A jelenlegi járványügyi helyzetben kevés figyelmet kapott, ugyanakkor óriási jelentősége van Európa jövőbeli gazdasága számára annak, hogy az Európai Bizottság kihirdette a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét. Az Európai Unió ezzel igyekszik elérni, hogy a termékek folyamatos lecserélésével pörgetett növekedésről Európa környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre álljon át. Ebben pedig mindenkinek szerepe lesz a termékeket tervezőktől az értékesítőkön át egészen a fogyasztókig.
A mai, lineáris gazdasági modellben sok termék túlságosan könnyen elromlik, nem használható fel újra, nem javítható vagy újrafeldolgozható, vagy eleve csak egyszeri használatra készült. Ennek a – kimondatlanul sokszor már a tervezési folyamatban beépített „tervezett elavulás” által dominált – gazdasági modellnek kínál fenntartható alternatívát az EU, írta meg az Európa Pont. A „kinyer–legyárt–fogyaszt–ártalmatlanít” lineáris növekedési minta az ipari forradalom óta jellemzi az európai gazdaságokat. Ennek óriási hibája, hogy feltételezi, az erőforrások bőségesen rendelkezésre állnak, könnyen beszerezhetők és olcsón ártalmatlaníthatók. A Föld készleteit tekintve jelentősen több nyersanyagot használunk fel, mint amennyi újratermelődik, így egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a minta fenntarthatatlan, és veszélybe sodorja Európa versenyképességét.
Ahhoz, hogy a javíthatóságot, újrahasznosítást és adott esetben a megosztásra épülő felhasználást középpontba helyező új modell elterjedjen, egészen az alapoknál kell belenyúlni a gazdasági folyamatokba. Az Európai Unió új szabályaival azt kívánja elérni, hogy már a termelési folyamat legeslegelején, a tervezésnél biztosítva legyen a fenntarthatóság. Emellett a fogyasztók tájékoztatása is kulcsfontosságú, hogy kellő információkkal rendelkezzenek a döntések meghozatalához, amelyekre saját maguk és a környezetük védelme érdekében van szükség. Csakis ilyen mindenre kiható intézkedések által tartható az EU vállalása, hogy legkésőbb 2050-ig klímasemlegessé teszi a kontinenst – így ez a cselekvési terv Európát fenntartható növekedési útra terelő európai zöld megállapodás sarkalatos pontja.
Melyek lesznek a legfontosabb intézkedések?
Új jogszabály fogja biztosítani, hogy az uniós piacon forgalomba hozott termékek hosszabb ideig tartsanak, könnyebben újrafelhasználhatók, javíthatók és újrafeldolgozhatók legyenek, és a lehető legnagyobb mértékben tartalmazzanak újrafeldolgozott anyagokat.
A vásárlók alapos tájékoztatását új jogszabályok fogják előírni, így például azt, hogy vásárláskor a vevőnek megbízható és teljeskörű képet kell kapnia a termékekről, várt élettartamukról és környezeti teljesítményükről. Alapelv lesz a „javításhoz való jog”.
A legnagyobb erőforrásigényű ágazatokban külön szabályok biztosítják majd a fenntarthatóságot:
az elektronika és az infokommunikációs technológiák terén intézkedések történnek majd például a hosszabb élettartam és a jobb hulladékgyűjtés és -kezelés érdekében;
az akkumulátorok és a járművek kapcsán az akkumulátorok fenntarthatóságának fokozása (begyűjtés és újrafeldolgozás támogatása) és körforgásos potenciáljának javítása;
a csomagolási szektorban a (túl)csomagolás csökkentése azzal a céllal, hogy az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi csomagolás 2030-ig újrafelhasználható vagy újrafeldolgozható legyen;
a műanyagoknál új kötelező követelmények lesznek érvényesek az újrafeldolgozott tartalomra, mikroműanyagokra, bioalapú és a biológiailag lebontható műanyagokra;
a textiltermékeknél kiemelt fontosságú lesz versenyképesség és innováció fokozása, a textilhulladék elkülönített gyűjtése, az uniós textil-újrafelhasználási piac fellendítése;
az építőipart és az épületeket illetően átfogó stratégia fog készülni az építőipar fenntarthatóvá tételére;
az élelmiszerekkel összefüggésben az egyszer használatos csomagolások, edények és evőeszközök újrafelhasználható termékekkel történő helyettesítése.
Kevesebb hulladék termelése. Alapvető cél a hulladékkeletkezés elkerülése, de legalábbis a hulladék másodlagos erőforrássá alakítása. Megvizsgálják az uniós szintű hulladékszortírozási és címkézési rendszer bevezetésének lehetőségét is, és minimalizálják az illegális hulladékszállítást és uniós hulladékexportot.
A cselekvési tervben foglalt konkrét célkitűzéseket több tucat új uniós jogszabály biztosítja majd, ezeket előre beütemezve 2020 és 2022 között fogadják el az uniós intézmények. A tervet és az abban foglalt kezdeményezéseket az üzleti világ és az érdekelt felek közösségének szoros bevonásával dolgozzák ki. A konkrét jogszabály-javaslatok listája és időzítése megtalálható a cselekvési tervben, annak magyar nyelvű tájékoztatójában, további információk pedig a cselekvési tervvel kapcsolatos kérdések és válaszok kapcsán olvashatóak.
