A Városliget elvesztette a közösségi jellegét, óriási lehetőség lett volna a másik út

A Főkert vezetői posztja nem tűnik nyugdíjas állásnak, két elődjét is statáriális gyorsasággal menesztette a jelenlegi városvezetés. Milyen jó oka volt arra, hogy elvállalja?

Legfőként is nagyon megtisztelő egy 150 éves cég vezetőjének lenni. De talán ennél is fontosabb, hogy a városi zöldfelületek jelentősége a klímaváltozás hatásainak erősödésével párhuzamosan nő. A Főkert vezetőjeként lehetőségem lesz arra, hogy Budapest zöld infrastruktúrájának fejlesztésén dolgozhassak. Ez lesz életem legfontosabb állása.

Mit tud az előző Főkert-igazgató, Zakar András kirúgásának okairól?

Természetesen ez volt az egyik első kérdésem. Kaptam is válaszokat. De nem vagyok rá feljogosítva, hogy ezeket továbbadjam. Mindenesetre beáraztam ezeket a döntésemnél.

Valóban nem volt pályázat, Bardóczi Sándor Budapest fő tájépítésze keresett meg azzal, hogy engem ajánlana a főváros vezetésének a Budapesti Közművek (BKM) kertészeti divíziójaként működő Főkert vezetői posztjára. Az, hogy miért nem volt pályázat nem tudom, de meglehetősen szűk az a szakmai kör, amely rendelkezik a feladat ellátásához szükséges szakmai és cégvezetői tapasztalattal. Nem tudom, megkerestek-e rajtam kívül másokat.

Elődje idején kötötték azt az 1,2 milliárdos szerződést, amelynek során úgymond vagyoneltolódás jött létre a vállalkozó javára a teljesített munka és a kifizetett díj között. Magyarán ennyivel számláztak túl. A BKM csalás miatt feljelentést tett és úgy döntött, hogy a kaszálást és parkfenntartást ezentúl saját munkavállalókkal, saját gépparkkal végzi. Zakar állítólag nem volt túl lelkes. Ön egyetért a váltással?

Ez volt az egyik legfontosabb stratégia kérdés, ami felmerült a beszélgetésen és amiben egyezik az elképzelésem a BKM vezetésével. Sőt, a jövőben egyre több feladatot kell saját hatáskörben megoldani. Nem mindent, hiszen alpinistái például nincsenek a Főkertnek, de a legtöbb munkát házon belülről kell elvégezni. Cél a hatékonyság növelése is, középtávon nem kerülhet többe, mint a kiszervezéssel.

A Deep Forestet 23 éve indítottam el, Magyarország egyik legnagyobb parképítő cége volt. Azért beszélek erről múlt időben, mert a cég ugyan még létezik, de másfél éve nem vállalunk új megbízást, kisebb magán megrendeléseken túl, a korábbi projektek garanciális feladatait végezzük. Ötven évesen úgy döntöttem, hogy nem az építőiparból szeretnék nyugdíjba menni és új kihívást keresek magamnak. Jó kapcsolataim vannak a szakma nagyobb részével, de nagyjából mindenki tudja rólam, hogy nem az az ember vagyok, akit meg lehet környékezni. A Deep Forest kizárólag a versenypiacon dolgozott, bár akadt néhány önkormányzat is a megrendelőink között, az árbevételünk 95 százaléka az üzleti szektorból származott.

Egyik legismertebb munkájuk egy lakópark belső kertjének kialakítása volt. Budapest azért kissé nagyobb falat. Nem lesz nehéz léptéket váltani?

Nem becsülöm alá ennek a váltásnak a kihívásait, de közel húsz éve dolgozom aktívan szakmai szervezetekben, amelynek révén folyamatos kapcsolatban voltam állami, önkormányzati, sőt nemzetközi szervezetekkel, illetve nagyon sokat foglalkoztam a települési léptékű zöldfelület gazdálkodás kérdéseivel. Rengeteg konzultáció, szakmai anyag van a hátam mögött. Szabó József vezérigazgató meghívására két évig kutatás-fejlesztési főtanácsadója voltam a Főkertnek.

Bardóczi Sándor a vadvirágos méhlegelők híve. Egyetért ezzel az iránnyal?

