2024. április 3-án ünnepli kilencvenedik születésnapját Jane Goodall brit állatvédő, etológus és csimpánzkutató, a főemlőskutatás forradalmasítója.
Valerie Jane Morris-Goodall néven született Londonban. Az állatok világa már kisgyermekként elvarázsolta: kétévesen kötött örök barátságot az édesapjától kapott játékcsimpánzzal, Jubileevel, „akit” – kissé kopottasan – mindmáig megőrzött. Négyévesen órákig a tyúkólban üldögélve várta, hogy a tyúkból előbújjon a tojás, tízévesen az állatokkal beszélő Dr. Doolittle-ről és Tarzanról szóló történeteket olvasva arról álmodozott, hogy Afrikába megy és együtt él az állatokkal.
Szülei válása után édesanyja nem tudta finanszírozni egyetemi tanulmányait, ezért titkárnőként egy dokumentumfilm-stúdióban helyezkedett el. Huszonkét éves volt, amikor egy barátnője meghívta kenyai farmjukra, s az afrikai országban összeismerkedett a régész-antropológus Louis Leakeyvel. A tudós asszisztense és titkárnője lett, az Olduvai-hasadékban szemtanúja volt a hárommillió éve élt hominida, az Australopithecus koponyája megtalálásának.
Leakey az emberi evolúció jobb megértésének egyik kulcsát a vadon élő csimpánzok tanulmányozásában látta, a feladattal kitartó, türelmes és találékony titkárnőjét bízta meg. Jane igent mondott, de csak anyai felügyelettel utazhatott el a tanganyikai (ma tanzániai) Gombe Nemzeti Parkba, mert a brit hatóságok nem engedélyezték, hogy a fiatal nő egyedül éljen a vadonban.
Goodall 1960. július 14-én lépett Gombe földjére (2018 óta ez a nap a csimpánzok világnapja), kitartóan kereste a csimpánzok társaságát, akik kezdetben nem viszonozták érdeklődését, inkább kereket oldottak. Ezután távcsővel, a távolból figyelte az állatokat, akik hozzászoktak a jelenlétéhez és egyre közelebb engedték magukhoz.
1960 őszén tanúja volt, amint az egyik csimpánz ágakat gallyazott le, hogy segítségükkel termeszeket halásszon ki egy termeszvárból. Ez volt egyik legfontosabb felfedezése, mert egészen addig a tudósok úgy gondolták, hogy az ember az egyetlen faj, amely szerszámok készítésére és használatára képes, ő pedig saját szemével bizonyosodott meg az ellenkezőjéről. Leakey így reagált beszámolójára: „mostantól újra kell definiálnunk a szerszám és az ember fogalmát, vagy el kell fogadnunk a csimpánzokat emberként”.
Másik jelentős megfigyelésével, mely szerint a csimpánzok vadásznak, a zsákmányul ejtett kisebb állatokat pedig megeszik, megcáfolta a csimpánzokat elsősorban növényevőknek tartó tézist.
A fiatal kutatónő a tudományos konvenciókra fittyet hányva, az állatoknak nevet adva, a kívülről jött ember nyitottságával forradalmasította a főemlőskutatást. Megfigyelte, hogy az emberszabású majmoknak eltérő az egyéniségük, gondolataik és érzelmeik vannak, szoros családi kötelékben élnek, udvarolnak, árvákat fogadnak örökbe és háborúznak, azaz a korábban feltételezettnél jóval több hasonlóságot mutatnak az emberrel. Szürkeszakállú Dávid, Góliát és társaik életének mindennapjait könyveiből ismerhetik meg az állatrajongók.
1965-ben mentora, Leakey jóvoltából egyetemi tanulmányok nélkül doktorálhatott etológiából Cambridge-ben. 1967-től 2003-ig a Gombei Természetkutató Intézet igazgatója volt. 1977-ben megalakította a Jane Goodall Természetkutató Intézetet, s 1986-ban a Csimpánzokat Védő és Gondozó Bizottságot. A környezetvédelembe a jövő nemzedékeit is bevonva, 1991-ben Tanzániában létrehozta a fiatalok környezettudatos nevelését célzó Rügyek és Gyökerek hálózatot, amelynek munkájában a világ 93 országában több mint 100 ezer gyermek vesz részt. Magyarország 2006-ban, a Rügyek és Gyökerek Egyesület megalakításával csatlakozott a hálózathoz, amely 2010 óta Jane Goodall Intézet néven folytatja tevékenységét.
A magyarországi Jane Goodall Intézet is számos programmal, projekttel készül az ünnepi alkalomra: Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal, a XI. kerületi Önkormányzattal, és a Sas-hegy Védő Egyesülettel közösen fölavatják a Jane Goodall-rétet a budapesti Sas-hegy oldalában. Jane Goodall-rózsát ültetnek a Budatétényi Rózsakertben, és az Alcsútdobozi Arborétumban, egy virtuális kiállításon pedig megismerkedhetnek az életével és munkásságával.
