Letették a Komáromot, Almásfüzitőt és térségét védő gátrendszer alapkövét a komáromi Rákóczi rakparton. Minél több víztározót és minél kevesebb gátat szeretnénk építeni – mondta Orbán Viktor a 24 Óra pénteki számában megjelent interjúban a kormány dunai árvízvédelmi terveiről.
A Komáromot és Almásfüzitőt védő gát alapkövének letétele után készült beszélgetésben a kormányfő azt mondta, Magyarországon a gátakkal szemben mindig is erős érzelmi kitörések voltak és ez szerinte így is marad a következő évszázadokban, ezért hiszi, hogy egy iparszerű gátépítési program sosem lesz napirenden ebben az országban. A víztározók építése a jó megoldás, a fölösleges víz elvezetésére és tárolására, amely egyben a mezőgazdaságnak is jó – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: azonban ahol az évszázad árvize a legnagyobb károkat okozta, ott erősíteni kell a gátakat is. Ez történik most Komáromnál, ahol 14,3 kilométeres szakaszon erősítik a gátrendszert. Összesen 9 helyen lesz szükség hasonló védmű építésére – közölte.
A miniszterelnök azt mondta, a komáromi új Duna-híd 2017-re felépül, erről állapodott meg a szlovák miniszterelnökkel. Hozzáfűzte, "később a Duna másik szakaszán is tervezünk hídépítést, de most a komáromira koncentrálunk".
Esztergom helyzetéről szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: "valami van ott a levegőben", a nyugalom mindig átmeneti volt ebben a városban. Szavai szerint "a várossal nincs baj, a helyi politikával már annál inkább". A miniszterelnök rámutatott, a demokráciában a politikusok bírálata helyénvaló, viszont a választópolgárok döntenek arról, hogy kik irányítsanak. "Esztergomban az ott élő embereknek nem sikerül egyértelmű helyzetet kialakítani" – értékelte, jelezve: választás előtt állunk, bízik abban, hogy most majd sikerül nyugvópontra juttatni az esztergomiaknak a vitákat.
"Ha Esztergomra büszkék lehetünk a múltja miatt, akkor Tatabányára a jelene miatt lehetünk azok" – mondta a megyeszékhelyről Orbán Viktor, sikertörténetnek nevezve, hogy egy szocialista iparlogika mentén felépített várost sikerült úgy átalakítani, hogy a modern nyugat-európai városokkal is versenyképes. A város jövőjéről szólva elmondta, hogy az ipartelepítés mellett meg kell teremteni azokat a közösségi tereket is, ahol az emberek találkoznak, erre a felépülő új sportcsarnok is lehetőséget kínál.
Hatsávosra szélesedhet az M1-es Budapest és Tatabánya között
A Magyarország és Szlovákia közötti közlekedési fejlesztések célja, hogy minél több kapcsolatot teremtsünk és a határok ne jelentsenek akadályokat a személy- és áruforgalomban – mondta az infrastruktúráért felelős államtitkár Tatán, a Pons Danubii EGTC 2014 és 2020 közötti időszak fejlesztéseiről rendezett konferenciáján. Völner Pál hozzátette: a régiót érintő legnagyobb fejlesztések egyike az esztergomi térség bekötése az M1-es autópályára. A beruházásnak további értelmet ad az Esztergomban megvalósuló teherkomp, amellyel a felvidéki vállalkozások is elérhetik a térséget.
Az új, komáromi Duna-híd elkészülésével megszűnik az az állapot, hogy Budapesttől Győrig sehol nem lehet átkelni a folyón kamionnal. A híd elkészültével párhuzamosan a 13-as út megerősítését tervezik Kisbérig – ismertette az államtitkár. A közúti fejlesztési tervek között szerepel az M1-es autópálya háromsávossá tétele Budapest és Tatabánya között, valamint az M0-ás körgyűrű bezárása a 10-es és a 11-es utak között. Völner Pál a vasúti korszerűsítések között említette a Biatorbágy és Tata közötti teljes pályamodernizációt, amellyel a Bécs-Budapest vonal teljesen elkészül.
A konferencián Bencsik János, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője elmondta, hogy katasztert készítenek a természeti erőforrásokról, járási szinten feltérképezve a helyi erőforrásokat és módszertani segítséget dolgoznak ki a településeknek az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó stratégiák igénybevételére. Mivel a következő uniós tervezési ciklusban a források húsz százalékát a kibocsátáscsökkenéssel és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő célokra kell fordítani, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ olyan lehetőségek feltárását tervezi, amelyeket a települések beépíthetnek pályázataikba – tette hozzá Bencsik János.
Tata térségében egy mintaprojekt kezdődik, ahol a visszatérő források alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeit vizsgálják. A tatai medence szénbányászatát intenzív vízkiemelés kísérte, ezért a tatai források az 1970-es években elapadtak, majd a forrásterület egy részére lakóházakat építettek. A bányászat megszűnése után karsztvíz szintje hetven métert emelkedett, a források újra megjelentek és vízhozamuk egyre növekszik. Az érintett területen nyolcezer ember él, ezért megoldást kell találni a vizek elvezetésére – mondta el Bencsik János.
A Pons Danubii EGTC-t 2010-ben alapították, tagjai Magyarországról Komárom, Tata, Kisbér és Oroszlány, Szlovákiából pedig Révkomárom, Gúta és Ógyalla. A Pons Danubii EGTC Társulás a 17. hivatalosan bejegyzett EGTC az Európai Unióban és célja a megkülönböztetés-mentesség, annak érdekében, hogy a helyi szereplők a határon belül és a határ két oldalán ugyanazon lehetőségekkel bírjanak. (MTI)
