Azért indítottuk a NOlimpia kampányt, mert úgy gondoljuk, hogy 2024-ig fontosabb ügyekre kell költenünk adóforintjainkat, mint egy budapesti olimpia rendezése. Sportszerető fiatalok vagyunk, négyévente mi is barátainkkal és családunkkal együtt szurkolunk a magyar olimpikonoknak és paralimpikonoknak, de úgy gondoljuk, hogy most fontosabb problémákkal kell szembenéznie az országnak.  Az egészségügy kritikus állapotban van – évente többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetekben. Az oktatás helyzete hasonlóan kétségbeejtő: a magyar diákok évről évre rosszabbul teljesítenek a nemzetközi PISA felméréseken, a tanári pálya pedig egyre kevesebb fiatalt vonz. A pályakezdők tömegesen hagyják el az országot a létbizonytalanság és a munkanélküliség elől menekülve– írta a Momentum Egyesület, mely népszavazást szeretne az olimpia ügyében.

Indul a kampány az olimpia ellen
A jövő héttől Budapest legforgalmasabb csomópontjain gyűjtik az aláírásokat a budapesti olimpiai pályázat visszavonásáért a „Momentum Mozgalom” nevű ifjúsági szervezet aktivistái, népszavazási kezdeményezésüket ugyanis helybenhagyta a Fővárosi Választási Bizottság. 138 ezer hiteles aláírást kell összegyűjteniük a referendum kiírásáért. Azért ellenzik a 2024-es budapesti olimpiát, mert az szerintük csődbe vinné az országot. 

A Momentum Egyesület összegzése:

a) A biankó csekk

Képzeld el, hogy valaki, akinek mind a pénzügyi felelősségében, mind a megbízhatóságában komoly okod van kételkedni, a megkérdezésed nélkül elviszi a hitelkártyádat egy nagybevásárlásra, a barátai és üzlettársai boltjaiba. Hogy mit fog venni, és mi a keret, azt nem mondja meg előre. Üdv a budapesti olimpián.
A kormány egy biankó csekkre pályázik a budapesti olimpia költségeire. A biankó csekk a kifizető és a kedvezményezett nevét tartalmazza, de az összeget nem, várományosa tehát annyit ír rá, amennyit akar. Ha Budapest elnyeri a 2024-es olimpia rendezési jogát, azzal kötelezettséget vállal rá, hogy, bármennyibe is kerüljön, megrendezi az olimpiát az előre meghatározott időpontban. A budapesti olimpia költségeit pedig nem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állja, és nem is a rendezésből politikai tőkét kovácsolni és tovább gazdagodni próbáló Fidesz-kormány, hanem mi, a magyar adófizetők, akiknek eddig senki sem kérdezte a véleményét.

b) Irreális becslések

Hogy pontosan hol fognak megállni a budapesti olimpia költségei, azt nehéz előre megmondani. A kormány által megbízott PwC most 774 milliárd forintra becsüli a budapesti olimpia árát, de ezt egyhangúlag megkérdőjelezik a szakértők. Ez a szám annak az eredménye, hogy a kormány többször újraíratta a tanulmányt a PwC-vel, miután eleve szükségesnek minősített olimpiai beruházásokat, hogy csökkentse a költségeket. A tanulmánynak ráadásul alapvető hiányosságai vannak: nem számol például biztonsági kiadásokkal, pedig az eddigi olimpiák során többször volt már példa terrorveszélyre. Az eddigi olimpiák átlagos rendezési költsége 5.2 milliárd dollár, azaz körülbelül 1524 milliárd forint, az infrastrukturális beruházások nélkül. Az utóbbi a kormány szerint is drága lesz, mivel az ország infrastruktúrája rengeteg fejlesztést igényel, így reálisan 3-5000 milliárd forintra számíthatunk. Viszonyításképp Magyarország teljes 2017-es költségvetése körülbelül 17500 milliárd forint, a várható hiány pedig körülbelül 1100 milliárd.

