Ahogy a világ minden tájáról gyülekeznek a COP15-re, bátorításunkat küldjük és hálánkat fejezzük ki minden együttérző szervezetnek és szószólónak, akik fáradhatatlanul dolgoznak a világ biológiai sokféleségének megóvásán. Sürgetjük minden ország vezetőségét, hogy tartsák be kötelezettségvállalásaikat, és fogadjanak el egy szilárd, 2020 utáni globális biodiverzitási keretrendszert. Utódaink számítanak ránk.
A biológiai sokféleség riasztó ütemben hanyatlott az elmúlt néhány évtizedben, és az emberiség nem tesz kellő erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megakadályozza a fajok, a genetikai sokféleség és az ökoszisztéma egészségének elvesztését. Bár a biológiai sokféleség sorsa továbbra is bizonytalan, és gyors elvesztése világszerte hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, még mindig van egy kis időnk, hogy egy jobb jövőt biztosítsunk.
A Jane Goodall Intézet több évtizedes kutatási és védelmi erőfeszítései alapján tudjuk, hogy az élőhelyek elvesztése mellett a vadon élő állatok kereskedelme jelentős negatív hatással van a biológiai sokféleségre, és számos veszélyeztetett fajt fenyeget. Ezek összetett, az egész világot érintő kérdések, amelyek a szegénységben, a korrupcióban, a végrehajtás hiányában és az egzotikus fajok iránti globális kereslet növekedésében gyökereznek. Egy frissített nemzetközi jogi keret szükséges annak érdekében, hogy kezelni tudjuk a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének és annak a biológiai sokféleség csökkenésére, a köz- és állategészségügyre, valamint az őslakosok és a helyi közösségek fenntartható megélhetésére gyakorolt hatásokat.
“Ha abban reménykedünk, hogy megállíthatjuk a biológiai sokféleség csökkenését, akkor nincs több vesztegetni való idő, mivel veszélyesen közel vagyunk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút. Miközben a küldöttek a világ minden tájáról Montrealban gyűlnek össze a COP15-re, hangsúlyoznunk kell a helyzet sürgősségét. A fiatalok ereje és energiája az egyik ok, ami reményt ad, és ez magában foglalja a Jane Goodall Intézet Roots & Shoots programjában részt vevő fiatalok tízezreit is. Már megteszik a maguk részét, cselekedeteikkel már megváltoztatják a világot. Felszólítom a világ összes vezetőjét ebben a kritikus időben, hogy hallgassanak a fiatalok hangjára, és hallgassanak mindenhol az őslakosok hangjára. Azt mondják nekünk, amit már tudunk – össze kell fognunk, és most azonnal cselekednünk kell, hogy helyreállítsuk a biológiai sokféleséget azokon a helyeken, amelyeket elpusztítottunk, és meg kell védenünk a megmaradt vadon területeket. Csak így reménykedhetünk az emberek, állatok és bolygónk környezetének – azaz otthonunknak – túlélésében.” – Dr. Jane Goodall, DBE
Az emberek, állatok és az ökoszisztéma egészségének egymásrautaltsága vitathatatlan.
A megoldásoknak holisztikusnak, tudományos alapúnak és közösségközpontúnak kell lenniük. A Jane Goodall Intézet világszerte a biológiai sokféleség csökkenésének, az éghajlatváltozásnak és a környezeti egyenlőtlenségnek metszéspontjaival foglalkozik. Ezt a bennszülött ismeretek, tudományos adatok és innovatív technológiák, valamint a helyi tulajdonú döntéshozatali folyamatok és megoldások integrálásával érik el. A közösségekkel együttműködve támogatjuk azokat a fenntartható kezdeményezéseket, amelyek küzdenek az erdőirtás ellen, figyelemmel kísérik a biológiai sokféleség szempontjából jelentős tájakat, felmérik az éghajlatváltozásnak a természeti rendszerekre gyakorolt lehetséges hatásait, védik a veszélyeztetett vadon élő állatokat, és lépéseket teszünk, hogy jövőt biztosítsunk a Föld minden élőlényének.
Ezeknek a megoldásoknak is inkluzívnak kell lenniük. Az ENSZ célja, – hogy 2050-re harmóniában éljünk a természettel, – csodálatra méltó, de csak akkor lesz lehetséges, ha az őslakos- és a közösségközpontú megközelítéseket megfelelően finanszírozzák, és minden szinten beépítik a politikákba és gyakorlatokba. Bele kell foglalnunk a környezeti egyenlőtlenség felszámolását, az emberi jogokon alapuló megközelítés alkalmazását a megőrzésben, valamint az őslakosok erőfeszítéseinek támogatását és felerősítését, akik a világ biológiai sokféleségének 80%-át védik területeiken.
Dr. Goodall úttörő csimpánzkutatásának és gombei természetvédelmi munkájának legkorábbi éveitől kezdve mindig is világos volt, hogy a biológiai sokféleség akkor védhető a legjobban, ha mind a veszélyeztetett fajok, mind az azonos ökoszisztémára támaszkodó emberi populációk túlélésének érdekében cselekszünk. A Jane Goodall Intézet a világ 25 országban van jelen, és minden ország intézetének célja a biológiai sokféleséggel kapcsolatos legégetőbb kihívások kezelése. A fiatalok által vezetett Roots & Shoots programunk rávilágít a nemzedékek közötti egyenlőtlenségre, mivel a mai gyerekekre és fiatalokra lesz leginkább hatással az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenésének pusztító hatása a jövőben, ha nem cselekszünk most.
A Jane Goodall Intézet támogatja azt a célt, hogy 2030-ig védetté nyilvánítsák a biológiai sokféleség szempontjából fontos szárazföldi és tengeri területek 30%-át, ugyanakkor felszólítja a döntéshozókat, hogy legyenek bátrak a bizonyítékokon alapuló mutatók és egy világos útiterv meghatározásában, hogy elérjék ezeket az ambiciózus célokat, amelyek középpontjában a biológiai sokféleség áll. bennszülött népek és fiatalok hangját, szándékosan értelmes teret teremtve vezetésüknek és szerepvállalásuknak.
Kapcsolódó anyagok:
