Egy a természettel? Taxidermia (halott állatok preparálása) és trófeák faltól falig. Közpénz milliárdok az új fideszes hobbi vadászklikk legitimizálására. A keresztény fővadász Semjén Zsolt szomorú, mert az emberek egyre kevésbé akarnak vadászni. Tegnap nyílt meg az 50 milliárdból felújított budapesti Hungexpon az Egy a természettel c. Nemzetközi Vadászati és Természeti (ál Világ) Kiállítás. „Kevesek hobbija – Sokak nyomora – Te döntöd el, melyik a fontosabb!” Ellenzéki sajtóvélemény válogatás.
Először is nem árt tisztázni, hogy mindenki számára világos legyen: ez a vadászati pénzmosoda NEM világkiállítás!? Ez egyszerű hazugság, kizárólag belföldi használatra. Az expo rangot egy francia központú, 169 országot tömörítő nemzetközi szervezet, a Bureau International des Expositions (BIE) ítéli oda rendezvényeknek. A 2021-es vadászati kiállítás nem szerepel a BIE hivatalos rendezvényei között. A kiállítás nemzetközi közönségnek szánt honlapján nem is található meg az expo kifejezés, csak a magyar nyelvű oldal hívja “világ”kiállításnak.
Semjén bambizásával és VR-os medveöléssel kezdődött el a vadászati kiállítás
MTI/Varga György
Vadászati szentély a vadászarisztokráciának, avagy “ki az a hülye, aki a szarvasbőgés idejére időzíti a világkiállítást?”
“Szellős” – fújta ki magát egy vidéki vadász a szombaton megnyitott vadászati világkiállítás pavilonjaiból kilépve. Az esemény sem a szakmabelieknek, sem a National Geographic-on edződött természetbarátoknak nem mutatott sok újdonságot.
– Ki az a hülye, aki a szarvasbőgés csúcsidejére időzíti a vadászati kiállítást? – tette fel a kérdést egy másik vadász, mivel ilyenkor egy valamirevaló puskás inkább az erdőt járja. Ráadásul a kiállítás is nagyban ráerősít arra az amúgy igazságtalan sztereotípiára, hogy a vadászat csak úri passzió, az ezt űzők mind dúsgazdag trófeahalmozók.
Bár az Orbán-kabinet nagy vadászai, Kovács Zoltán államtitkár és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is komoly létszámot várt, a szombat délelőtti megnyitóra jobbára kormányközeli protokollvendégek voltak kíváncsiak. Közöttük is feltűnt Zaid Naffa tiszteletbeli jordániai konzul, aki ugyan korábban a TEK terrorátvilágításán megbukott, ám a jelek szerint továbbra is élvezi a kormány bizalmát. Odakint alig százan várakoztak arra, hogy megnyíljanak a kiállítás kapui. Olyan érdeklődővel alig találkoztunk, aki maszkot viselt. Az egyik biztonsági őr szerint ennek egyszerű oka van: nem kötelező hordani. Arra a megjegyzésünkre, hogy ettől még járvány van, vállat vont, majd közölte: neki erről nem szóltak „fentről”. Bár – mint mondja – amúgy sem fél, hiszen „sportos fajta.”
A Hungexpo bejárata előtt az ellenzék is akciózott: a párbeszédes Dorosz Dávid egy Semjén Zsoltot ábrázoló képet és egy nyomornegyedes molinót feszített fel a kerítésre. A feliraton az volt olvasható, hogy „Kevesek hobbija – Sokak nyomora – Te döntöd el, melyik a fontosabb!”. Ezt azonban a világkiállítás biztonsági őrei hamar elkobozták, mivel magánterületen tilos demonstrálni.
A népszava helyszíni beszámolója >>>
Telex: Semjén Zsolt szomorú, mert az emberek egyre kevésbé akarnak vadászni
A kereszténydemokrata Semjén Zsolt a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) 67. közgyűlésének tegnapi megnyitóján, a Hungexpón szólalt fel. Beszédében szomorúságának adott hangot, amiért manapság az emberek már képesek megkérdőjelezni a vadászat legitimitását, jogosságát, sőt helyességét is.
A vadászat azonban az ember és a természet felől nézve is legitim – bújt beszéde közben egy pillanatra képzeletbeli szarvasbőrbe a miniszterelnök-helyettes. Az alábbiakban kivonatoltunk néhány közérdeklődésre is számot tartó kérdést és választ, amit Semjén beszédében feltett, illetve meg is válaszolt.
