Jól tükrözi az ország állapotát a Balaton átalakulása: a tó környéke immár a gazdagok pihenőhelye, a változás legnagyobb haszonélvezőit pedig Orbán Viktor környezetében kell keresni. A vesztes a folyamatosan megkurtított természeti környezet, és a magyar nemzet.

A tömegek nyaralóhelyéből az elmúlt években egyre inkább a kiváltságosok pihenőhelyévé vált a Balaton. Kormányközeli és egyéb jól menő vállalkozók vásárolják fel a legjobb telkeket, hogy oda luxusapartmanokat húzzanak fel. Eltűnőben vannak a szabadstrandok, a kempingeket beépítik, ezzel pedig egyértelműen a szegényebb rétegek szorulnak ki a tó mellől. Az új szabályozás az építkezéseknek kedvez a zöld felület és a szabadon hozzáférhető vízpart kárára, a következő években pedig több százmilliárd forintot költ a kormány a Balaton fejlesztésére. A legnagyobb beruházó és a változások legnagyobb nyertese természetesen Mészáros Lőrinc és Tiborcz István. A kormányfő jó barátja és a veje már 14 kemping és 10 szálloda tulajdonosa a Balaton körül, de a portfólióban van borászat, kikötő és golfpálya is. Az ingatlanpiacon általában úgy tartják, érdemes Mészárosék közelébe költözni, vagy a szomszédjukban befektetni, mert az ilyen környék biztosan fejlődni fog – a Balatonnál sincs ez másképp.

A Balaton a kádári konszolidáció szimbólumaként az 1950-es évektől kezdve a tömegek nyaralóhelye lett. A honi idegenforgalom legfontosabb helyszínévé tett tó és környéke központi fejlesztési tervek híján lassan leamortizálódott, a ’80-as, ’90-es évekre átcsúszott a helyi ügyeskedők és a szervezettebb alvilág kezébe (lásd: A dolgozók tava, Magyar Narancs, 2015. május 28.). A határok megnyílása óta a Balaton presztízse és pozíciója folyamatosan romlott, az utóbbi években viszont újra pezsgés van, és még csak nem is a retróhullám miatt.
Elsősorban a budapesti felső-középosztály kezdte újra felfedezni a Balaton-felvidéket, a Káli-medencét, majd északról elindulva lassan az egész Balatont. E folyamattal párhuzamosan lett a hazai turizmus fellendítése a kormány egyik prioritása, valószínűleg nem függetlenül attól, hogy a miniszterelnök családja is élénken érdeklődik e szolgáltatási ág iránt. Ahogy a Mészáros–Tiborcz-érdekkör terjeszkedni kezdett a Balatonnál, rögtön lett új Balaton-törvény és fejlesztési terv is annak ellenére, hogy a tó térsége ma sem rendelkezik közös irányítási rendszerrel.

  Folytatás a  MagyarNarancs februári részletes összeállításában.

Közben további tógyilkos természetkárosítások kerültek, és sajnos folyamatosan kerülnek napvilágra. Úgy látszik az orbáni " Nemzeti Együttmutyizás Rendszere" által a tó "fejlesztése" címén kiosztott közpénzek pár év alatt töntreteszik az egészséges környezetet. Az ész nélküli épíkezések, és az újgazdagok rongyrázó stásusszimbólumaink eldorádója.

Néhány példa az elmúlt hetekből:

Felturbózzák az oligarchák a Balaton szétbetonozását is

Üdülőövezetből vegyes felhasználású területté soroltatná át a Garancsi-Hernádi-Csányi trió cége a tihanyi kastélyszálló környékét, hogy beépítési korlátozások ne akadályozhassák a 4,2 milliárdos beruházásukat. A golf is kötelező elem a mutyipályázatokon felhízlalt NER lovagok, és orbáni oligarchák státusz listáján.
Bőven lesz dolga a közeljövőben az építőiparnak, ugyanis hatalmas szállodaépítési láz indulhat be az országban áprilistól. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (Szállodaszövetség) dokumentumai között fellelhető projektlista szerint 2019. második negyedévétől legalább tíz nagyobb szállodai beruházás kivitelezése kezdődhet meg mintegy 22-23 milliárd forint értékben.

A NER-cunami és az üzleti érdek mindent visz Keszthelyen