A Demokrata legutóbbi számában jelent meg egy interjú Nagy István agrárminiszterrel, amelyre úgy érzem természetvédelmi szakemberként muszáj reagálni (remélem több jó érzésű természetvédelmi szakember is felemeli majd a hangját). Az interjú címe szerint az agrárium már több mint földművelés, és miniszterünk célja, hogy gazdabarát legyen az európai mezőgazdaság. Persze a legrosszabb a cikkben az ami teljesen kimaradt belőle…
Az interjú elején rögtön erősen kezd a miniszter és ismét arról beszél, hogy “ránk rúgta az ajtót az éghajlatváltozás” mintegy azt sugallva: meglepetés az éghajlatváltozás és az ezzel összefüggő szélsőséges időjárási elemek. Ezt a szófordulatot már hallhattuk a minisztertől 2022 augusztusában amikor Bayer Zsolt interjúvolta meg Nagy Istvánt. Tehát az éghajlatváltozás a miniszter szerint két éve rugdalja az ajtónkat. Szomorú ezt hallani egy olyan embertől aki egyetemi tanárként egyetemi diákok oktatásáért felelt, hiszen ő tudhatná, hogy a klíma modellek évtizedek óta arra figyelmeztetnek: a Kárpát medence fokozottan kitett az elsivatagosodás veszélyének. Az éghajlatváltozás nem rugta ránk az ajtót, csak egyszerűen évtizedek óta egyetlen kormány sem készült fel rá.
A cikk közepén a gazdabarátság egyik jeleként Nagy István megemlíti brüsszeli találkozóját a Copa-Cogeca agrár lobbi szervezettel. Ugyanakkor a legtöbb elemzés a Copa-Cogeca-t a nagy ipari agrárlobbi szervezeteként jellemzi. Az Influence Map 2022-es jelentése például a szervezetet – együtt említve az International Association of Oil and Gas Producers (IOGP), American Petroleum Institute (API) olajipari lobbistákkal – a biológiai sokféleség (köztük a beporzók) védelméhez kapcsolódó szabályozások legnagyobb ellenségeként jellemezte.
A Politico 2023. Június 29-i cikkében a kisgazdálkodók közül többen úgy jellemzik a Copa-Cogeca-t mint a nagy országok, nagy gazdálkodók képviselőjét. Úgy gondolom egy gazdabarát agrárminiszternek illene meghallgatnia a kisgazdálkodókat és azokat a szervezeteket amelyek az ökológiai mezőgazdaság megvalósításáért küzdenek (pl. AgroEcology Europe, amelynek elnöke magyar és legutóbbi fórumát éppen hazánkban tartotta, és ahol persze a miniszter nem tette tiszteletét).
És mi a legrosszabb a cikkben?
Ehhez érdemes ellátogatni a minisztérium honlapjára és megnézni a kiemelt szakmai területek listáját: Mezőgazdaság és vidékfejlesztés, Élelmiszerlánc-felügyelet, Erdők és földügyek, Természetvédelem. Fájó azt látni az interjúban, hogy az illetékes miniszter egy szót sem szentel sem az erdők állapotának egyre sürgetőbb javításának fontosságának, sem a természetvédelmi prioritásokat (persze ezek egy részével a magyar EU elnökség ideje alatt valószínűleg nem is az Agrárminisztérium, hanem – kapaszkodjunk meg – az Energiaügyi Minisztérium egyik államtitkára foglalkozik majd). Természetvédelmi szempontból a terület fontosságának elhallgatásán túl az “illetékes” miniszter még rosszabbat is tesz, mert azt sugallja: túlzott zöld ideológia uralja Európát, ami veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot.
Mintha nem tudna arról, hogy hazánkban az élelmiszerbiztonságot nem a zöld célok, vagy esetleg az EU természet helyreállítási jogszabály veszélyezteti, hanem az egyre fokozódó beépítések (lásd még ipari területek növekedése a mezőgazdasági területek kárára Debrecenben, Szegeden, Iváncsán, Bicsérden és Győrben) és a felgyorsuló klímaváltozásnak köszönhető időjárási szélsőségek, mint például az aszály.
Az aszály helyzethez kapcsolódóan a magyar mezőgazdaság vízellátásának témakörében Nagy István továbbra is a rossz megoldások felé tereli a közvéleményt: öntözést és folyószabályozáshoz kapcsolódó fenékküszöbök építését vizionálja Nagy István. Ehhez képest szeretném idézni a Mandinerből (Mentsük meg az Alföldet, 2022. Október 30) Dr. Koncsos Lászlót, a BME egyetemi tanárát:
“Elmondása szerint a másik csodaszernek az öntözést tartják. „Csakhogy a tájban nem az a hatása, mint egy virágcserépben. Ha mindenki öntözni akarna, azonnal megbukna a jelenlegi rendszer a vízkészletek oldaláról. A nyári időszakban a kivezethető kisvizek, azaz az öntözés forrásai nagy ingadozást mutatnak, és már látni, hogy ezek lesznek a klímaváltozás következő áldozatai.”
Fentieket az egyetemi tanár kiegészíti az alábbival:
“A folyók duzzasztása csak potenciált ad, anyagmennyiséget nem, mondja Koncsos László. Leszögezi: téveszme az is, hogy a duzzasztóművek által a talajvizek emelkednek, és megoldják a talajvízszint-süllyedés problémáját. Elég ránézni a talajvíztérképekre – teszi hozzá –, a hetvenes években épült kiskörei vízlépcsőnek nincs jelentős térségi hatása, mindent elvisz a párolgás.”
Dr. Koncsos László szerint egyetlen lehetőségünk kilépni a paradigmából. Sajnos ez a paradigmából való kilépés úgy tűnik az illetékes miniszternek még nem sikerült. Javaslom Nagy István látogasson el a Civil EU Elnökség keretében szervezett konferenciánkra, ami az EU Víz Ellenállóképességével foglalkozik majd Budapesten szeptember 12-13-án. A konferencia programja itt: agenda-improving-water-resilience-in-the-eu-2
Nyitójép: Nagy István a Hír TV-ben 2022 augusztusában: a klímaváltozás ránk rúgta az ajtót