Furcsa lenne, ha nem, hiszen én voltam, aki az első ilyen természetközeli zöldfelületeket létrehozta Budapesten úgy tíz évvel ezelőtt. Szabó Józsefék kerestek meg, hogy segítsek az ökologikus városi zöldfelületi technológiák hazai meghonosításában. Az első ilyen kísérleti zöldfelületet a Nehru-parton alakítottuk ki, amit több másik követett. Nemzetközi együttműködéseket indítottunk bécsi, zürichi és angol szakemberekkel. Ezt később Zakar András is továbbvitte, ahogy én is ennek a stratégiának kiterjesztését tartom az egyik legfontosabb feladatomnak. Nagyon sok függ ettől az ökológiai fordulattól. A természetközeli technológiák városi környezetben való elterjedésének legfőbb oka a klímaváltozás. Egyre nagyobb a lakossági igény a zöldre, ami érthető, csakhogy a hagyományos zöldfelületek fenntartása egyre költségesebb. A biodiverz zöldfelületek nemcsak azért jók, mert sokkal ellenállóbbak, jobban alkalmazkodnak az időjárási szélsőségekhez, hanem azért is, mivel olcsóbb a fenntartásuk. De ez a fordulat csak akkor lehet sikeres, ha társadalmi szemléletváltás kapcsolódik hozzá. Nem lehet nagyon előre rohanni, de az élére kell állni ennek a változásnak. Ez nem jelenti azt, hogy mindent elborítanak majd a méhlegelők. A Parlament előtt nincs helye ennek a természetközeliségnek, de a túlélés érdekében Budapest egyre nagyobb területén kell ilyen természetközeli zöldfelületet létrehozni.

Nagy ívű elképzelések, de a fővárosi kassza üres. Honnan lesz rá pénz?

Úgy vállaltam el a megbízást, hogy tisztában vagyok a pénzügyi korlátokkal. Az elkövetkező években az előkészítésen és hatékonyságnövelésen lesz a hangsúly, így ha lesz pénz, akkor készen állunk a megvalósításra. A zöldfelület-fejlesztés nem pillanatfelvétel, 10-20 éves távlatban kell gondolkodnunk. De a fővárosiak nélkül ez nem fog menni. Svájcban már egy évtizeddel ezelőtt bevett gyakorlat volt, hogy a fák körüli városi virágágyásokat iskolai, civil vagy éppen nyugdíjas csoportok gondozzák. De az sem ördögtől való, hogy az utcai fákat a mögöttük lévő házak lakói locsolják. A Főkert nem tud negyedmillió fát locsolni. A részleteket persze ki kell dolgozni. Nagyon fontos a nyílt és előzetes kommunikáció.

Ez sokkal inkább politikai, pénzügyi kérdés, mintsem szakmai. A Népliget óriási lehetőség egy mindenki számára nyitott és élményekkel teli valódi közpark kialakítására. A Városliget elvesztette korábbi közösségi jellegét, dzsentrifikálódott. Elfogult vagyok, mert ott nőttem fel, és számomra megszűnt gyerekkorom Ligete. Óriási lehetőség lett volna a másik út, a közösségi szemléletű parkrekonstrukció, hiszen ez valóban a köz javára épült 200 évvel ezelőtt. De néhány részét, például a Zene Házát szeretem az új Ligetnek, a Néprajzi Múzeum különleges tetőkertjének szakértője is voltam, és a Liget mostani zöldfelület-menedzsere is kiváló szakmai munkát végez. A Népligetre vonatkozó fővárosi tervekről nem rendelkezem elég információval, mivel csak október 1-én állok munkába. Magánemberként úgy gondolom, hogy a jelenlegi erőforráshiány mellett nincs sok esély arra, hogy a Népliget rekonstrukciója a következő 1-2 évben elinduljon. De bízom benne, hogy a ott ott végül megvalósulhat a közösségi alapokon nyugvó parkfejlesztés.

A Városháza park viszont az idén megnyílt, de több a murva, mint a zöld. Mikorra változhat ez?

Gesztusnak azért erős volt. Azt is el kell ismerni, hogy még így is jobb látvány, mint egy poros autóparkoló. Ha lesz rá forrás, ki fog zöldülni, efelől nincs kétségem, hiszen szándék, terv van rá.

A Radó Dezső tervben megfogalmazott cél szerint 2030-ra 6 négyzetméterről 7-re emelnék az egy főre jutó fővárosi zöldterületet. Van rá esély?

Ebben éppen a szűkebb szakterületem a tetőkertek és zöld homlokzatok létesítése révén juthatunk előrébb, hiszen a belvárosban nincs hely új parkokra. Németországban 200 millió négyzetméter zöldtetőt alakítottak ki az elmúlt negyven évben, Magyarországon is épült már 5 millió négyzetméter. Budapesten a XII. és a XIII. kerületben már most kötelező zöld tetőt építeni lapos tetőkre. A hegyvidéki szabályozás kialakításában részt is vettem. De a Duna-partok és a rozsdaövezetek is hatalmas potenciált rejtenek. Az önkormányzatok az egyik legfontosabb és legelkötelezettebb aktorai a zöldfejlesztésnek pártállástól függetlenül.

Dezsényi Péter vezeti a Budapesti Közművek FŐKERT Kertészeti Divízióját