Hirdetés

Rangos díjat nyert egy bolíviai őslakos csoport az erdőirtás csökkentéséért. Bolívia tacana közössége sikerrel fejlesztett ki fenntartható földhasználati módszereket, amelyért egy a COP21 keretében Párizsban tartott ünnepségen megkapták a rangos Equator-díjat.

A tacana bolíviai őslakos csoport évek alatt kifejlesztette a közössége számára a fenntartható földhasználati eljárást. Ezeket az erőfeszítéseiket jutalmazták egy hete, amikor Alec Baldwin amerikai színész átadta a rangos Equator-díjat a tacana őslakos tanácsnak egy a COP 21 találkozó keretében tartott ünnepségen.  Az Equator Kezdeményezés által támogatott Equator-díj a fenntartható fejlődést szolgáló megoldásokat jutalmazza. Nehéz elnyerni a díjat, a 126 országból érkező 1.461 jelöltből idén csupán huszonegynek sikerült. A 2015-ös díj témája az erdőirtás megelőzése volt, amelynek kulcsszerepet tulajdonítanak a globális felmelegedés megelőzésében.

A tacanákat húsz közösség alkotja Észak-Nyugat Bolíviában, a perui határ közelében. Éveken át tartó erőfeszítéseiknek köszönhetően törvényesen érvényesítették a jogukat több mint 389 ezer hektárhoz a tradicionális földjeikből. Azon dolgoznak, hogy a fenntartható életmód kifejlesztésén, a biodiverzitás megőrzésén és erdők megőrzésén keresztül meg is védjék azt. 2001 óta a Vadvilág Megőrzéséért Alapítvány (WCS), akárcsak más őslakos bolíviai közösségek, megkönnyítik ebben a dolgukat. A Gordon és Betty Moore Alapítvány, az Andok Amazonas Alap, valamint a John D. és Catherine T. MacArthur Alapítvány is partnerei a tacana kezdeményezésnek.

A tacanákat képviselő Nicolás Cartagena és Ruth Chuqui Alec Baldwinnal  Fotó: Getty Images

A tacanákat képviselő Nicolás Cartagena és Ruth Chuqui Alec Baldwinnal – Fotó: Getty Images

A WCS becslései szerint a tacana irányítás alatt álló területeken összességében négyszer kisebb az erdőirtás mértéke, mint az azok határain túli területeken. Ez megerősíti azokat a korábbi kutatásokat, amelyek azt állapították meg, hogy a helyi közösségek hajlamosak hatékonyabban kezelni a földeket, mint a magán földtulajdonosok vagy a kormányok – amennyiben megvannak az ehhez szükséges jogaik. Ugyanakkor a világ őslakos közösségeinek 75 százaléka nem rendelkezik a jogokkal a földjéhez, így bőven van mit javítani.

tömjénfa megcsapolása  kép: Mileniusz Spanowicsz WCSSzámos természetvédő, köztük Dr. Lilian Painter, a WCS Bolívia programjának országos irányítója a földhöz való jogot látja a helyi gazdálkodás legfontosabb elemének. A földjeikhez való hivatalosan elismert jogaikkal a közösségeknek körzetesítési tervei vannak, mondta Painter egy a Mongabaynak adott júniusi interjúban. „Olyan természetierőforrás-korlátozásaik és döntéshozási struktúráik vannak, amelyek a közösségek kollektív földjogait képviselik. Ha meg van a joguk a földhöz, az motiválja és ösztönzi őket az említett erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásra.” 

Ezek között a fenntartható gazdálkodási módszerek között olyan speciális módszerek vannak, amelyekkel az erdei erőforrások a fák károsítása nélküli gyűjthetők be, például csak bizonyos mennyiségű metszést ejtenek a tömjén betakarításakor.  „Ezeket a szabályozókat ők maguk fejlesztik ki” – mondta Painter.

„Tudják, hogy ha túl sokat metszenek bele egy fába, akkor az meg fog halni.”

A közösségek aktív szerepet vállalnak olyan dolgokkal kapcsolatos megfigyelésben és adatgyűjtésben, mint az egyes fákból nyert tömjén mennyisége és a megcsapolt fák száma. Három-négy évente kívülről is ellenőrzik őket, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a fenntartható gyakorlatot követik.

A Tacana Original Őslakos Terület részben lefedi a Madidi Nemzeti Parkot, a világ egyik legnagyobb biodiverzitásával rendelkező területét, amely az Andok hófödte csúcsaitól az Amazonas nedves alföldjeiig terjed. A tacana fenntartható földhasználati technikák fontosak a nagyobb madidi vidék összekapcsolhatóságában, amely több mint ötven vadon élő veszélyeztetett állat- és növényfaj otthona. Júniusban a WCS által vezetett és számos bolíviai intézmény partnerségével zajló expedíció egy új békafajt fedezett fel a park peremén.

„Kevés olyan hely van a világon, amely elmondhatja magáról, hogy egyszerre rendelkezik gazdag természeti örökséggel, és nagy szerepe van Bolívia kulturális örökségében egyaránt, és a Madidi vidék az ország ékköve” – fogalmazott nyilatkozatában Dr. Julie Kunen, a WCS Latin-amerikai és Karibi programjának ügyvezető igazgatója. „Tisztelgünk ezen földek őslakos őrzői előtt, és ünnepeljük sikereiket.”

Írta: Morgan Erickson-Davis, fordította: Latin-Amerika Társaság.

Kapcsolódó anyagok:

COP 21: új alap az együttműködéshez tisztázatlan lényeges részletekkel

COP 21 – hazai feladatok Párizs után

COP 21 Egyezmény elfogadva. Föld megmentve?

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás