Az emberi embriószövetek kozmetikai és élelmiszeripari felhasználására utaló jelenségeket vizsgálja Szabó Marcel zöldombudsman. Vizsgálatának egyik gyümölcse egy “embriómentes termék” címke lehet.
Az alapvető jogok biztosa jövő nemzedékek érdekei védelmét ellátó helyettese mai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy tudomására jutott, hogy számos fogyasztási cikk emberi embriók sejtjeinek, szöveteinek felhasználásával, illetve ezek kísérleti célú alkalmazásával készül anélkül, hogy a fogyasztó erről értesülne. Az érintett termékek között számos világmárka van, így e kérdés Magyarországot is érinti, hiszen ezek nálunk is megjelenhetnek.
A zöldombudsman emlékeztetett arra, hogy az Európa Tanács már 1986-ban ajánlást fogadott el az embriók és magzatok diagnosztikai, terápiás, tudományos, ipari és kereskedelmi célú felhasználásáról. Az Európa Tanács, amelyet Szabó Marcel az emberi jogok legfőbb európai őrének, Európa élő lelkiismeretének nevezett, felszólította tagállamait, hogy az embriók ipari használatát terápiás célokra korlátozzák, mégpedig olyan módon, hogy az élő magzatok esetében csak a saját egészségük érdekében lehessen beavatkozni, míg a halott magzat szöveteinek hasznosítását korlátozzák a legszűkebb értelemben vett egészségügyi-tudományos célokra korlátozta. Kereskedelmi, haszonszerzési célú hasznosítás mind a magzat, mind a magzati szövetek tekintetében tiltott, tekintettel az emberi méltóságra. Az Unió 2000-ben aláírt Alapjogi Chartája rögzíti az emberi test és részei haszonszerzési célú felhasználásának a tilalmát, és a Charta kommentárja világossá teszi, hogy az embrió is emberi szövetnek minősül.
A magyar Alaptörvény is tartalmazza ezt a tilalmat, és az egészségügyi törvény is úgy rendelkezik, hogy az embriók felhasználása csak terápiás célra, diagnosztikus, terápiás, megelőzési és rehabilitációs eljárásokban megengedett, vette számba a szabályozást a szakember. Az európai jogi alap tehát egyértelmű, ám számos ország van Európán kívül, pl. az Egyesült Államok, ahol kihasználják azt a tudományos technológiát, amellyel ember-állat hibrid kísérleteket végezhetnek, az emberi embrió állati méhbe, az emberi agysejtek állatba ültethetnek, vagy beavatkozhatnak az emberi embrió tulajdonságaiba, illetve az embriószövetek sejtjeiből tenyészeteket állíthatnak elő.
Szabó Marcel sajtótájékoztatója. kép: Sarkadi Péter greenfo
Az Egyesült Államokban az információk szerint van olyan kozmetikai cég, ahol magzati eredetű bőrszövetet használnak fel pl. szemránckrémhez. Léteznek olyan élelmiszeriparral kapcsolatban lévő cégek, amelyek embrionális szöveteket állítanak elő arra, hogy egyes termékek (csoki, tejpor, üdítő) ízhatását teszteljék – pl. embrió veséjéből előállított tenyészettel.
Ezek általában világmárkák, amelyekkel akár hazai üzletek polcain is találkozhatunk, vagy az interneten keresztül megrendlehetünk.
"Az embriószövet ilyen jellegű felhasználása nyilvánvalóan nem rongálja a fogyasztó testi egészséget, de azt hiszem, sokak szerint a lelket annál inkább. Az pedig egyértelműen elfogadhatatlan, ha a fogyasztó esetenként nem is tudhatja, hogy amit megvásárol és elfogyaszt, az miből és hogyan készült. Ez már a lelkiismereti szabadságot sértheti, ami európai dokumentumokban és a magyar alaptörvényben is rögzített alapvető emberi jog"- mondta Szabó Marcel, aki a legfőbb vizsgálandó területnek azt tartja, hogy hogyan lehet elérni azt, hogy a fogyasztókat tájékoztassák arról, ha ilyen technológiával készült terméket vásárol.
Az élelmiszerek címkézéséről szóló európai irányelv előírja, hogy az összetevőket és adalékanyagokat a címkén fel kell tüntetni. Nincs azonban szabály az ezeknek nem minősülő, ám a termékben jelenlévő anyagok feltüntetésére, sem az etikailag kifogásolható eljárási módok jelzésére.
A kozmetikai termékcímkézésről szóló európai rendelet szerint nem tartalmazhat a termék emberi szövetet, de az EU-n kívüli országokból érkező termékeken az egyes adalékanyagok feltüntetése nem kötelező, ha titkos az összetevő.
Az ombudsman előzetes feltevése szerint megoldás lehet egyfajta fakultatív címkézés, de ajánlást majd a vizsgálata végén tesz, amelynek során egyébként együttműködik a magyar Egészségügyi Tudományos Tanács mellett külföldi ombudsmanokkal, jogvédőkkel, fogyasztóvédőkkel.
Kapcsolódó cikk:
Ez az étel nem tartalmaz emberi embriót
