A rovat kizárólagos támogatója
Több ezer milliárd forint tartozhat a Vidékfejlesztési Kormánybizottsághoz, Lázár János, Stumpf István és Navracsics Tibor jönnek vissza az operatív feladatokba. A termőföld jelenkori újraelosztása/földrablása a vidék olyan jellegű változásával járt együtt, amit Ángyán József 15 éve megjövendölt.
Vidékfejlesztési Kormánybizottságot hozott létre a kormány – lehetett olvasni a február 12-i Magyar Közlönyben. A háttérről azt hallottuk, hogy Lázár János volt államminiszter az elmúlt fél évben összeállított egyfajta mezgazdasági stratégiát, amelyről a Telex.hu is részletesen írt, az ebben foglaltak kerültek most bele a hivatalos irányvonalba. Azt persze egy hónapja aligha lehetett gondolni, hogy a terv ilyen erejű támogatást kap a miniszterelnöktől. Gyakorlatilag Orbán Viktor létrehozott a kormány átalakítása, vagy látványos pacifikálása nélkül (az nem az ő stílusa lenne) egy olyan csapatot, amely konszolidáltabb arcokból, nem azokból, akik folyamatos háborúban állnak Brüsszellel.
Az Omega együttestől lopott kifejezéssel, régi csibészek térnek most vissza a politika frontvonalába, hiszen a bizottságban helyet kapott Lázár János mellett Stumpf István, illetve Navracsics Tibor vagyis olyan arcok, akik Orbán Viktorhoz életük egy adott szakaszában nagyon közel álltak, de aztán távolabbra szorultak.
Az új vidékfejlesztési elképzelés akár választási célt is szolgálhat, a Fidesz ugyanis a kistelepüléseken még az együttes ellenzéknél is népszerűbb, a nagyvárosokban, vagy Budapesten ezt már nem mondhatja el magáról. Mindjárt ismertetjük a határozat pontos intézkedéseit, de előtte arról, hogy mi is ez az egész?
Orbán Viktorék számára a szuverenitás, vagy az önellátás kulcsfontosságú fogalmak. Sok lépést láthattunk eddig két területen:
- a pénzügyi világban ilyen volt a legalább 50 százalékban magyar tulajdonú bankszektor kialakítása és az államadósság-kezelésben az önfinanszírozási lépések,
- az energetikában pedig mindenféle szolgáltató és hálózati cég megvétele, a Paks 2, a gázvezeték-diverzifikáció, sok megújuló (nap) erőmű kialakítása, de azért persze az alapanyagfüggés még nem volt orvosolható, nem tört fel a magyar olaj- és gáz nagy mennyiségben.
A mezőgazdasági önellátás elsősorban Lázár János „nünükéje” volt, aki meggyőzte Orbánt arról, hogy az agráriumban felzárkózás kell, mert a jövőben a víz, a termőföld és a tudásbázis még jobban fel fog értékelődni, de a magyar mezőgazdaságban most nagyon alacsony a hozzáadott érték. Ráadásul nem vagyunk önellátóak, egy tényleges határlezárás után három nappal már nem tudnánk ellátni az országot. Lázár mindenesetre tavaly augusztusban kidolgozott egy stratégiát, amit a saját oldalán három videóban össze is foglalt Krakkó Ákos kérdéseire. Lázár koncepciójának a lényege
- a forrás (pénz),
- a jogi védelem (például a magyar tulajdonú földek eladási tilalmának részletes szabályozása),
- az innováció (Mezőhegyes, integrált agráregyetem).
Ami a forrásokat illeti, itt a kulcslépés az, hogy a 85-15 (uniós – magyar) forrásarányról, ha 20 – 80-ra váltunk, vagyis rengeteg hazai forrást rendelünk a feladathoz, akkor a korábbi 960 milliárd forint helyett közel 5000 milliárdos kassza áll rendelkezésre a következő hét évben
A kórisme szerint a hazai termelés adott, de feldolgozás és a kereskedelem nem annyira fejlett, kevés a hozzáadott érték. Hogy ebből pontosan mi lesz a jövőben, azt ma még nehéz megmondani, de régóta rebesgetik, hogy a láncok világában is megjelenhet a magyar tőke, volt,
- amikor a CBA megerősítése volt napirenden,
- máskor a Tesco esetleges tulajdonosváltását pletykálták,
- majd a láncok adminisztratív visszaszorítását.
