A rovat kizárólagos támogatója

A boreális erdő, avagy a tajga körbe öleli bolygónkat – az Északi sarkkörtől délre a legnagyobb széntározót képezve. Nagyrészt Oroszország, Kanada és Alaszka területeit fedi le, valamint a Skandináv országok térségeit. A klímában bekövetkező változások hatására a Földön tárolt szén legnagyobb szárazföldi forrásai elérik fordulópontjukat és szén-dioxid elnyelőkből, kibocsátókká válnak. Sajnos a veszélyes változásokat már beindítottuk.

A tajga, avagy a „Nagy Északi Erdő” a világ legnagyobb földi széntárolója. Pontosan ezért fontos, hogy megvédjük, egy olyan világban, ahol az 1,5 C fokos vagy – rosszabb esetben – 2 C fok alatti globális felmelegedést céloztuk meg.

„Annak a valószínűsége, hogy a jelenlegi helyzet melletti képességeink elegendőek ahhoz, hogy a Föld globális átlaghőmérsékletét 2 C° alatt tartsuk, elég kicsi. Épp ezért minden lehetséges módot, minél előbb ki kell használnunk, hogy kitűzésünk tarthatóvá váljon. Erdeink megőrzése, azok helyrehozása a megoldás részét képzi.” – mondta Professzor Corey Bradshaw, az Adelaide Egyetem boreális erdő szakértője, vezető kutatója.

Mindez azonban nem azt jelenti, hogy trópusi esőerdők nem lennének fontosak. Ugyanakkor a Bradshaw által vezetett friss kutatások – melyet a Global and Planetary Change-ben publikáltak – azt mutatják, hogy a korábban ismertnél jóval több szén rejlik a boreális erdők talajában.

Ezzel van egy kis probléma.

A klímában bekövetkező változások hatására a Földön tárolt szén legnagyobb szárazföldi forrásai elérik fordulópontjukat és szén-dioxid elnyelőkből, kibocsátókká válnak. Mindez pedig azoknak a precedens nélküli környezeti változásoknak köszönhető, melyeket a felmelegedés idézett elő. Nemcsak az ember okozta klímaváltozás fenyegeti az erdőket. Néhány emberi hatás, azonban igen erőteljesen befolyásolja a történéseket. Például az erdőtüzek – melyeknek 90%-át ember okozza Oroszországban. A boreális erdők nemcsak a klíma miatt fontosak. Egyéb szolgáltatásaik mellett otthont nyújtanak több mint 20 000 fajnak, amelyből több mint 300 megtalálható az IUCN Vörös listáján, mint veszélyeztetett faj.

Karibuk a Superior tónál Kanadában a Slate-szigeteknélKaribuk a Superior tónál Kanadában a Slate-szigeteknél


Javarészt a talaj a meghatározó

A boreális erdőkben található szén 95 % a talajban raktározódik, ezzel szemben a trópusi esőerdők esetében a szén a fákban koncentrálódik. A boreális erdők borította területek harmadán permafroszt, azaz állandóan fagyos terület húzódik meg. Oroszország tőzeges területei és a kanadai boreális erdők összesen majdnem 350 millió hektár területet tesznek ki. Charlie Koven a Berkeley Lab permafrosztra szakosodott kutatója szerint: „A boreális zóna erdei különös tekintettel fontosak a klímavállalás betartásának szempontjából, mivel hatalmas mennyiségű szén tárolódik el ezen erdők állandóan fagyott talajában.” A katasztrofális klímaváltozás elkerülése érdekében nem akarhatjuk, hogy ezek felszabaduljanak.

