A rovat kizárólagos támogatója

December 9-10-én természetvédelem és biodiverzitás konferenciát rendezett Gömörszőlősön az Ökológiai Intézet Alapítvány alapításának és a Biológiai Sokféleség Egyezmény aláírásának harmincadik évfordulóján. A rendezvényen hivatalos és civil természetvédők értékelték a természetvédelem és biodiverzitás-védelem elmúlt 30 évét, elvárásokat fogalmaztak meg a jó gyakorlatok érdekében, és megvitatták, hogyan lehetne a biodiverzitás védelmét hatékonyabbá tenni.

Az értékelés során Rodics Katalin, a Greenpeace munkatársa kiemelte, hogy a természet védelmére tett eddigi nemzetközi és hazai erőfeszítések kudarcot vallottak. Hogy meg tudjuk őrizni a minket is fenntartó élővilágot radikálisan új szemléletre, intézkedésekre és a közpénzek e célra történő felhasználására van szükség.

Halmos Gergő, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója hangsúlyozta, hogy az elmúlt 3 évtizedben a természetvédelem nagyon jelentős eredményeket könyvelhetett el. Ismereteink egyre jobbak, a védett területek hálózata közel teljes, kihalás szélére jutott fajokat sikerült megmenteni. Eközben azonban az intézményrendszer, az érdekérvényesítő képesség és a civil szervezetek kapacitásai hullámvasúton jártak és sok esetben lejtmenetbe kerültek miközben az általános természeti állapot tovább romlott. A jelenlegi krízishelyzetben nagy kérdőjel, hogy képesek leszünk-e ezt a folyamatot kedvezőbb irányba fordítani.

Ilosvay György, a Csemete Egyesület elnöke előadásában a természetvédelmi nevelés fontosságára, a tudatosság, a pontos ismeretek, az értékek, a szakértelem és a részvétel szempontjaira hívta fel a figyelmet.

Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója kiemelte, hogy minden ágazat, így a természetvédelem hatékonysága szempontjából is kihívás, hogy az egyre gyorsabban változó világunkban az új lehetőségeket és új generációkat képesek legyünk felismerni és megszólítani. A klímaváltozás körüli társadalmi figyelem ilyen új lehetőség a természetvédelem számára: az adaptáció, a környezeti biztonság, a szén elnyelés és tárolás, a természetes víztározás mind olyan témák, amelyek kapcsán új érintettekkel és újszerű keretek közt tehetünk a biodiverzitás védelméért.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke sürgette a biodiverzitás védelem hatékonyságának javítását. Véleménye szerint az állami természetvédelemnek szorosabban kellene együttműködnie a civil szervezetekkel és az önkormányzatokkal, hogy megértessék a magyar társadalommal a természet védelmének fontosságát.

Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet Alapítvány elnöke szerint a leghatékonyabb természetvédelem sem elegendő a biológiai sokféleség megőrzésére, ha a természeti erőforrásokat használó gazdasági szektorok és a társadalom nem változtat termelői, fogyasztói magatartásán.

A rendezvény másnapján a résztvevők meglátogatták a jégkorszakból ránk maradt Keleméri Mohosokat, megismerték annak természetvédelmi rekonstrukciós munkáit, és túlélési esélyeit a felmelegedés időszakában.

Nyitókép: keleméri Nagymohos tőzeglápja a Putnoki-dombságon  kép:  Jakab Gusztáv

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás