Egy friss jelentés szerint 2100-ra akkor is tömegük egyharmadát vagy akár 50 %-át veszíthetik el a gleccserek, ha a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest sikerül 1,5-2 Celsius foknál megállítani. Több milliárd embernek nem lesz ivóvize, ami irdatlan migrációhoz vezethet.
A himalájai gleccserek a világ legfontosabb folyórendszerei közül tízet látnak el vízzel, köztük a Gangeszt, az Indust, a Sárga-folyót, a Mekongot és az Iravádit. Ezek a folyórendszerek közvetlenül vagy közvetve több milliárd ember élelmiszer-, energia- és bevételi forrását jelentik.
A csaknem kétmilliárd ember vízellátását biztosító himalájai gleccserek a klímaváltozás miatt 2011 és 2020 között 65 százalékkal gyorsabban olvadtak mint a megelőző évtizedben – közölte a katmandui székhelyű Nemzetközi Központ az Integrált Hegyvidéki Fejlesztésért (ICIMOD).
Philippus Wester, a tanulmány vezető szerzője kiemelte: azzal tisztában voltak, hogy a gleccserek a globális felmelegedés miatt olvadnak, de nagyon aggasztó és váratlan volt számukra az olvadás sebessége. Sokkal gyorsabb, mint gondoltuk – hangsúlyozta a tudós.
A Hindukus-Himalája régió vízbázisa a hegyekben élő mintegy 240 millió ember számára kulcsfontosságú vízforrás, és a folyóvölgyekben élő további 1,65 millió ember vízellátását is biztosítja. Az évszázad végére a jelenlegi olvadási tempó mellett a gleccserek 80 százalékot veszthetnek tömegükből – írta jelentésben az ICIMOD kormányközi szervezet, amelynek Afganisztán, Banglades, Bhután, Kína, India, Mianmar, Nepál és Pakisztán a tagja.
A jelentés szerint 2100-ra akkor is tömegük egyharmadát vagy akár 50 százalékát veszíthetik el a gleccserek, ha a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest sikerül 1,5-2 Celsius foknál megállítani. Izabella Koziel, az ICIMOD helyettes vezetője szerint azonnali beavatkozásra van szükség a globális felmelegedés korlátozása érdekében.
A klímaváltozás leginkább a világ legszegényebb országaiban élő embereket sújtja, holott ezeknek az országoknak az üvegházhatású gázkibocsátása – amely emeli az átlaghőmérsékletet – a legkisebb.
Amina Maharjan, az ICIMOD szakértője szerint a közösségek nem kapják meg a szükséges támogatást.
“Az alkalmazkodás túlnyomó részben a közösségek és a háztartások éghajlati eseményekre válaszoló reakciójából áll. Ez azonban korántsem elegendő az éghajlatváltozás hatásainak leküzdésére” – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint a legfontosabb a változások előrejelzése lesz.