Most erről új elképzelés körvonalazódik, ebben akár Csányi Sándornak is lehet szerepe, aki erős szereplő a haza mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, van sok termelőcége és még integrátora is, de kereskedelmi egységei nincsenek. A Vidékfejlesztési Kormánybizottság deklarált célja, idézzük a közlönyt, hogy
„az Európai Unió közös agrárpolitikájának kereteit jelentősen kitágító hazai fejlesztési források és a kapcsolódó uniós források nemzetstratégiai céljainkhoz illeszkedő felhasználása révén történelmi mértékben erősítse a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, az agráriumhoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó iparágakat, térségeket és közösségeket. Ezáltal versenyképessé és vonzóvá tegye a magyar agráriumot.”
Az új csapattal Orbán Viktor alighanem egyfajta üzenetet küld, számára ugyan karakteridegen a hátrálás, a megbékélés, de Navracsicsék előkerülése mégiscsak konszolidációs üzenet. Az sem véletlen, hogy a kormányból a kevésbé konfrontatív miniszterek, Nagy István és Varga Mihály kapott feladatot ebben a munkában- írta a TELEX.
Gerő (szül. Singer) Ernő kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter 1945-ben fogalmazta meg a dolgozó nép számára a fenti jelszó vázát, amire ma azt mondanánk: elég vonalas. Akkor vasútról beszélt a népszerűnek sohasem mondott politikus, ma inkább kisvasutat vagy tram-train-t mondana. De hát már nem mond. Igaz-e Dadus?
2020-ban Lázár Jánosnak nyúlszedés közben, amikor Sir Alfréd visszahozta éppen a megpocsékolt cuccot bevillant a ’vidékfejlesztés’ szó. Ott lebegett neon színekben, hologram-szerűen a teríték fölött, akár a megoldás maga. A rendszerváltás utáni 9. választás 2022. tavaszán esedékes. Ha össze kellene foglalni a 2010 óta eltelt Orbán-kormányok (2010, 2014, 2018: 2-4 Orbán-kormányok) tevékenységét, akkor azt mondhatom, hogy a nemzeti tőkésosztály megteremtése az Orbánhoz közeli személyek részvételével valósult meg. Közülük kiemelkedő a Mészáros- és Tiborc-dinasztiák térnyerése, de korántsem szeretném az időmet ezzel tölteni. Van elég közgazdász hazánkban, aki megszólal előbb vagy utóbb, most az ügyészségi jogszolgáltatásról szelíden meg sem emlékezem. A termőföld jelenkori újraelosztása (egyesek szerint csak földrablás) a vidék olyan jellegű változásával járt együtt, amit Ángyán József a 2005-ös Gazdatüntetésben világosan megjövendölt. Ő sem gondolta persze, hogy annak a pártnak a vezetőit izgatja fel a családi hacienda vágyálma, amely érdekében függetlenként államtitkári munkát vállalt. Komoly árat fizetett ezért, és éppen az egyetemén. Gyuricza Csaba (ma a MATE mb. rektor) töltötte ki neki a ’számlát’.
A MaGGoszt, amelynek égisze alatt folyt a 2005-ös tüntetés (igaz akkor csak a Fidelitas képviseletében Rogán ’Gucci’ Antal bolyongott Jakabbal a Hősök terének mellékutcáin, és Bayer ’Bülbül’ Zsolt jelent meg a Nagy Sátorban, de fel sem tűnt a traktorosoknak) Jakab István állami felcsicsázása útján magához ölelte a Fidesz-KDNP gépezete, amibe lassan megroppant. Ez a szeretetteljes ölelést eddig még egyetlen párt sem élte túl (FKgP, MDF, de a KNDP és MaGGosz is nekem ghost-félének tűnik, amelyek néha kísértenek még picit).
A kétharmados többség birtokában istenkirályunk és stábja elszabadult, mint a térségi, bizonytalanul rögzített fedélzeti hajóágyúk általában. A Fidesz vezetők vallási megtérésével elbukott a liberális eszme (SzDSz) is korábban, és most a hajdani utánfutó, a Jobbik is cafatokban. A termőföld-széthordás után az MTA megleckéztetése (már nehogy azt higgye a szürkeállomány, hogy ő a jövő), majd az egyetemek magánosítása következett. Itt a hűséges pártkatonák egy életre szólóan egyetemet, s van, aki kastélyt is kapott. Nagyon jellemző történet a kecskeméti főiskoláé; tessék nyugodtan böngészgetni, mert példaértékű.