Jane Goodall többször járt Magyarországon, 2018-ban Pesthidegkúton felavatta a róla elnevezett tanösvényt, legutóbb, 2023-ban az ELTE-n tartott előadást. Számos könyve közül magyarul is olvasható Az ember árnyékában (1975), Ártatlan gyilkosok (1987), Amíg élek, remélek (2000), Az utolsó pillanat (2003) és A remény gyümölcsei (2006). Legújabb műve 2022-ben jelent meg magyarul A remény könyve címmel.
Jane Goodall számtalan elismerés birtokosa, 2002 óta az ENSZ-békenagykövete, 2003-ban megkapta az Asztúria hercege díjat, 2004-ben a Brit Birodalom lovagjává ütötték, így kijár neki a Dame megszólítás. 2006-ban megkapta a francia Becsületrendet, 2021-ben Templeton-díjas lett.
Munkásságáról számos filmet készítettek, kutatásai megkezdésének ötvenedik évfordulóját az Egyesült Államok 500 mozijában egyszerre vetített dokumentumfilmmel és a részvételével megtartott Jane Goodall Live! programmal ünnepelték. 2017-ben Jane címmel Brett Morgen készített dokumentumfilmet róla. A National Geographic archívumából előkerült több mint 100 órányi felvételből, valamint a Jane Goodall Intézet és a család által rendelkezésre bocsátott videók segítségével készült alkotást 34 filmes díjjal (köztük Primetime Emmyvel) jutalmazták, a kutatót 2019-ben Nobel-békedíjra jelölték. Kilencvenedik születésnapjára világszerte számos eseménnyel készülnek, a New York-i Beacon Színházban 2024. április elsején tartott előadást. (MTVA Sajtóarchívum)
++++++++++
Dr. Jane Goodall DBE, világhírű etológus, természetvédő, ENSZ Béke nagykövet, a Jane Goodall Intézet (JGI) megalapítója 2024. április 3-án 90 éves. A mérföldkőnek számító születésnap tiszteletére Jane egy éven át tartó rendezvénysorozattal folytatja az emberiségnek szóló üzenetét a reményről.
A Jane Goodall Intézet világszerte segíti névadója küldetését, a 2024-es világkörüli turné a tervezett eseményekkel 2024. március 17 – április 4. között az Egyesült Államokban kezdődött.
Ma dr. Jane Goodall továbbra is úttörő munkát folytat. A Jane Goodall Intézettel közösen dolgozta ki az ún. Tacare-módszert. Ez egy olyan közösség által vezérelt megközelítés, amely képessé teszi az embereket az őket körülvevő ökoszisztémák megőrzésére és védelmére. Emellett a „Roots & Shoots”, a JGI nemzetközi ifjúsági programján keresztül több mint 60 országban támogatja abban a fiatalokat, hogy pozitív változást hozzanak létre a közösségeikben. A „Jane’s Green Hope” kampány pedig ezreket inspirál arra, hogy vegyenek részt a Billió fa kezdeményezésben, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség védelmének megőrzésében
Dr. Goodall számos könyv szerzője, köztük a legutóbbi kettő a „Helyi hangok, helyi választások: A közösség által vezetett természetvédelem tacare-i megközelítése” és „A remény könyve: Túlélési útmutató a veszélyeztetett bolygónk számára” című.
Élete számos televíziós és filmes projekt témája, köztük a „Jane Goodall: Reasons for Hope” IMAX-film, amelyet jelenleg Ausztria mozijaiban játszanak. Ő az ihletője az Emmy-díjas „JANE” gyermeksorozatnak is, amelyet az Apple+-on közvetítenek, és a National Geographic Society magával ragadó múzeumi kiállításának is, a „Becoming Jane”-nek, amely 2024 májusáig látható a Utah-i Természettudományi Múzeumban.
A Jane Goodall Intézetről
Dr. Jane Goodall 1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Az azóta eltelt idő alatt pedig már a világ több mint 27 országában alakult Jane Goodall Intézet, s a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában. 1991-ben Dr. Goodall, a fiatalságba vetett hite és reménye jeleként útjára indította a Roots & Shoots környezeti nevelési programot, aminek tagjai aktív környezetvédelmi programok által azóta is nap mint nap enyhítik a bolygónkra nehezedő terheket.
Magyarországon 2006 óta működik a Jane Goodall Intézet, melyet az ELTE-n tanuló lelkes biológusok alapítottak.
A globális hálózat szervezetei az állatok, a környezet és az embertársak védelmét tűzték ki célul Afrikában és a világ számos egyéb területén. A szervezetekben dolgozó fiatalok és idősek mind egy közös cél, a szebb és élhetőbb jövő érdekében munkálkodnak hatalmas erőfeszítéssel és lelkesedéssel.
Nyitókép: Jane Goodall csimpánzzal fotó: Michael Neugebauer