Intenzív lángolás

Az erdőtüzek esete kardinális elem, amennyiben szabályozni szeretnénk, hogy a boreális erdő szén tárolóként vagy szén forrásként funkcionáljon – tette közzé azt egy 2009-ben megjelent cikk a Trends in Ecology and Evolution-ban. Ennek alapján egyáltalán nem jó hír, hogy a mostani időkben intenzív és gyakori volt Alaszka, Oroszország és Kanada területén az erdőtüzek kialakulása, még ha nem is mind volt a klímaváltozáshoz köthető. Szakemberek példátlannak nevezték az utóbbi idők erdőtüzeinek mennyiségét, azoknak gyakoriságát a globális felmelegedés következményének tartják.

Erdőtűz a Zabaikalsky régióban SzibériábanErdőtűz a Zabaikalsky régióban Szibériában

A helyi hatások mellett 2012-ben az északi tűzből származó korom és pernye hozzájárult a grönlandi jégtakaró majdnem teljes felszíni olvadásához. Amennyiben a grönlandi jégtakaró teljesen eltűnne, az a globális tengerszint 6 méteres emelkedését eredményezné.

Fapusztító bogarak

Az olyan rovarok, mint a fenyőbogár vagy a bagolylepke elsőre ártalmatlannak tűnhetnek, azonban képesek foltokban az erdő kiirtására is. Következésképpen felelősek a raktározott szén felszabadulásáért. Előfordulásuk gyakoriságának, és mennyiségi növekedésének pedig felettébb kedvező a növekvő hőmérséklet. Brit Columbia már túl is van a hegyi fenyőbogár kirobbanáson, amit csak egy kis hőmérsékletemelkedés váltott ki. Hasonló eseteket Oroszországban, Szibéria egyes területein is tapasztaltak.

„A hegyi fenyőbogarak megjelenése következtében becsült éves szén felszabadulás Kanada nyugati részén 50%-kal magasabb, azoknál az értékeknél, melyek az erdőtüzekkel hozhatók összefüggésbe” – írta Professzor Bradshaw. Az enyhébb telek a magasabb rovartúlélés és a növekvő szaporodás következtében pedig még rosszabb kilátásba helyezik a kártevők felszaporodásának esélyeit.

Fakitermelés és ipar

Az északi erdők kétharmadában folyik fakitermelés, ezáltal a fragmentáció egyre növekszik. A tudósok között vitatott kérdés, hogy a fakitermelés hatására szabadul-e fel CO2 azon boreális erdők talajából, melyeken fakitermelés majd újraültetés zajlik. Más iparágak is kihasználják a már kitermelt erdőterületeket, mint például a bányászat, a hidroelektromos projektek, olajfeltárások és fejlesztések, valamint az útépítés.

Visszacsatolási láncolatok

A boreális erdőkben már így is jellemző az átlag 1,5 C fokos hőmérsékletemelkedés. Egy 2015-ös Science-ben megjelent tanulmány állítja a globális 4 C fokos századvégi hőmérsékletemelkedés 4-11 C fokkal magasabb emelkedést okozhat a boreális erdőkben. A tanulmány egy társszerzője a következőket mondta a CBC-nek: „a boreális erdőkben bekövetkező változások nagyon drasztikusak és gyorsak lehetnek.”

Az újság figyelmeztet, miszerint a boreális erdők már most megkezdhették átállásukat a szén elnyelésről a szén kibocsátásra. Ahogy a boreális öv felmelegszik, a rovarok tovább bolygatják az erdőket, melyek egy pozitív szén-visszacsatolási láncba köthetnek ki.

Az erdők észak felé próbálnak majd tovább terjedni, hogy a megszokott hőmérsékleten éljenek. A globális felmelegedés szárazsághoz vezethet a délibb területeken, ami miatt a fák megritkulnak a permafroszt pedig megolvad, felszabadítva ezzel a magában tárolt szén-dioxidot és metánt.

„Csak egyedül Oroszországban, az olvadó permafrosztból származó szén-dioxid többszörösen nagyobb lehet, annál a mennyiségnél, mint ami jelenleg a trópusi esőerdők irtásából szabadul fel.” – írja a szerző. 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek