A felújítást követően a mostani Áder-villa alapterülete 637 négyzetméter, amihez hozzáadódik még 178 négyzetméter terasz és tetőkert. A villához szauna, fitneszhelyiség, mosókonyha szennyesledobóval, két beállós gépjárműtároló, személyfelvonó, valamint terasz és tetőkert is kialakításra került. Puritán természet- és környezetvédő mi mást kívánhat még.
Talán, hogy a Béla király utcát védje kordon és a gázmesteri vizsgával rendelkező rendőrség, és talán ne építsenek a kínaiak ide akkumulátorgyárat, vagy akkor őt költöztessék el. Igazán szerény és indokolt kívánság.
Áder álcivil-alapítványa minden bizonnyal az a miniatűr fekete lyukacska, amiben bármennyi elkötelezett célokat szolgáló közpénz el tud süllyedni. Az Európai Unióé is. Cserébe jönnek a vidám és színes hírecskék a Greendex-ben arról, hogy a kormányunk jobban teljesít ezen a területen is. Sőt, Áder szorgalmas munkával készít podkasztokat, bármilyet és bármennyit. Ő maga egyedül a magyar természet- és környezetvédelem. Hozzá bármikor elmennek a Fidesz-KDNP morózusan sorosozó szakértői. Kozmetológiai rendelés is van videófelvétel előtt. Tényleg, Rákay Philippel nem beszélgetett még a kiemelt sajtómunkás, hogy kinek adja el a saját ipari parkocskáját, amit befektetési és fejlesztési céllal vett meg, mint karakán nemzetfi és dalítész? Nagyon épületes lehetne.
*
Áder János: a huszonegyedik század a víz évszázada lesz MTI 2023. május 8. – utánközlés pl. Greendex
„Vízről, szennyvíztisztításról és vízbázisvédelemről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának hétfői adásában Kovács Károllyal, a vízellátást szolgáló létesítmények tervezésével, kivitelezésével és hozzájuk kapcsolódó technológiákkal foglalkozó magyar Pureco Kft. ügyvezetőjével. Kovács Károly elmondta, Afrikában, Ghánában fejenként 50-70 dollárból az egészséges ivóvízhez való hozzájutást és a képződő szennyvíz megfelelő tisztítását is meg tudják valósítani” […]
– Szóval indul a zöld biznisz lehetséges reklámműsora? Most éppen a Pureco Kft. kóserolása van színen Áder műsorában. A Pureco Környezetvédelmi és Gazdasági Szolgáltató Kft. 2006-ban kezdte meg a működését. 47 alkalmazottja van. Főtevékenysége: 4291 Vízi létesítmény építése. Nettó árbevétel (2021): 4,1 milliárd HUF; adózás előtti eredmény (2021): 299 millió HUF. Saját tőke közel egy milliárd HUF (4 év alatt emelkedett ötszörösére). Többségi tulajdonos Kovács Károly. Ő a tulajdonosa a Pureco Idea Kutató, Fejlesztő és Külkereskedelmi, a Pureco Holding, a Viboko Tervező és Szolgáltató, továbbá a BDL Környezetvédelmi Tervező, Szolgáltató és Tanácsadó Kft-hálónak. Ide csatlakozik a Puraset Water and Metal Solutions Kft. a Puraset Invest Kft. többségi tulajdonosa, amit a Takarék Kockázati Tőkealap I. képviseli a DBH Investment Kockázati-Tőkealap-kezelő Zrt. is támogat. A tőkealapok működésben. Szóval csupa karitatív tevékenység, amely mögött felsejlik a nemzeti tőkésosztály – vagyis a főnök köre – ámulhatnak a pénztelen civilszervezetek. Az erősáram itt is máshová van kötve.
„…Áder János azzal kezdte: a huszadik század az olaj évszázada volt, de a huszonegyedik század a víz évszázada lesz. Ezt megerősítve Kovács Károly azt mondta: a vízkészletek rendelkezésre álló mennyisége szempontjából, és az egyre növekvő lakossági igények miatt is felértékelődik a víz jelentősége, de még jobban az, hogy a mennyiség mellett egyre inkább a megfelelő vízminőség jelenti a problémát. Áder János rámutatott: száz év alatt négyszeresére nőtt a Föld lakossága, de a vízfogyasztás mértékének növekedése még annak is kétszeresére, az energiafogyasztás pedig háromszorosára emelkedett. Ezt nehezíti, hogy a vízkészlet a Földön nem egyenlő arányban oszlik el, és gyakran szennyezettek a vizek” […]
– Kétségtelenül nagyon izgalmas fejtegetés ez, de hazánk valóságos civilszervezetei, most Debrecen és Mikepércsre koncentrál. A kínai akkumulátorgyárak betelepítése miatt vajon ott lesz-e elég víz a lakosságnak és a Nagyerdőnek. Esetleg ezt oldják meg a kedves pirézek?
