Az indoklás szerint az óceánok megőrzése iránti megingathatatlan elkötelezettségük és a biológiai sokféleségről szóló 2023-as ENSZ-megállapodás előmozdításában játszott fontos szerepük elismeréseként Rena Lee, Szingapúr nemzetközi jogi nagykövete és Kristina Maria Gjerde, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nyílt tengeri vezető tanácsadója részült az Elisabeth Haub-díjban.
A környezetjog és környezetvédelmi diplomácia területén végzett munka legrangosabb elismeréseként számon tartott díjat odaítélő zsűri tagja Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, aki maga is díjazott volt 2015-ben.
A mostani elismerés odaítélésében kulcsszerepet játszott és a valaha volt egyik legnagyobb természetvédelmi győzelemként jellemzett ENSZ-megállapodás, melynek célja az óceánok jelenlegi és jövőbeli globális gondozása.
Magába foglalja a tengeri környezet védelmét, a nemzetközi vizek felelősségteljes használatát, valamint a tengeri ökoszisztémák fenntartását és támogatását, a biológiai sokféleség megőrzése mellett – írta az MTI.
A díj is mutatja: nagy a baj az óceánokban
Az idei Elisabeth Haub-díj szomorú aktualitását adja, hogy a példátlan tengeri hőhullámok az óceánok 40 százalékát melegítik, és a tengeri élet nagy része veszélyben van. Rena Lee és Kristina Maria Gjerde diplomáciai vezetése biztosította a szükséges környezetvédelmi jogi keret megteremtését a nyílt tengerek számára, amelyek a Föld felszínének 70 százalékát teszik ki, és minden nemzet szuverenitásán kívül állnak.
Ahogy a Föld hőmérséklet emelkedik, az óceánok hőt nyelnek el, ami korallfehéredést és tengeri élőhelyek pusztulását okozza. A melegebb víz kevesebb oxigént tartalmaz, ami veszélyezteti a tengeri ökoszisztémák stabilitását, különösen a halállományok esetében, amelyekre számos közösség élelmiszerforrásként támaszkodik. Emellett az óceánok hőtágulása és a gleccserek olvadása miatt emelkedik a tengerszint, ami part menti területeket veszélyeztet árvízzel és erózióval. Az óceánok felmelegedése tehát összetett, globális problémát jelent, amely az élővilágra és az emberekre egyaránt kihat
Rena Lee nagykövet nemzetközi jogi karrierje több mint három évtizedet ölel fel, számos nemzetközi jogi témát lefedve, beleértve a nemzetközi emberi jogokat és a humanitárius jogot és a leszerelési jogot, különös tekintettel a tengerjogra, a környezetvédelmi jogra és az éghajlatváltozási jogra. Amióta 1992-ben csatlakozott a szingapúri közszolgálathoz, számos jelentős szerepet töltött be, többek között a Legfőbb Ügyészi Kamaránál és a Külügyminisztériumnál, jelenleg pedig a Szingapúri Szellemi Tulajdon Hivatalának vezérigazgatója. A nemzetközi tengervédelem kulcsszereplője, e szerepkörén belül jelentős hozzájárulást és befolyást gyakorolt a globális óceánpolitikához és a védelmi erőfeszítésekhez. Szingapúr óceánokkal és tengerjogi kérdésekkel foglalkozó nagyköveteként és a külügyminiszter különmegbízottjaként megválasztották az Egyesült Nemzetek Szervezetének tengerjogi egyezménye értelmében a nemzetközi jogilag kötelező erejű okmányról szóló kormányközi konferencia elnökévé. A nemzeti joghatóságon kívüli területek kikötői biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható használata 2018-ban. Lee nagykövet vezetése a konferencián kulcsfontosságú volt e mérföldkőnek számító szerződés (BBNJ-megállapodás) megkötésében. A BBNJ-megállapodást a többoldalú diplomácia és együttműködés jelentős vívmányaként hirdették meg. Létrehozza a jogi és intézményi keretet a nemzeti joghatóságon (ABNJ) kívül eső területekről származó tengeri genetikai erőforrások előnyeinek megosztására, környezeti hatásvizsgálatok elvégzésére, nagyszabású tengeri védett területek létrehozására, és lehetővé teszi, hogy valamennyi állam részt vegyen ezekben a folyamatokban. globális együttműködési erőfeszítés e hatalmas óceáni területek ökológiai és tudományos kincseinek megóvására a nemzeti határokon túl.
