Újabb botrány bontakozik ki a betelepülő akkumulátorgyárak körül: nincs megfelelő infrastruktúra, amelyen szállítani tudnák az árut. A közlekedési miniszter erőből próbál úrrá lenni a vasúti forgalom bohózattá fajuló akadozásán, miközben a kínaiak egyre dühösebbek – írja a HVG.
A halmozódó csúszások elkerülésére az osztrák vasúttársaság átmenetileg úgy döntött, hogy a kiszámíthatatlanul érkező pesti vonatok nem mennek tovább Bécsből Nyugat-Európa más városaiba. Az eset felhívta a figyelmet a magyar vasúthálózat problémáira. Ám az igazán komoly akadályokba azok ütköznek, akik személyszállítás helyett árukat mozgatnának – értékelnek a lapban.
Gondok lesznek az akkugyárak kiszolgálásával, ha a MÁV Bécsig is alig tud eljutni
Ha néhány éven belül tíz-tizenöt új nagy feldolgozóüzem épül, naponta harminc-negyven vagy akár ötven vonattal is többnek kellene bejönnie az országba, hogy megérkezzen az alapanyag Koperből, Rijekából, Triesztből, netán Hamburgból. (A dimenzió szemléltetésére: egy vonatot húsz–negyven kamiont vált ki, ötven vonat pótlásához akár kétezerre lehet szükség.) a sebességkorlátozások és felújítások miatt már most is nehéz idősávot találni a tehervonatoknak, ekkora forgalomnövekedés mellett a gyártók által elvárt pontosság betarthatatlan lesz.
Jelenleg a Budapest és Bécs közötti 1-es vonalon gyakorlatilag alig lehet közlekedni. A horvát határ előtti Gyékényes vagy a szlovéniai átkelőt jelentő Hodos felé ugyancsak állnak a vonatok, mert nem tudnak továbbmenni Olaszországba, mivel ott is mindenki építkezik.
Most jókora botránnyal fenyeget, hogy koncepciótlanul fogtak bele az ipartelepítésbe. Az első gyárak jövőre már termelni kezdenek, így a kínaiak a HVG értesülései szerint
Logikus lenne a válasz, hogy éppen erre találták ki a Budapest és Belgrád közötti vasútfejlesztést.
Csakhogy az éppen elakadt. A munkákba a kormányfő barátjának, Mészáros Lőrincnek a vasútépítő érdekeltségeit vonták be, ezzel a magyar kormány 4-5 évre elhúzta a kivitelezést. Az is kiderült, hogy sem a kínaiak, sem Mészárosék nem képesek kiépíteni az európai szabványoknak megfelelő biztosítóberendezést. Emiatt egyrészt még későbbre tolódik a megvalósítás, másrészt még drágább lesz a projekt.
Ötletelés persze már most is van, hogy miként lehetne megszervezni a kínai áruszállítást, például a szlovéniai Koperből. Ott azonban vonatra már nem tudnak több árut átrakodni, a szlovén és a magyar vasúti infrastruktúra a jelenlegi forgalmat is alig bírja, már most is folyton torlódások vannak. Marad a közút. A környezeti aggodalmakra elvileg megoldás lehetne az elektromos kamionok beállítása, ám ahogy mozdony és masiniszta, úgy kamion és sofőr sincs elegendő, nemcsak Magyarországon, de Európában sem.
