Veszélyes mértékű radioaktivitást rejthetnek a gleccserek: a csernobili és fukusimai reaktorok katasztrófái, valamint az atomfegyvertesztek radioaktív nyomot hagytak az Alpok, az Északi- és Déli-sarkvidék, Kanada, Izland és a Kaukázus gleccserein – jelentette be Caroline Clason brit kutató ma az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) bécsi közgyűlésén.
Az MTI szerint a gleccserekben rejlő radioaktivitás mennyisége veszélyes lehet az egészségre. A Plymouthi Egyetemen dolgozó Clason és kollégái megvizsgálták, milyen nyomokat hagytak hátra az atomfegyverek tesztjeiből és az atomerőmű-katasztrófákból bekövetkező radioaktív csapadékok a felszíni gleccserjégben.
Eredményeik szerint ott nagyságrendileg nagyobb mennyiségű radioaktív anyagok gyűltek fel, mint a természetben általában. A gleccser tízszer hatékonyabb "szemétgyűjtő", mint a zuzmók és a mohák, amelyek már maguk is nagyon nagy mértékű radioaktivitást képesek felvenni – fejtette ki a gleccserkutató.
A klímaváltozás miatt a gleccserek mindenütt nagyon gyorsan olvadnak és radioaktív elemeket szabadítanak fel Clason szerint. Ezek az olvadékvízzel bekerülnek patakokba és folyókba, így az "örök jégből" eljutnak az emberi civilizációba. Rontják a vízminőséget, és lehetséges, hogy a táplálékláncba is bekerülnek.
A reaktorok katasztrófáinak és az atomfegyverek tesztjeinek tehát messzebbre nyúló és hosszabban tartó következményei vannak, mint azt eddig feltételezték, ráadásul a gleccsereken keresztül még egyszer hozzájárulnak a környezetszennyezéshez – véli Clason.
Brutál mennyiségű jég tűnik el évente a gleccserekről
Nemcsak Grönland és Antarktisz jégtakarói olvadnak, a gleccserek is jeget veszítenek, 1961 óta összesen több mint 9 ezer milliárd tonnányit. A veszteség mértéke jelenleg évente mintegy 335 milliárd tonna.
Csak a gleccserolvadás miatt 27 millimétert emelkedett a tengerek vízszintje – közölte a Nature tudományos folyóiratban egy nemzetközi kutatócsoport. A Zürichi Egyetem kutatója, Michael Zemp vezette tudóscsoport vizsgálatához a gleccserek klasszikus megfigyeléseit ötvözte műholdas mérésekkel. A kutatóknak ezáltal egy eddig nem tapasztalt adatmennyiség állt rendelkezésére az 1960-as évekig visszamenőleg. A gleccserfigyelő világszolgálat átfogó adatbankját is felhasználták, amelynek létrehozásához a világ több száz kutatója hozzájárult műholdas elemzéseivel.
Kapcsolódó anyagok:
Brutál mennyiségű jég tűnik el évente a gleccserekről
Paksi cinizmus: azt reklámozzák, hogy az atom megújuló energia