USA

El kellett altatni két házimacskát az Egyesült Államokban, miután kiderült, hogy nyers csirkehúsból készült macskaeledeltől madárinfluenzával fertőztek meg őket, amitől nagyon súlyosan megbetegedtek.

Donald Trump már a beiktatása napján ismét elindította a folyamatot, ami egy év múlva kilépteti az Egyesült Államokat az ENSZ Egészségügyi Világszervezetéből, a WHO-ból. Az erről szóló elnöki rendelet szerint az új elnök azért látja ennek szükségét, mert a szervezet szerinte rosszul kezelte a koronavírus-világjárványt és más globális egészségügyi válságokat, illetve nem tudta magát függetleníteni egyes tagországok politikai nyomásgyakorlásától.

A Los Angeles-i erdőtüzek a globális felmelegedés drámai hatásait mutatják. A lángok számos életet követeltek, és többezer embert evakuálni kellett. A tűzvészek egyre gyakoribbá válnak világszerte, és az emberi tevékenység, valamint a felmelegedés csak fokozza a pusztítást. Az álhírek terjedése pedig tovább nehezíti a helyzet kezelését.

Joe Biden leköszönő elnök kormánya tegnap véglegesítette azokat a szabályokat, amelyek a Kínából származó járműszoftverek és -hardverek elleni fellépés részeként gyakorlatilag szinte minden kínai személygépkocsit és teherautót kizárnak az amerikai piacról.

Hivatalosan is a fehérfejű rétisas lett az Egyesült Államok nemzeti madara, miután Joe Biden karácsony estéjén aláírta a vonatkozó törvényt. December 24-én további 49 jogszabály került az elnök asztalára.

Biden ambiciózusabb klímacélokat tűzött ki, kérdés, hogy Trump betartja-e majd. Az Egyesült Államok elnöke egy korábban meghatározott célhoz képest nagyobb léptékű csökkentésre kapcsolna, ennek biztosítása azonban már nem az ő feladata lesz.

Külön kitért arra a határozatában az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma, hogy a paksi bővítésnél a szankció érvényben marad.

Itthon egyáltalán nem kapott publicitást egy decemberi amerikai klímaváltozásos közvélemény-kutatás, pedig Magyarország – és a hazai környezetpolitika – számára is érdekes folyamatokra világít rá.

A palagáz kitermeléséért küzdő Chris Wrightet, egy denveri energiaipari cég vezérigazgatóját jelöli energiaügyi minisztériuma élére Donald Trump.

A jogállamisági aggályok vagy az ukrajnai helyzet mellett a Donald Trump és Kamala Harris közötti versenyben marginálisnak tűnhet az éghajlatváltozás kérdése, pedig világszinten is hatalmas téttel bír az Egyesült Államok klímapolitikája. Immár tényleg az utolsó órában járunk, drasztikus és azonnali fellépésre lenne szükség, kérdés, hogy republikánus jelölt megválasztása miként befolyásolná a globális felmelegedés elleni küzdelmet.