Az állam 325 milliárd forintot ad Sopronnak. Útépítésre, belvárosi épületek felújítására, ipari, gazdasági övezet kialakítására lehet költeni. És jut belőle a Fertő tóra is, ahol már látszik is, ki fog jól járni.
„Ahogy a Balatont, úgy most Sopront és környékét is felvásárolják a helyi fideszes városvezetés segítségével” – fakadt ki a hvg.hu egyik forrása. „Azzal kapcsolatban is többen kerestek, hogy Orbán Ráhel többször meglátogatta a Fertő tavat, hogy ezt magánszemélyként, vagy a turizmusért felelősként tette, erről nekem semmilyen információm nincs” – tette hozzá.
Az biztos, hogy a miniszterelnök lányának turisztikai érdeklődése nem újdonság. A hvg.hu írta meg, hogy 2 évvel ezelőtt Orbán Ráhel és Andy Vajna is ott volt azon a zártkörű háttérbeszélgetésen, amelyen Rogán Antal mint a miniszterelnök kabinetfőnöke a fontos piaci szereplőket tájékoztatta a kormány turizmussal kapcsolatos elképzeléseiről. A kormányfő lánya kétségtelenül képzett a turizmus terén: turizmusfejlesztésből írta a szakdolgozatát, a lausanne-i École Hoteliere Lausanne egyik Executive MBA osztályának hallgatója volt, 2012 és 2014 között sales menedzserként dolgozott a Kempinski Hotelben, gyakori vendége turisztikai rendezvényeknek, és a Bocuse d’Or-gálán többször is feltűnt.
Állítólag a Magyar Turisztikai Ügynökségen belül is jelentős befolyással bír, Guller Zoltán, az ügynökség vezérigazgatója beszélt arról korábban az M1-nek, hogy több fiatal mellett Orbán Ráhel is küldött ötleteket a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, az új magyar országmárkán dolgozott.
Mindent vagy semmit?
A soproni közgyűlés még 2017-ben fogadta el a Fertői Vízitelep fejlesztését lehetővé tevő Szabályozási Tervet és Helyi Építési Szabályzatot. „A magántulajdon hogy jön be erre a területre?” – szegezte a kérdést a polgármesternek a szocialista Biczi László a városi közgyűlés legutóbbi, rendkívüli ülésén. A hvg.hu birtokába került hangfelvétel szerint a képviselők akkor szembesültek először azzal, hogy a Fertő tó partján több mint 5 ezer négyzetméteren
2 szintes üdülőket,
vendéglőket,
szállodát építenek.
„Ez új, ezt nyilván csak egy komoly befektető tudja megfinanszírozni” – érveltek a közgyűlésen a szocialisták. A fideszes városvezetés azzal győzködte őket, hogy
a város hasznot húz a fejlesztésből, „mindenkinek jó lesz, higgyétek el”,
„vagy a fejlődés útján megyünk, vagy a Fertő-parkban nem lesz semmi”,
azért kell a szálloda, hogy több napot is el lehessen a tónál tölteni,
a szabályozási terv csak a lehetőségét adja meg az építkezésnek, „a többi az államon múlik”.
Az ülés meglehetősen viharos volt. A képviselők között voltak, akik nem is értették, miért kellene nekik erről szavazniuk, a szavazógépüket is kikapcsolták, és úgy érveltek, hogy „az állam, amit akar, úgyis megépít, nincs itt ránk szükség”.
Az ülésen kiderült, hogy ez az ország legnagyobb turisztikai beruházása, a zöldterület beépíthetősége 20-ról 30%-ra nő, a szálloda 11,5 méter magas, 3 szintes, középkategóriás lesz, amelyet „mindenki igénybe tud majd venni”, a pénzt, 30 milliárd forintot az állam adja, és az állam lesz a szálloda, az apartmanok és az éttermek építtetője is.
Hogy később pénzt ki tesz majd bele, ki lesz a fenntartó és kié lesz a haszon, kérdéses. A polgármester egyelőre azzal igyekezett meggyőzni a képviselőket, hogy „komoly turisztikai lehetőségről van szó”, ha megvalósulnak a tervek, a tó körüli részt az év nagy részében hasznosítani lehet majd. Kérdés, hogy milyen áron, sokan tartanak ugyanis attól, hogy a beruházás környezetszennyezéshez vezet. A Megyei Mérnöki Kamara például írásba is adta az önkormányzatnak, hogy a víz-, a szennyvízelvezetés tervezése, alapossága megkérdőjelezhető.
Gondok lehetnek a vízmélységgel, az iszappal is, akár a komolyabb hajózási forgalom is megkérdőjelezhető, dacára a nagy ívű fejlesztési terveknek és az erre szánt 30 milliárd forintnak. Beszéltünk olyan szakemberrel, aki szerint, ha nem biztosítják a víz mozgását, a tóból mocsár lesz, a természetes növényzet rohadni kezd, metángáz képződik, ami meggyulladhat.
A Fertő–Hanság Nemzeti Park egyébként nem véleményezte a terveket. A 2017-es szabályozási tervhez és az építési szabályzathoz csatolt hatásvizsgálati lap mindössze féloldalas. Szó van benne a beruházás társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásáról, környezeti és egészségi következményeiről, az adminisztratív terheket befolyásoló hatásáról. Azt írják, „magas színvonalú turisztikai központ létrehozása, melynek jelentős, pozitív gazdasági haszna lehet, turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés, igényes, nagy potenciállal bíró természeti környezet megteremtése, lehetőségeinek kiaknázása, az aktív pihenés korszerű feltételeinek biztosítása”.
Részletek a HVG-n >>>