Nemzeti bukta – vadászati világkiállítás helyett
Hardy Mihály a Klubrádió munkatársa kilátogatott a Vadászati Világkiállítás első napjára, és megírta tapasztalatait:
Továbbra sem tudni, hogy vajon mi került több tucat milliárd forintba a budapesti Nemzetközi Vadászati és Természeti kiállítás megrendezésén. A világkiállítás kifejezés egyáltalán nem ideillő, hiszen olyan vadászati nagyhatalomnak számító országok, mint például az Egyesült Államok, Kanada, Argentína, Namíbia vagy Dél-Afrika egyáltalán nem vesznek részt külön, saját standdal a kiállításon. Hogy ennek vajon a koronavírus járvány az oka vagy a rossz előkészítés, azt nehéz lenne megítélni, de tény, hogy nemzeti kiállítóként csak a szomszédos országok és Lengyelország képviselteti magát a Hungexpo területén megrendezett bemutatón. A korábbi FeHoVa, magyar vadászati kiállításokhoz képest kifejezetten szellős pavilonokban annyira nem sikerült feltölteni a rendelkezésre álló teret, hogy például a Budapestre költöztetett Türk Tanácsnak is saját standja van, jóllehet, a nemzetközi szervezetnek nem sok köze van sem a vadászathoz, sem a természetvédelemhez.
A 70 milliárd forintosra becsült rendezési költségek egy nagyobb része állítólag a kiállítási csarnokok felújítására ment el, ezek azonban meglehetősen félkész állapotban fogadják a hazai és külföldi jágereket. A kiállítás egészét egyszerre jellemzi a nagyzolás és a kárpát-medencei kisszerűség. Még tapasztalt vadászokban is visszatetszést kelt a tíz tonna hullott gím- és dámszarvas agancsokból épített, bőgő szarvasbikafejet formázó kapu, ami talán szelfizésre megfelelő lehet. Arra viszont nagyon nehéz elfogadható biológiai vagy geopolitikai magyarázatot találni, hogy a központi magyar vadászati kiállításon mit keres egy kitömött bölény és miért van ott egy hatalmas medveszobor, holott a két élőlény nem őshonos a mostani Magyarországon. A csodaszarvas legendájára viszont aligha fogékonyak a 21.század külföldi vadászai. Egy másik pavilonban viszont többezer őz, gím és dánvad trófea sorakozik a falakon körben, olyan mennyiségben, hogy áttekinteni is lehetetlen.
Mivel a kiállítás idejére a teljes Albertirsai utat lezárták, ezért csak tömegközlekedéssel lehet eljutni a vadászati kiállításra, ahová a normál belépőjegy ára 2.700 forint. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy 3.500 forintért lehet egyetlen vaddisznóhúsból készült hamburgert vásárolni, akkor egy négyfős család számára jóval húszezer forint feletti összegbe kerül egy hétvégi látogatás a vadászati kiállításra. Hardy Mihály képgalériája >>>
Egy másik képgaléria: a vadászati kiállítás megnyitó napjának képei >>>
Vadászati kiállítás tíz tonna gigagiccs kép: Hardy Mihály
Ökoterroristák ellen szónokolt Semjén Zsolt a kitömött állatokkal teli kiállításon
A gátlástalan ipari lobbit és a “sötétzöld ökoterroristákat” is célba vette a miniszterelnök-helyettes Semjén Zsolt a vadászati kiállítás nyitónapján mondott beszédében. A HVG videója a helyszínről.
Telex: Kovács Zoltán: A vadászati kiállítás megtérülését lehet pénzben is mérni, én nem ezt javaslom
A rendezvény helyszínéül szolgáló Hungexpo felújítása 55 milliárd forintba került, a kiállítás megszervezésére 17 milliárd forintot költött a kormány az adófizetők közössége. Hogyan fog ez megtérülni Magyarország számára? – tette fel az ATV a kérdést Kovács Zoltánnak.
A megtérülését lehet természetesen azonnali pénzbeli megtérülésben is mérni, én nem ezt javaslom. kezdte a választ a kiállítás szervezésért felelős operatív törzs vezetője, majd így folytatta: „Nyilván a jegybevételek is fontos elemet játszanak, hanem abban, ahogy a hírét viszik az egyébként is világhírű és mértékadó magyar vadgazdálkodási-, természetvédelmi- és környezetvédelmi gyakorlatnak és tapasztalatnak, ami itt létezik.” Ha ez utóbbi állításával nem is szállnánk vitára, de a jegyárakat tekintve – a felnőtt napijegy 2700, 1200 forint a diák, a családi jegy 6700 – már nehezebb megtérülésről beszélni.
Ha mindenki a legdrágább jegyet venné, akkor 6 milliónál is többet kéne belőle eladni a teljes 17 milliárd megtérüléséhez. Kovács Zoltán tavaly januárban – akkor még a rendezvényért felelős kormánybiztosként azt mondta, legalább egymillió látogatót várnak a kiállításra. Ha tényleg jönne egymillió érdeklődő, az még a 17 milliárd egyhatodát sem hozná vissza a jegyekben.
Semjén Zsolt májusban még azt nyilatkozta az RTL-nek: Ha csak tisztán gazdaságilag nézem, akkor is egy nagyon jó befektetés, aminek évtizedekig fogjuk látni a hasznát. Telex cikk
Magyar Hang: Vadászati világkiállítás – sok szép halott állattal
A „HUNGEXPO-hoz vezető Albertirsai út – a dugókat és az autók feltorlódását elkerülendő – nem lesz elérhető a nagyközönség számára személygépjárművel” – olvastam az Egy a Természettel honlapon, ezért tömegközlekedéssel indultam el megnézni Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár hobbiprojektjét, mely több mint 72 milliárd forintjába került az adófizetőknek (igaz, ebből a HUNGEXPO átépítésére szánt 55 milliárd legalább később is hasznosulhat).
A Stadion autóbusz-állomásról épp az orrom előtt megy el a busz, senki sem ül benne. Beáll a következő, felülök, és mondom a sofőrnek, hogy nincs nagy tumultus. Még lehet, mondja és vigyorog, de tíz perc múlva, amikor elindulunk, rajta és rajtam kívül még két utas van. A teljesen néptelen Albertirsai út másik oldalán rengeteg parkolóhely, autó egy szál sem – kissé fölöslegesnek tűnik a lezárás, de legalább az autókkal érkezőket is rákényszerítették az egészséges életmód jegyében egy jó hosszú gyaloglásra.
A bejáratot őrző gigantikus szarvasagancs szobornál kiegyenlített a biztonsági őrök és a látogatók aránya. Utóbbiak pózolnak, előbbiek készségesen elkészítik a fotót a kedves látogató telefonjával. Bent sincs tumultus, sőt – az ottlétem két órája alatt nagyjából kétharmad-egyharmad volt a nyakukban akkreditációs kártyát viselők (akik vagy fellépők, vagy kiállítók, netán meghívottak lehettek) aránya a mezei látogatókkal szemben. Ingyen osztogatták a Nimród vadászati magazin szeptemberi számát (Elnök: dr. Semjén Zsolt, Főszerkesztő: dr. Kovács Zoltán), amelyből kiderül az is, hogy az iskolások majd ingyen mehetnek az október 14-ig tartó rendezvényre. Folytatás >>>
A kormány kiemelt szempontnak tekinti a környezetvédelmet, így a gazdaság növekedését is fenntartható módon biztosítja – mondta az innovációs és technológiai miniszter tegnap Budapesten, az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti (ál Világ) kiállítás nemzetközi csarnokának megnyitóján. Palkovics László hangsúlyozta, hogy az innováció nem zárja ki a környezetvédelmi szempontokat, hiszen lendületet ad az alkalmazkodáshoz, amit a világ folytonos változása megkövetel.
Palkovics László hangsúlyozta, hogy a kutatási-fejlesztési támogatások több mint a kétszeresükre nőttek 2010 óta, csak az idén 182 milliárd forint a keretösszeg. A növekedés fenntarthatóságáért sok kihívással kell megküzdeni, és ehhez bátor újításokra van szükség. A miniszter bízik abban, hogy a világkiállításból is születnek olyan ötletek, amelyek közelebb visznek a környezetvédelmi célokhoz.
Philipp Harmer, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (International Council for Game and Wildlife Conservation – CIC) alelnöke lenyűgözőnek nevezte a világkiállítást. Elismerően emelte ki, hogy a rendezvény a vadászatot nem önmagában, hanem mint a természetvédelem fontos eszközét mutatja be, amely hozzájárul az élővilág megőrzéséhez. A nemzetközi szervezet megtiszteltetésnek érzi, hogy részese lehet az erről szóló, három hetes szakmai rendezvénynek, a World Conservation Forum (WCF2021) programjainak a nemzetközi csarnokban – fűzte hozzá.
Semjén: Üldözik a vadászokat, harcolunk a vadászat szabadságáért
Miközben az Orbán-kormánynak nincs zöld szakminisztériuma, csak a sok tekintetben ellenérdekelt Agrárminisztérium egyik jelentéktelen érdekérvényesítésű államtitkársága foglalkozik pl. a természetvédelemmel. A kormány sikerpropagandájában a nagy zöld elközelezettséget reklámozza, a szomorú valóság az, hogy a vadászati ál “világ” kiállításra is 2,5 szer többet költenek, mint a 10 hazai nemzeti parkra összesen, arról nem is beszélve, hogy a fél országot (pl. nagy tavaink partjait) lebetonozzák, sokszor jogellenesen építik be.
A TÉMÁVAL KAPCSOLATBAN TOVÁBBI CIKKEKET TALÁL (főleg a szeptember 25, 26, 27-i) SAJTÓFIGYELŐNKBEN >>>
