma és így kisebb fűtőértéke okán – nem versenyképes más égethető hulladékokkal. És tegyük hozzá, az égetés sem a lerakással. Azt is hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy a közszolgáltatók hulladéka nem is feltétlenül azonos a cementgyárakba bekerülő más – import és hazai – hulladékkal: jól égethető hulladék másodnyersanyagot például termelési maradékokból és más ipari eredetű papír-, műanyag- és fahulladékokból, illetve ezek társításaiból, keverékeiből is előállítanak. Adott esetben azért, mert a hulladékhierarchia – megelőzés, újrahasználat, újrafeldolgozás prioritási sorrend – betartása válogatást, tisztítást igényel, így például anyagában hasznosítás helyett egyszerűbb és – különösen Nyugat-Európában, ahol égető van bőven – olcsóbb az égetés.
A hierarchia betartatása láthatóan nemcsak Magyarországon nem megy, Németországban ezért egyenesen az ipari-kereskedelmi eredetű települési hulladékra vonatkozó szabályozást, amely így az elkülönített nem gyűjthető kevert hulladékok esetén kötelező előkezelést (válogatást) ír elő és a válogatóktól legalább 85%-os, újrafeldolgozásra alkalmas haszonanyag kihozatalt igyekszik megkövetelni. Tegyük hozzá, a fenti német szabályozás – mely a korábbinak egy 2017-es szigorítása – évek alatt, sok vitát generálva született meg.
Az OHT mostani módosítására azért lehetett szükség, mert a nemzetközi hulladékszállítási szabályoktól való eltérésre feltehetőleg csak olyan esetben van mód, amennyiben azok a nemzeti stratégiákkal ütköznek. Hát ez most akkor megvan. “A Kormány döntése előtt megkereste az érintett tagállamokat, kellő felkészülési időt biztosítva számukra, és tájékoztatta az Európai Bizottságot is a tervezett intézkedéséről.” Kérdés, lesz-e hatása a dolognak a RDF-exportra. Merthogy olyan is van, például Szlovákiába, közszolgáltatóktól is.
Nyitókép: szennyvíziszap szállítás 24.hu
