Koalákat hoztak Európába, hogy legyen utánpótlás, ha esetleg Ausztráliában valami bajuk történne.
A koala (Phascolarctos cinereus) Ausztráliában őshonos erszényes, növényevő állat, a koalafélék (Phascolarctidae) családjának egyedüli élő képviselője. A koala szó a katang bennszülött nép nyelvéből származik, jelentése „nem ivó”. A név nem teljesen találó, bár tényleg keveset isznak. A „koalamedve” megnevezés helytelen, mivel a koalák nem tagjai a medvék családjának. A tudományos neve görögül "erszényes medvét" jelent, mivel az első telepesek helyi medvefajnak gondolták a fura állatot.
A koalák mindenhol megtalálhatók Ausztrália keleti partjain, de a belső vidékeken is, olyan távolságig, ahol még elég a csapadék a megfelelő erdők létezéséhez. Ausztrália déli részén a koalákat a 20. század elején kiirtották, de mára újratelepítették őket Victoria államból. A Kenguru-szigetre betelepítették. Nyugat-Ausztráliában és Tasmaniában nincsenek koalák. Georg August Goldfuss zoológus írta le 1817-ben.
A koala valamennyire hasonlít a vombathoz (legközelebbi élő rokonához), de a bundája vastagabb és puhább, a füle pedig sokkal nagyobb. A tömege 5 kg (kicsi, északi nőstény) és 14 kg (nagy, déli hím) között van. Általában nem zajosak, de a hím koalák hangos figyelmeztető hívójelet bocsátanak ki, amely a párzási időszakban egy kilométerre is elhallatszik. A koalák élettartamáról kevés megbízható adat áll rendelkezésre. Mindenesetre jegyeztek fel olyan koalát, amely fogságban megérte a 15 évet. Vadonban, de főleg országutak közelében ez lecsökkenhet 2-3 évre.
Csemegézik a Schönbrunni Állatkert koalája
Mivel a koala étrendje elég alacsony tápértékű, energiát takarít meg azáltal, hogy szokatlanul kicsi az agya: a koponyaüreg 40%-át folyadék tölti ki. A koala majdnem kizárólag eukaliptuszlevelekkel táplálkozik, folyadékszükségletét is ebből biztosítja. A vombathoz hasonlóan, a koalának is igen lassú az anyagcseréje a többi emlőshöz viszonyítva. Naponta kb. 20 órát mozdulatlanul töltenek, az idő nagy részében alszanak is. A nap minden szakában, de főleg éjjel esznek. Egy átlagos koala naponta 500 gramm eukaliptuszlevelet fogyaszt el, finom pasztává rágva lenyelés előtt. A koala többféle eukaliptusz levelet is eszik, de határozottan előnyben részesít néhány fajtát.
A nőstény koalák egyedül élnek és külön körzetük van, amelyet ritkán hagynak el. A termékenyebb vidékeken ezek a körzetek fedhetik egymást; az olyan zónákban, ahol a tápláléknak alkalmas fák ritkábban fordulnak elő, ezek a zónák nagyobbak és kizárólagosak. A hímek nem kötődnek területhez, de nem tűrik el egymást, főleg a párzási időszakban.
A koalák majdnem teljesen a fákon élnek. Nem készítenek fészket, hanem a fa ágán alszanak. Általában lassan mozognak, de ha szükséges, gyorsan is tudnak mászni. Át is tudnak ugrani egyik fáról a másikra, ha elég közel vannak. Hosszabb utakat a földön tesznek meg. Veszélyhelyzetben meglepő gyorsasággal galoppoznak a legközelebbi fáig, ahol biztonságos magasságig felmenekülnek. Ott aztán türelmesen megvárják, amíg a támadó elmegy.
A nőstények 2-3 évesen, a hímek 3-4 éves korukban válnak ivaréretté. A nőstény koala kb. 12 éven át évente egy utódot hoz a világra. A vemhesség 35 napig tart, az ikerszülés igen ritka. A szülés rendesen december – március között szokott történni, amikor a déli félgömbön nyár van. Az újszülött koala kb. 2 cm hosszú, szőrtelen, vak, és fületlen. Születése után hat hónapig az anyja erszényében lakozik és kizárólag tejjel táplálkozik. Ezalatt kinő a füle és a szőre, majd kinyílik a szeme. Kb. 30 hetes korában elkezdi enni az anyja pépes ürülékét. A kis koala további hat hónapig az anyjával marad, aki a hátán cipeli. A kifejlett fiatal nőstények közeli területekre költöznek, a fiatal hímek viszont még két-hároméves korukig az anyjuk körzetében maradnak.
Koala ultrahangos vizsgálata egy állatkertben.
4 nőstény és egy hím koalát hoztak az Egyesült Királyságba, a Longleat Safari Parkba Ausztráliából annak érdekében, hogy tanulmányozni lehessen az állatok viselkedését, és hogy a szaporításukkal utánpótlást hozzanak létre az ausztráliai populációnak. A BBC szerint a koalák jelenleg nem veszélyeztetettek, de a veszélyeztetettségi skála szerint az úgynevezett sebezhető szinten vannak.
Európában azért lehet jobb nekik, mert nem találkozhatnak a vadonban sem olyan vírusokkal és baktériumokkal, amikkel Ausztráliában igen. Ha ezek a fertőzések bejutnak az ausztrál koalák közé, akkor nagyon sok állatot megölhetnek.
Ausztrálián kívül egyébként nagyon kevés koala él, hiszen csak néhány európai és észak-amerikai állatkert tart ilyen állatokat, és ezeket az állatkerteket az ausztrál hatóságok folyamatosan ellenőrzik-írta a 444.hu
