A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint a november 16-i kormányhatározat a fosszilis függőség sürgős csökkentése és igazságos átmenet helyett további évtizedekre súlyosbítja egészségkárosító, szennyező lignit- és fosszilisgáz-függésünket. A határozat és a Mátrai Erőmű környezethasználati engedélye 2029 végéig való hosszabbítási terve egyértelmű hadüzenet a szénkivezetésnek: akármennyi közpénzbe, uniós forrás-veszteségbe és szennyezésbe is kerül, a Mátrai Erőmű összes működő blokkján lignitet égetnének és csak akkor vezetnék ki, amikor az új fosszilis gázerőmű már működik.
A ‘Zombi Mátrai Erőmű’ kormányhatározat (Magyar Közlöny, 2023. évi 162. Szám, 8659. Oldal, 1500/2023. (XI. 16.) Korm. határozatrengeteg pénzbe kerül a magyar adófizetőknek: ha az erőmű lignitblokkjait 2027-ig működtetik (ekkorra működhet leghamarabb az új gázerőmű), azok szakmai kalkulációnk szerint 400-450 milliárd Ft-ot, ha 2029 végéig, akkor 500-550 milliárd Ft közpénzt füstölnek el. A határozat alapján várhatóan nagyrészt az új fosszilis gázerőmű beruházásra átcsoportosítandó 4 millió db karbon-kvóta, kb. 135 milliárd Ft máris nagyon hiányzik lakossági vagy közösségi energiatakarékossági, távhő modernizációs vagy megújuló energia programokból (pl. ZBR). A kormányzati tervek miatt tovább nőtt a veszély, hogy Magyarország elesik az EU Igazságos Átmeneti Alap 110 Mrd Ft-os támogatásától és a Mechanizmus (JTM) 2. és 3. pillérén igényelhető igazságos átmeneti hitelek egy részétől vagy egészétől. Sőt, mivel a KEHOP Plusz-beli Területi Igazságos Átmeneti Tervekben 2025-ös szénkivezetést ígértek, a KEHOP Plusz 1600 milliárd Ft-os uniós támogatási program megvalósítása is veszélybe kerülhet; a határozat aláássa az energiaátmenetet, szénkivezetést.” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energia programigazgatója.
A lakosság a pénzén felül az egészségével is fizet ezért az erőltetett újraszenesítésért, különösen az igazságos átmeneti uniós forrásokra jogosult BAZ, Heves és Baranya vármegyében élők. A Mátrai Erőmű mostanában a termelés csökkenése miatt évente kb. 4 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki, amivel még mindig az ország legnagyobb szén-dioxid kibocsátó létesítménye. Emellett évi 5 ezer tonna légszennyező kén-dioxidot is kibocsát az erőmű, a teljes nemzetgazdaság kén-dioxid kibocsátásának 40%-át. Ezeket a lignites blokkokat fogják egészen 2027-ig vagy 2029 végéig működtetni, várhatóan akár növelt termeléssel, így az éghajlatváltozást súlyosbító üvegházgáz-kibocsátások és az egyéb szennyezőanyag-kibocsátások mindaddig nőni, kumulálódni fognak, a lakosság egészségét széles körben rontva.
“Energiatakarékossági, -hatékonysági és megújuló energiás beruházásokkal kellene törekedni az energiaszuverenitásra, nem fosszilis projektekkel. Az energiaszuverenitásnak nem szabad szembemennie a kormányzat által korábban vállalt energiaátmenettel és fosszilis függőség-csökkentéssel, szénkivezetéssel.” – összegezte Botár Alexa.
Jegyzetek
A kormányhatározat részletesebb elemzése:
A határozat 1. pontja foglalkozik a Mátrai Erőmű jelenlegi lignitblokkjainak finanszírozásával, mivel a Mátrai Erőmű az utóbbi években rendkívül nagy veszteséget termel. A vállalat 2020-as beszámolója szerint a társaság a 2019. évi 5,9 milliárd forint veszteség után 42,7 milliárd forint veszteséget termelt 2020-ban. Ezt a kormány 2021-ben felismerte, amikor a 754/2021. (XII. 22.) Kormányrendeletben kijelölte a Mátrai Erőmű nagy lignitblokkjait arra, hogy gyakorlatilag folyamatosan termeljenek villamosenergiát 2024 végéig. Ehhez pedig egy ugyancsak 2021-es kormányhatározatban létrehoztak egy új támogatási formát, nevezetesen a „Villamosenergia-termelés mint rendszerbiztonsági szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadások jogcímcsoport”-ot. Ennek keretében 45 271 300 000 Ft állami támogatást kapott a Mátrai Erőmű még 2021-ben, amellyel közel azonos méretű állami támogatást azóta is megkap, hiszen a kormányrendelet 2024 végéig hatályos. Ez azt jelenti, hogy 2021 óta megközelítőleg 130-150 milliárd forint állami támogatást kapott az egyébként veszteségesen működő erőmű. Ez önmagában nagyobb, mint az Igazságos Átmenet Alap kb. 110 milliárd forintnyi kerete. A most megjelent kormányhatározatban már a 2024 utáni időszakra gondolva, a kormány megpróbál újabb forrásokat szerezni az erőmű fenntartására. Amennyiben a Mátrai Erőmű lignitblokkjai a tervezett földgázerőmű 2027-re feltételezett elindulásáig működnek, akkor ez összesen kb. 400-450 milliárd forintba kerül. Amennyiben pedig a Mátrai Erőmű az októberben benyújtott környezethasználati engedélykérelemben szereplő 2029 végéig tervezi működtetni a lignittüzelésű blokkjait, akkor ez összesen kb. 500-550 milliárd forintra nőne.
A kormányhatározat 2. pontja már a tervezett földgázerőmű hiányzó finanszírozásáról szól. A kormányhatározat kimondja, hogy nem veszi igénybe az EU ETS 10c. cikke szerinti opcionális derogációs mechanizmust, amelyet még 2019-ben igénybe akart venni. A 2019-es kormányhatározatot követően meg is jelent a nemzeti keretterv, amelyből kiderült, hogy a 10C derogáció során 2021-2020-ban felhasználható kvótamennyiséget „lignit alapú áramtermelés földgázzal vagy más, fenntartható technológiájú, újonnan létesített áramtermelő berendezéssel történő kiváltására” tervezték felhasználni. Mivel lignit alapon akkor is csak a Mátrai Erőmű termelt áramot, ezért egyértelmű volt, hogy a kvótákon keresztül a Mátrai Erőmű beruházásait tervezték támogatni. Ez azonban nem valósult meg, ezért most a kormány az eddig fel nem használt kvóták nagyobb részét, 4 millió kvótát (a 2023-as kvóta átlagáron, 89,1 eur/tCO2 -n és 380-as eur árfolyamon számolva kb. 135 milliárd Ft) a Modernizációs Alapba (összesen 19 623 677 kvóta, további információ a Modernizációs Alapról) csoportosítja át, feltételezhetően részben a tervezett új max. 650 MW-os földgázerőmű finanszírozására.
Nyitókép: Mátrai Erőmű kép: Ladjánszki Máté Népszava
Kapcsolódó anyagok:
A Greenpeace megakadályozná, hogy újabb 5 évet kapjon a Mátrai Erőmű
Köhögnek a Mátrai Erőmű fél évszázados lignitblokkjai
500 milliárdot fizettünk rá a rezsicsökkentésre
Meg lehet-e védeni az Orbán kormányától a magyar környezetet?
