2024-ben megérkezik Magyarországra az új, EU-kompatibilis palack-újrahasznosító rendszer, mely kiemelten fontos lépés az egyszer használatos italcsomagolások utóéletének optimalizálásában. Ráadásul általa a lakosság is részt vehet a körforgásos gazdaság gyakorlatában, ami már Japánban és Németországban is bizonyította hatásosságát.
A hulladékgazdálkodás-reform lakosság számára leginkább szembetűnő eleme az új italcsomagolást visszagyűjtő pontok rendszere, amellyel a hulladékkezelés sokkal hatékonyabbá, gyorsabbá és olcsóbbá válik. Az EU-s szabályoknak megfelelő visszaváltási rendszer célja, hogy a forgalomba kerülő műanyag, üveg és fém egyutas italcsomagolások mintegy 90 százalékát újrahasznosítsák 3 éven belül. Az érvényben lévő EU-s jogszabályok szerint ugyanis 2029-re minimum 90 százalékra kell emelkednie a PET-palackok visszagyűjtési arányának.
Az új palackvisszaváltási rendszer nagyszerű példa az EU környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának egyik legfőbb irányelvére, a körforgásos gazdasági gondolkodásra. Ennek célja, hogy egy termék vagy termékcsomagolás életciklusának végét ne a kukába kerülése jelentse, hanem másodlagos nyersanyagként kerülhessen vissza a termelésbe. A körforgásos gondolkodás beépítése különösen fontos a nem lebomló anyagok, például a műanyag piacán, mely hulladékként való kezelése, ártalmatlanítása nemcsak költséges, de nagy környezeti terhet is jelent.
Közösségek erejével a körforgásért
A fogyasztói visszaváltás rendszere azért is fontos a környezetvédelmi és anyagi előnyök mellett, mert általa a civil lakosság aktív részesévé válhat az állami és uniós zöld törekvéseknek. A szakpszichológusok szerint ez kulcseleme lehet a klímaszorongással való megküzdésnek, hiszen a passzív szorongást rendszeres környezetvédelmi cselekvéssé alakítja át. Ráadásul nem elszigetelt, magányos akcióról, hanem közösségi mozgalomról van szó, ami akár segíthet megváltoztatni az adott környékre jellemző társadalmi normákat is; például kialakíthat egy olyan kultúrát, amely közösségi nyomást gyakorol a nem szelektíven hulladékot gyűjtő szomszédokra és edukatívan hathat rájuk.
Tanuljunk a németektől és a japánoktól!
Újrahasznosítás terén Dél-Korea, Wales, Ausztria és Németország vezeti a világranglistát. A dobogó felső fokán évek óta Németország áll, ahol a legmagasabb az újrahasznosított hulladék aránya az egész világon (66,1%). A németek hatféle konténerbe gyűjtik vissza a hulladékot, és az új magyar visszaváltási rendszerhez hasonlóan a visszaváltásért betétdíj jár. Németországban a rendszer bevezetése óta az egyutas és többutas palackok visszavételi aránya 98,4%.
Érdemes azonban EU-n kívül is körülnézni, ha inspiráló hulladékgazdálkodási példákat keresünk. A japán Osakiban az újrahasznosító rendszer 27 felé képes szelektálni a visszagyűjtött hulladékot. A világszinten páratlan rendszer jelentős mennyiségű munkahelyet teremtett a térségben, az újrahasznosított hulladékból készített termékek pedig számottevő bevételt jelentenek a 13.000 fős városnak.
Nyitókép: MOL-MOHU-palackvisszavaltó automata repont MTI / Hegedüs Róbert
Kapcsolódó anyagok:
MOL MOHU hulladékkoncesszió: összeomló informatikai rendszer, megakadó anyagáram
Minden lakás kap egy ötliteres gyűjtőt a Mohutól
90 % fölé emelkedhet az egyszer használatos ital palackok visszagyűjtési aránya
A hulladékkoncesszióval csendben kimúlt néhány szemétdíjkedvezmény is
Az EU országaiban jelentősen nőtt az újrahasznosítás aránya, de a folyamat lassul
