A magyar kormánynak nem a legkedvesebb témája a klímapolitika, ez tipikusan az az ügy, amit a kormány se lenyelni, se kiköpni nem tud. Orbán Viktor és pártja odáig nem megy el, mint mondjuk az amerikai Republikánus Párt egy része, hogy baloldali huncutságnak kezeli az ügyet, de nem is akar vele sokkal többet foglalkozni, mint amennyit uniós tagként muszáj, mert nem illik igazán bele a jól megtervezett, megválogatott és nagy gonddal alakított konfliktusainak logikájába. Éppen ezért volt érdekes kérdés, hogy ha a magyar kormány kap egy nagy lehetőséget, vagyis rengeteg pénzt az EU-tól, amit valamilyen formában muszáj a klímapolitikai célok elérésére költeni, mihez kezd vele.
Az angolul RRF-nek, magyarul HEE-nek (Helyreállítási és Ellenállási Eszköz) nevezett pénzügyi csomagból 2021 és 23 között kérhetnek pénzt a tagállamok, hogy enyhítsék a járvány okozta gazdasági károkat. Az Európai Bizottság viszont kikötötte, hogy az igényelt források legalább 37 százalékát a kormányoknak klímavédelmi célokra kell költeniük. Ez persze egy komoly lehetőséget is jelent a tagállamoknak, hiszen eurómilliárdokat lehet olyan fejlesztésekre költeni, amelyek hozzásegítenek a 2030-as klímacélok eléréséhez, és hosszabb távon ahhoz, hogy az Európai Unió – ahogy ezt már törvénybe is foglalta – 2050-re karbonsemlegessé tudjon válni. Így felmerül a kérdés, hogy a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, vagyis HET szerint a kormány mennyit és hogyan költene klímapolitikai célokra. A programot ilyen szempontból elemezte a Energiaklub és a Magyar Természetvédők Szövetsége, hogy kiderüljön, mennyire veszi komolyan a kormány a klímacélokat.
Még a tervezettnél is tovább kellett várni, hogy erre a kérdésre megkapjuk a választ. A magyar kormány ugyanis szereti magát – és a kormány lépéseit megérteni szándékozókat – kihívások elé állítani. Jelen esetben azzal, hogy fél évet dolgozott egy részletes terven arról, mire költené az EU gazdaságélénkítő csomagjából lehívható pénzt, hogy aztán Orbán Viktor egy héttel a határidő lejárta előtt és nem sokkal a 400 oldalas terve elkészülte után bejelentse, hogy igazából sokkal kevesebb pénzt kérünk az EU-tól. Ami persze azzal jár, hogy villámgyorsan újra kellene írni a tervet. A héten viszont végre megjelent az új, 5800 milliárd forint helyett már csak valamivel több, mint 2500 milliárd forinttal számoló Helyreállítási Terv, amiből jól látszik, hogy a kormány muszájból, összecsapva és viszonylag átgondolatlanul írta bele a klímapolitikai célokat a tervbe, és bár elvileg sok pénz menne a gazdaság zöldítésére, annak egy részét úgy akarja elkölteni a kormány, ahogy szakértők szerint elég kevés értelme van. Az eredmény felemás, mert bár sok, klímaváltozáshoz köthető tétel szerepel a programban, sőt, elvileg az uniós pénz nagyobb részét költené ilyen célokra a kormány, mint amit minimálisan elvár az EU, viszont ezekről nem derül ki egyértelműen, hogy hogyan is járulnának hozzá a klímacélok eléréséhez. A kicsit konkrétabban kifejtett terveknél pedig úgy tűnik, hogy nem igazán hatékonyan költene el a kormány több százmilliárd forintot, így gyakorlatilag kidobva az uniós pénzt az ablakon.
RÉSZLETEK : Muszájból beírt klímavédelem
Kapcsolódó anyagunk: Mennyire lesz zöld a 2500 milliárdos uniós támogatás?
Az elmúlt napokban repkedtek az ezermilliárdok a hírekben, annak kapcsán, hogy az Európa Unió támogatást indít Ellenállóképességi és Helyreállítási Eszköz néven, melynek célja a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése, valamint az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá, ellenállóbbá tétele, illetve a zöld és digitális átmenet megvalósítása. Magyarország 5760 milliárd forintot kérhetne, de nem él csak a felével. Mire használnánk fel? Civil vélemények és kételyek erről szólt podcastunk >>>