Azt tehát tudjuk, hogy nyerni biztosan nem fogunk a magyar olimpián, és hogy valószínűleg rettenetesen sokat bukunk rajta. Az eddigi olimpiák adatai meglehetősen beszédesek: olimpiarendezés még soha nem volt jövedelmező,1960 óta nem volt olyan alkalom, mely ne lépte túl a költségvetési tervet, az átlagos költségtúllépés 1976 óta pedig 156%.

c) A Fidesszel még ennél is drágább lehet

Van Magyarországon két tényező, melyek tovább emelhetik ezt az összeget: a korrupció, és hogy a szükséges sportlétesítmények nagy része hiányzik, mivel sok olimpiai sport gyakorlatilag nem létezik az országban. Sokkal több új létesítményre és beruházásra lesz szükség, mint például Londonban, Párizsban vagy az USA területén tartott olimpiákhoz. Ráadásul itthon a korrupció egyik legjövedelmezőbb formája pont az infrastrukturális pályázatok elcsalása kormányközeli beruházócégek által.

Mivel mindkét szempontból rendkívül hasonlóak Magyarországhoz, a fejlettebb és kevésbé korrupt nyugati országoknál jobb összehasonlítási alap lehet a körülbelül 15000 (!!!) milliárd forintba kerülő, szétlopott Szocsi téli olimpia, vagy a több, mint 2350 milliárdba kerülő Azerbajdzsáni Európai játékok (ez egy amolyan miniolimpia).

Csak a pályázás költségét körülbelül 15 milliárd forintra tervezték, de a kormány ezt nemrég emelte másfél milliárd tanácsadói díjjal, mert Róma polgármestere elállt az olimpiarendezéstől. Ez egyébként egy több hónapos, a magyar pályázat szempontjából irreleváns hír, mely a többi pályázót nem késztette hasonló lépésekre. Az olimpiai pályázat megmutatja kicsiben, hogy milyen pazarlásra számíthatunk nagyban, ha a kormány elnyeri a 2024-es olimpia rendezési jogát. Már most akkora pénzek tűnnek el verseny nélküli pályázatokon, hogy sokan arra gyanakszanak, a cél valójában nem az olimpia megrendezése, hanem a pályázatra szánt pénz elsikkasztása, mely önmagában sem kis összeg.

Mindehhez hozzá tartozik, hogy az olimpiai tervekkel együtt az évszázad másik nagy lopását beruházását készíti elő a kormány: Paks II összesen legalább 3700 milliárd forintba fog kerülni (korrupció nélkül), ami évente nagyjából 300 milliárd forintot jelent. A kormány becslései legalábbis így szólnak, de ezt nehéz ellenőrizni, mivel az egész beruházás titkos és elszámoltathatatlan. Mindenesetre, ha bármelyik beruházás költségeivel kapcsolatban akár a legkisebb mértékben ferdített a kormány, ami igen valószínű, akkor a Görögországéhoz hasonló gazdasági válság várhat az országra, melynek hatását évtizedekkel az olimpia és a Fidesz után is érezni fogjuk. 

A riói olimpia óta csak pusztul a brazilok legnagyobb stadionja. Katt a fotóra további képekért.

d) Cirkusz a népnek és kenyér a csókosoknak

A sportolóink olimpiai sikereire valószínűleg külföldön is számíthatunk, az olimpiarendezés legjobb forgatókönyve pedig az, hogy óriási kölcsönök árán valahogy elkerüljük a teljes anyagi csődöt, és tovább nő az államadósság. Akkor mégis ki nyerhet ezzel az egésszel? Természetesen az, aki épp a bevásárlóközpont felé szalad a hitelkártyánkkal.

A kormány népszerűsége sokat csökkent az elmúlt években, a magyar állampolgárok kezdik észrevenni, hogy a szomszédos országok elhúznak mellettünk. A versenyképességi és korrupciós mutatóink a rendszerváltás óta nem festettek ilyen sötét képet. Egy budapesti olimpiából újra politikai tőkét kovácsolhatna a kormány, néhány évre megszilárdítva a pozícióját: már most „nemzeti egységről” beszélnek, és a „térképre való felkerülésről”. A beruházások álpályázatai pedig minden eddiginél jövedelmezőbb mutyikkal kecsegtetnek a kormányközeli óriáscégeknek.

A Fidesz cirkuszt adna a népnek, ha kéri, ha nem, és megtartaná a kenyeret, még ha közben romba is dől a magyar gazdaság.