Kristina Maria Gjerde közel 40 évet szentelt a tengeri környezettel kapcsolatos nemzetközi közjog előmozdításának. Szakértelme felöleli az óceánok igazgatását, a hajózást, a halászatot és a mélytengeri bányászatot, amelyet a tudomány és a tudósok szerepének előmozdítása iránti szenvedély vezérel a tengeri biodiverzitás megőrzésének és fenntartható használatának javítása érdekében. Gjerde 2000-es évek elején az IUCN-en keresztül egy lehetséges BBNJ-megállapodás szükségességének és lehetséges tartalmának koncepciózusában végzett látomásos munkája számos kulcsfontosságú kezdeményezés létrehozásához vezetett, köztük a Deep Ocean Stewardship Initiative, a Global Ocean Biodiversity Initiative, a Sargasso Sea Project és a Sargasso-tengeri projekt. a nyílt tengeri szövetség. Emellett az ENSZ Óceántudományi Évtizedének végrehajtó tervezési csoportjában is dolgozott. Gjerde IUCN-nél betöltött szerepe mellett a Middlebury Institute of International Studies adjunktusa, az Edinburghi Egyetem tiszteletbeli professzora, Pew Marine Fellow és korábban a Woods Hole Oceanográfiai Intézet Tengerpolitikai Központ munkatársa.
Gjerde a Schmidt Ocean Institute Tanácsadó Testületének tagja, és több mint 200 publikáció társszerzője, vezető óceánkutatókkal és jogászokkal együttműködve, a tengeri biodiverzitás megőrzésére és az ABNJ fenntartható használatára összpontosítva. Erőfeszítései jelentősen hozzájárultak a tengeri jog és politika fokozatos fejlődéséhez, amit jól példáz a BBNJ-megállapodás korai támogatásában játszott létfontosságú szerepe. Elkötelezettsége a pályakezdő tudósok felemelése iránt lehetővé tette, hogy a világ minden tájáról érkező új hangok alakítsák a folyamatot. 2023 februárjában Gjerde professzor megkapta az IUCN Védett Területek Világbizottságának Fred Packard-díját a nyílt tengerek nemzetközi jogi védelmének biztosítására tett erőfeszítéseiért.
A valaha volt egyik legnagyobb természetvédelmi győzelemként leírt “A nemzeti joghatóságon kívüli területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható használatáról szóló ENSZ-egyezmény” BBNJ-megállapodás célja a világóceán jelenlegi és jövőbeli globális gondozásának elősegítése, a tengeri környezet védelme, a nemzetközi vizek felelősségteljes használata, valamint a tenger alatti ökoszisztémák fenntartása és támogatása, biológiai sokféleségük megőrzése. A BBNJ-megállapodás természeténél fogva kezelni fogja a világóceán és az ökoszisztémák leromlásával kapcsolatos éghajlatváltozási hatásokat is azáltal, hogy a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken az intézményi és ökológiai reziliencia kiépítésére irányuló óceánirányítási keretet biztosít.
Liliane Haub, a Pace Egyetem megbízottja és környezetvédője, a Haub-díj zsűrijének tagja csodálatát fejezte ki a díjazottak iránt: „Lee nagykövet és Gjerde professzor elhivatottsága és eredményei valóban inspirálóak. Az óceánok védelmében végzett munkájuk kritikus fontosságú bolygónk tengeri erőforrásainak és ökoszisztémáinak fenntarthatósága szempontjából. E közös díjazottak tudományos és diplomáciai vezetése óriási mértékben hozzájárult az ENSZ azon céljának eléréséhez, hogy 2030-ra a nyílt tenger 30 százalékát védett területként helyezzék el.”
Az Elisabeth Haub Környezetjogi és Diplomáciai Díj a világ legrangosabb díja a környezetvédelmi jog területén. A díjnak 1979 óta kiemelkedő története van, amelyet a környezetvédelmi jog és politika terén elért haladás, valamint az Universite libre du Bruxelles-vel és a Nemzetközi Környezetjogi Tanáccsal való együttműködés alakított ki. 2016-ban Elisabeth Haub családja és a Pace Egyetem Elisabeth Haub Jogi Kara alapította a ma ismert díjat Elisabeth Haub (1899–1977), egy elismert emberbarát és a természet védelmét szolgáló erős törvények szószólója elismerésére. A tisztelt zsűri által évente megválasztott Díj ügyvédek, diplomaták, nemzetközi köztisztviselők és más jogvédők innovációját, készségeit és teljesítményét ismeri el, akik a környezetvédelmi világrend megteremtésén fáradoznak. 2023-ban a Haub-díjat Marja Lehto (Finnország) és Marie Jacobsson (Svédország) nagykövet kapta, elismerve kulcsszerepüket a környezetvédelmi jog és politika előmozdításában a környezet védelmében fegyveres konfliktusok idején.
