Nyolcvanszorosára emelkedett a klímaváltozás miatt azoknak a heves esőzéseknek a kockázata, amelyek következtében a közelmúltban pusztító árvizek sújtották Nigériát, Nigert és Csádot – derült ki nemzetközi klímaszakértők egy csoportjának új tanulmányából.
A The Guardian beszámolója szerint a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek kockázatát kutató World Weather Attribution (WWA) nevű szakértői csoport tagjai időjárási adatokat és számítógépes modelleket elemeztek azzal a céllal, hogy összehasonlítsák a heves esőzések valószínűségét a jelenlegi, valamint a korábbi – a globális felmelegedés által még nem sújtott – körülmények között. A Csád-tó medencéjére és a Niger folyó medencéjére vonatkozó adatok vizsgálata alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a térségre június és november között lezúdult óriási esőzésre igen csekély esély lett volna az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nélkül, ám a jövőben már tízévente egyszer számítani kell ilyen jellegű katasztrófa bekövetkeztére.
A szóban forgó afrikai térségben több száz ember vesztette életét, másfél millióan kényszerültek otthonuk elhagyására, és több mint 500 ezer hektár termőföld került víz alá. A WWA tanulmánya szerint a régióban azért járt ilyen katasztrofális következményekkel a nagy esőzés, mert a szegénység, a fegyveres konfliktusok és a politikai instabilitás miatt az ott élő emberek eleve ki voltak szolgáltatva a szélsőséges időjárási körülményeknek.
Maarten van Aalst, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége klímaközpontjának vezetője szerint a tudományos kutatások egyértelműen igazolják, hogy valós és jelen idejű probléma az ember okozta globális felmelegedés miatt bekövetkező természeti katasztrófák jelensége, és ezek elsősorban a legszegényebb országokat sújtják.
A HVG szerint a tanulmány tovább fokozza a nyomást az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) részt vevő országokra, hogy tegyenek lépéseket a leginkább sújtott országok védelme és kártérítése érdekében. A klímacsúcs napirendjének egyik kulcsfontosságú kérdése az, hogyan lehetne valamiféle pénzügyi alapot létrehozni, amelyből támogatni tudnák az újjáépítést egy-egy elkerülhetetlen természeti katasztrófa után. Ezek a szélsőséges időjárási csapások legtöbbször olyan fejlődő világbeli országokban történnek, amelyek maguk kevéssé felelősek a globális felmelegedésért, és emiatt segítséget várnak el a gazdagabb országoktól.