„A műsorban részletesen beszéltek a Pureco Kft. ghánai projektjéről, ugyanis a cég a kétmillió lakosú, szennyvízcsatorna-hálózat nélküli Kumasiban egy szippantott szennyvíz tisztítására épített telepet hozott létre, amely három éve működik […] Kovács Károly elmondta: a kumasi szennyvíztisztító telep lakosságarányosan fejenként 20-30 eurós költségből tudott megvalósulni, jóval olcsóbban, mint amekkora költséggel az ENSZ korábban számolt. Hozzátette: fejenként 50-70 dollárból az egészséges ivóvízhez való hozzájutást és a képződő szennyvíz megfelelő tisztítását meg tudják valósítani […] Áder János hangsúlyozta: a magyar cég úgy gondolkodott, hogy nem épít nagyon drága és soha meg nem térülő infrastruktúrát, mint Európában, nem vezetéken vezetik el a szennyvizet, hanem a lokális összegyűjtés után telepre szállítják, megtisztítják és visszajuttatják a természetbe. Ennek a költsége egy százada annak, mintha az európai megoldást követnék, és ez a megoldás egy afrikai ország számára is elérhető részben költségvetési forrásból, részben fejlesztési bankok, részben pedig magántőke bevonásával.”
– Jól felépített biznisz ez. Áder reklámozza a Pureco céghálózatot (ami mögött ott áll az Orbán-féle nemzeti tőkésosztály), Ádert pedig támogatja minden szálon a mai pártállam, sőt itt az MTI hírcsatorna is. Kumasiban (Ghána) mindent megoldunk, Debrecent majd talán a kínaiak. De mi egyáltalán a baj? Végül is Észak-Kínában (Habrin) az egyetemi kampuszon is forralt vizet (kihűlve avas mákíze volt) kellett innom (a tea ennek egy drágább változata) – napi egy termosz volt az adagom –, vagy palackozott francia vizet venni, ami többe került, mint a kölespálinka.
Áder János: a természetfilmes alkotók látásmódja nélkül másként látnánk a világot MTI, 2023. május 20.
„Az alkotók látásmódja, kérdésfelvetése, aggodalma, tudása (sic!) nélkül másként látnánk a világot, nem vennénk észre annak minden szépségét – mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány alapítója és kuratóriumi elnöke szombaton Gödöllőn a IX. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztivál díjátadó gáláján […] Az alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte azt is, hogy az elmúlt kilenc évben a benevezett filmek száma, a kísérő programok gazdagsága megteremtette a maga közösségét és közönségét. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány által kezdeményezett IX. Nemzetközi Természet-és Környezetvédelmi Filmfesztivál pénteken kezdődött és vasárnapig tart. A fesztiválra mintegy 1.260 filmet neveztek a nagyvilágból, az előválogatást követően pedig 50 produkció versenyzett az elismerésekért. A filmfesztiválon két szekció három-három kategóriájában osztottak ki első helyezést. A Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi szekcióban az egész estés természetfilmek első helyezettje Yann Sochaczewski Kaktusz Hotel című alkotása lett… […] A Kárpát-medence Természeti Értékei szekció hosszú-filmes kategóriájában Szendőfi Balázs Volt egyszer egy vadvízország című alkotása kapta az első helyezést…”
– A kirakatba is kell valami. Ifjabb Vitray Tamás ehhez az arc. Áder porondmester mutatja, hogy milyen komoly figyelem irányul hazánkban a természet- és környezetvédelemre, de ezzel a gödöllői nemzetközi filmfesztivállal mi halad a gyakorlat területén előre, Csücske? Van nekünk mit bemutatni a környezetvédelem területén?
Darvas Béla
Kapcsolódó cikk: Áder a buzgó teremtésvédő – A csalitos
