Közleményt adott ki a szószóló a műemléki világnap alkalmából, melyben hazánk védett építészeti örökségének és az annak oltalmát szolgálni hivatott szerteágazó szakmai, tudományos és döntéshozói együttműködésnek, illetve közös gondolkodásnak a jelentőségére hívja fel a figyelmet.
A hatékony értékvédelem elengedhetetlen része a döntéshozatal különböző szintjeit szükségképpen megelőző, élénk szakmai, illetve társadalmi diskurzus.
A 2024. évi műemléki világnap két, a sajátos értékvédelmi területen jelentős évfordulóval is egybeesik.
Az egyik a Velencei Karta, amelyet 60 évvel ezelőtt fogadtak el a műemlékek és a műemléki helyszínek konzerválásáról és restaurálásáról, meghatározva máig ható és érvényes alapvető fogalmakat és célokat.
A másik a Narai Dokumentum elfogadásának 30. évfordulója, amely a hitelesség kérdéskörét tárgyalta: „az emberiség – amelynek nap mint nap lelkiismereti kérdése az emberi értékek egysége – ezeket az alkotásokat közös örökségnek tekinti és egyetemlegesen felelősnek vallja magát védelmükért a jövő generációi előtt, amelyeknek hitelességük teljes gazdagságában kell ezeket az emlékeket átadnia.
A jövő nemzedékek szószólója a világnap alkalmából a műemlékek kiemelt jelentőségére hívja fel a figyelmet a nemzet közös örökségében, és utalva az ICOMOS idei felhívására, a műemlékvédelem, a műemléki érték, a hitelesség, az örökségért való felelősség jelentőségéről való egyéni és közösségi szintű gondolkodásra sarkall!
A jövő nemzedékek szószólójának közleménye a műemléki világnap alkalmából
A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, Dr. Bándi Gyula, a műemléki világnap (április 18.) alkalmából hazánk védett építészeti örökségének és az annak oltalmát szolgálni hivatott szerteágazó szakmai, tudományos és döntéshozói együttműködésnek, illetve közös gondolkodásnak jelentőségére hívja fel a figyelmet. A műemléki értékben megtestesülő és folyamatosan alakuló tudásunk, értékrendünk védelme és jövő nemzedékek számára történő megőrzése az Alaptörvény P) cikke alapján mindenki és különösen az állam kötelessége.
A 2024. évi műemléki világnap két, a sajátos értékvédelmi területen jelentős évfordulóval is egybeesik. Az egyik a Velencei Karta, amelyet 60 évvel ezelőtt a Történeti Épületek Építészeinek és Szakértőinek Második Kongresszusa fogadott el a műemlékek és a műemléki helyszínek konzerválásáról és restaurálásáról, meghatározva máig ható és érvényes alapvető fogalmakat és célokat. A másik évforduló a Narai Dokumentum elfogadásának 30. évfordulója, amely a hitelesség kérdéskörét tárgyalta, és egyetemes örökségünk sokszínűségéből kiindulva az értékjelleg és a hitelesség szükségszerű összefüggéseit határozta meg.
A jeles évfordulók a műemlékvédelem terén aktív nemzetközi és hazai szakmai közösségeket – elsősorban a világnapot 1982-ben életre hívó, az ENSZ égisze alatt működő ICOMOS-t –az említett alapvető deklarációk érvényességének napjaink fokozódó környezeti kihívásainak és a világ számos pontján fennálló, fenyegető konfliktusok tükrében történő vizsgálatára sarkallják.
A hatékony értékvédelem elengedhetetlen része a döntéshozatal különböző szintjeit szükségképpen megelőző, élénk szakmai, illetve társadalmi diskurzus. Hazánkban ősszel lép hatályba a, magyar építészetről szóló új törvény, amely a műemlékvédelem területét is újrarendezte, átemelve azt a kulturális örökség védelméről szóló törvényi szabályozásból. A műemlék-fogalom is megújul, különbséget téve nemzeti és helyi emlék között. Emiatt számos lényegi fogalmi, jogintézményi és szervezetrendszeri változás várható ezen, a nemzet közös örökségének védelme szempontjából fontos területen.
A Narai Dokumentum szerint „az emberiség – amelynek nap mint nap lelkiismereti kérdése az emberi értékek egysége – ezeket az alkotásokat közös örökségnek tekinti és egyetemlegesen felelősnek vallja magát védelmükért a jövő generációi előtt, amelyeknek hitelességük teljes gazdagságában kell ezeket az emlékeket átadnia.” Az Alaptörvényben a jövő nemzedékek érdekeinek védelme melletti elköteleződéshez szövegezésében is hasonlatosan jelenik meg. E célkitűzések eléréséhez elengedhetetlenek az egységes és tiszta, konszenzuson alapuló szakmai tartalommal bíró, kiszámíthatóan használt fogalmak. Mindezek pedig a rendelkezések egységes és hatékony érvényesülésének jogállamiságból fakadó feltételei.
A jövő nemzedékek szószólója a világnap alkalmából mindezek érdekében a műemlékek kiemelt jelentőségére hívja fel a figyelmet a nemzet közös örökségében, és utalva az ICOMOS idei felhívására, a műemlékvédelem, a műemléki érték, a hitelesség, az örökségért való felelősség jelentőségéről való egyéni és közösségi szintű gondolkodásra sarkall!
(2024. április 18.)
Nyitókép: Diósgyőri vár a műemléki ámokfutás
Kapcsolódó anyagok:
Azonnali hatállyal felmentették Lázár János műemlékvédelemért felelős államtitkárát
Szintet lép a műemlékes szabad rablás – Lázár János kegyúrtól kell kérni az ajándék kastélyokat
A kormány az UNESCO szakértői előtt azt ígérte, egyeztet a civilekkel a Fertő tóról
Alkotmánybírósághoz fordulnak az ellenzéki pártok a Pázmány-projekt miatt
Balatonikum – Mennyire tudatos tervezés eredménye a mai balatoni táj?
Megújult a Lánchíd, Budapest büszkesége!
Mit jelent az, ha valamit kiemelt beruházássá nyilvánítanak?
Sienai magatartási útmutató turistáknak
Az Orbán-kormány első áldozatai a környezeti értékek voltak
Kinyírja a kulturális és természetes világörökségünket az éghajlatváltozás?