A vidék szempontjából a lényeg mégis a földek tulajdonosváltozása, a hazai nagybirtokrendszer (Mészáros, Csányi, Nyerges birtokok) újra alakulása, a családi gazdaságok széthullása, a parasztság eltűnése, a háztáji gazdálkodás megszűnése, a gyerekek kiröpülése után a városiak vidékre áramlása, akiknél már csak kő és nyírt fű járja. Internet van? Milyen a közlekedés a közeli városba? Ángyán József mondanivalóját sem értette igazán a jogászi körből szerveződött Fidesz, azt viszont most látja, hogy szavazóinak többsége vidéken és a határon túl található. A változás mindig itt a leglassúbb. A vidéket kell kedvezményezni. Támasszuk fel Téglásbodzást! Lesz majd a ’kulturban’ Ákos-hasonmás koncert – mondta a kötésmintából fel sem tekintve Aranka –, és majd a Rákay Filip (fiúnevén Kálmán) szervírozza vagy trenírozza. Celebrálja – válaszoltam, mint aki odafigyel.
„Vidékfejlesztési Kormánybizottságot hozott létre a kormány – lehetett olvasni a február 12-i Magyar Közlönyben […] …Orbán Viktor létrehozott a kormány átalakítása, vagy látványos pacifikálása nélkül (az nem az ő stílusa lenne) egy … […] …a bizottságban helyet kapott Lázár János mellett Stumpf István, illetve Navracsics Tibor…”
– Nagyszerű. Négy vidéken (Felcsút, Sárospatak, Hódmezővásárhely, Veszprém) felnőtt jogász mindenféle mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakértelem nélkül magas labdát kap. Ott lesz majd Putyi Újfehértóról, aki legalább agrármérnök; hovatovább kollégiumigazgatóból előrukkolt MATE kuratóriumi tag, a nemzet ’nem-konfrontatív’ méhésze és nyulásza. Ők fogják keményen nyomatni az ’izét’. Szóval még pontosan nem tudjuk, hogy mit, de majd kiderül. Pénz lesz, az EU ad, az Orbán-kormány hozzátesz.
A MaGGosz és az általa létrehozott Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a történetben sehol. Persze bizonyára véleményez majd, újabb forradalmi bált rendez a Vigadóban. Eddig azt feltételezhettük, hogy a Fidesz-KDNP mezőgazdasági tagozata a 2005-ben a traktoros forradalmi mozgalom élére állt (ott elpilledt) MaGGosz, de alaposan tévedtünk. Mára valamiféle idejétmúlt jósdává vált, amiben a vezérurunk joggal nem bízik. A NAK közben különféle mutatványokat hajt végre, például a számára megérthetetlen géntechnológia területén. A negyedik Orbán-kormány végén tehát a MaGGosz és NAK légiesültek (ehhez még a Degasin is gyönge), hitelük és befolyásuk a vidék Magyarországa, és így a mezőgazdaság felé megszűnt. Persze megyei szervezeteik kalap-dobálva várják őket, zeng a ’tanácsházán’ a mulatós. Bevallom, én ezzel eddig is tisztában voltam. Sokan vezetnek vissza folyamatosan a jelenhez, ha valaminek örülni kezdenék.
– Vagyis istenkirályunk jutalmaz. Budapesten a fő-polgármesteri hivatal hátsó falánál már plakáterdő hirdeti mi lesz Budapesttel, ha a jelenlegi állapot marad. A tartalom szerint jó nem. Meglátjuk, fővárost ellehetetleníteni még Kínában sem próbálták meg a ’Nagy Proletár Kulturális Forradalom’ időszakában. Igaz, egyetemi tanárok is rótták a Tienanmen teret (a gyakori igazolás még most is jellemző ott) nyakukban táblákkal, ami a szégyenletes polgári előéletükre vonatkozott.
„A bizottság a célok elérése érdekében kialakítja hazánk tíz évre szóló mezőgazdasági, vidékfejlesztési és élelmiszeripari stratégiáját… […] …meghívottként pedig Varga Mihály pénzügyminiszter is részt vesz az üléseken, hiszen mégiscsak az ő feladata a hazai források előteremtése.”
– Tehát a 2005-ös Gazdatüntetés után 15 évvel, a negyedik Orbán-kormány vezetésének utolsó évében vidékfejlesztési program kezdődik. Éppen a választások előtt. Véreim – úrvadász becsszóra –, semmi sem ment meg titeket a jólét ígéretétől 2022-ben (addig a nyugdíj is majdnem visszaszépül), csak mi lesz majd ezt követően?
