A Virginiai Egyetem közgazdászának, Federico Cilibertonak nemrég napvilágot látott új tanulmánya szerint a génmódosított (GM) növények széleskörű elterjedése csökkentette a rovarölő szerek alkalmazását, ugyanakkor jelentősen megnövelte a gyomirtó szerek használatát, ennek következtében a gyomok egyre inkább ellenállóvá válnak.
Ciliberto vezette minden idők legátfogóbb tudományos kutatását a GM növények termesztésével és a növényvédő szerek felhasználásával összefüggésben, a Kansasi Egyetem, a Michigani Egyetem, valamint az Iowai Egyetem kutatóinak közreműködésével. A négy közgazdász professzor több, mint 5000 szójatermesztő és több, mint 5000 kukoricatermesztő gazdaságot vizsgált az Amerikai Egyesült Államokban 1998 és 2011 között.
„Az teszi egyedülállóvá ezt a tanulmányt, hogy 14 éven keresztül gyűjtöttük a gazdaság szintű adatokat. Visszatértünk ugyanazokhoz a gazdákhoz és láttuk, hogyan változott meg a vegyszerhasználatuk, amikor génmódosított vetőmagokat kezdtek alkalmazni.” – magyarázza Ciliberto.
2008 óta az USA-ban vetett kukorica és szója több, mint 80%-a génmódosított. A kukorica két génben módosított: az egyik (az ún. Bt kukorica) megöli az egyes rovarkártevőket, egy másik glifozát toleranciával ruházza fel a növényeket, ezt a hatóanyagot tartalmazza a széleskörűen alkalmazott Roundup nevű gyomirtó szer. A génmódosított szója glifozát ellenálló.
A vizsgálatban szereplő Bt kukoricát termesztő gazdálkodók 11%-kal kevesebb rovarölő szert használtak fel, mint azok, akik nem vetettek génmódosított fajtákat. A kutatás más tudományos vizsgálatokkal ellentétben azt is figyelembe vette az inszekticidek felhasználásának számításánál, hogy a Bt kukorica elterjedésével párhuzamosan megnőtt a rovarölő szerekkel történő csávázás gyakorisága. Ezzel együtt összességében csökkent az ilyen szerek alkalmazása a génmódosított kultúrákban. Ugyanakkor a rovarölő szerekkel történő csávázással kapcsolatban a nemzetközi közvélemény aggodalmát fejezte ki egyes anyagok mérgező hatásával kapcsolatban, ezek közé tartoznak például a neonikotinoidok, amelyek használatát nemrégiben korlátozták Európában a méhekre és más megporzókra gyakorolt káros hatásuk miatt. Emellett a Bt kukorica maga termeli a rovarölő szert, tehát önmagában jóval több aktív hatóanyagot tartalmaz, mintha a hagyományos növényvédelem keretében ilyen szerekkel kezelték volna az állományt. Ráadásul a rovarok kezdenek egyre ellenállóbbakká válni a GM kukoricákkal szemben, így újra várható, hogy nőni fog a szerhasználat.
Ami a gyomirtó szerek felhasználását illeti, a tanulmány szerint e tekintetben jelentős növekedés mutatható ki. A génmódosított szóját termesztő gazdák 28%-kal több gyomirtót használtak azokhoz képest, akik nem vetettek GM fajtát.
A biokontroll.hu által idézett Ciliberto szerint: „Kezdetben kevesebb herbicidet alkalmaztak a gazdák. Egy idő elteltével azonban nőtt a vegyszerhasználat, a gazdálkodóknak újabb kemikáliákat kellett bevetniük, mivel a gyomok ellenállóvá váltak a glifozáttal szemben.” A tanulmány utolsó öt évében egyértelmű növekedés mutatkozott a növényvédőszerek használatában mind a GM kukoricát, mind a GM szóját termesztő gazdálkodók esetében. Ez azt jelzi, hogy a gyomrezisztencia egyre nagyobb problémát jelent számukra és kénytelenek további vegyszereket alkalmazni a gyomok ellen.
Mindezek jelentős környezetvédelmi problémát is jelentenek, hiszen az intenzív vegyszerhasználat csökkenti a biológiai sokféleséget, növeli a vizek és a levegő szennyezettségét. Ciliberto és kollégái vizsgálták a génmódosított növények elterjedésének következtében megváltozott szerhasználat környezeti hatását is. Bizonyították, hogy a GM szójatermesztés következtében nőtt a helyi ökoszisztémák szennyezettsége. Ciliberto elmondta, meglepte milyen mértékben nőtt a herbicidek használta és aggodalmát fejezte ki ezek környezetre gyakorolt hatása miatt.
