A rovat kizárólagos támogatója
(X)

A koronavírus-járvány alaposan megváltoztatta az életünket. Új szokásokat, új megoldásokat találtunk a mindennapokban, és bizony rengeteg olyan dolgot intézünk a neten, ami korábban talán elképzelhetetlen volt. Online vásárolunk be, a világhálón tanulnak a gyerekeink, a számítógépünkkel tartjuk a kapcsolatot a kollégákkal vagy éppen online konferencián veszünk részt. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mindez vajon hogyan hat a Földre. Vajon a természet számára megkönnyebbülés volt az elmúlt egy év?

Napjaink globális problémái

Ha a nagy környezetvédelmi krízisekről esik szó, alighanem a legtöbbeknek a globális klímaváltozás jut először az eszébe. Tény, hogy a bolygó hőmérséklete folyamatosan emelkedik, és sajnos minden egyes év rekordot dönt ebben a tekintetben. A jövő generációinak mindez hatalmas kihívást jelent majd. Fajok tűnhetnek el a Föld színéről, teljes ökoszisztémák omolhatnak össze, miközben az időjárás szélsőségessé és kiszámíthatatlanná válik.

Hasonlóan fontos kérdés napjainkban a környezetszennyezés. Megbecsülni is nehéz, mennyi műanyagpalack úszkál a világ tengereiben és óceánjaiban. A legtöbb tudós azonban igazi műanyag-apokalipszist jósol, mondván, 2040-re akár 1,3 milliárd tonna műanyagszemét is összegyűlhet. A környezetszennyezés azonban nem csak műanyaghulladékot jelent. Ide tartozik a túlzott szén-dioxid-kibocsátás, a magas szállópor-koncentráció a városokban vagy éppen a feleslegesen kidobott étel.

A harmadik lényeges tényező, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni, az az energiagazdálkodás. Az emberiség még a 21. században is javarészt az olyan fosszilis energiahordozókra támaszkodik, mint a kőolaj, a földgáz vagy a faszén. Ezek egyrészt szennyezik a környezetet, másrészt a készleteink kifogyóban vannak. A jövőben még nagyobb teret kell kapniuk a megújuló energiaforrásoknak (nap, szél, víz, geotermikus energia), hiszen az emberiség energiaigénye folyamatosan nő.

Több net = kisebb ökológiai lábnyom?

A kérdésre nem is olyan egyszerű válaszolni, mert a mérleg nem egyértelműen pozitív vagy negatív. Kezdjük az internet és az online tér környezetre gyakorolt káros hatásaival. Ezek közül a túlfogyasztás aggasztja leginkább a kutatókat. Egy amerikai felmérés szerint a COVID-19 miatti lezárások alatt az emberek 45%-a nem létfontosságú árucikkeket rendelt a webshopokban. Mindez rengeteg csomagolással jár, ami a szeméthegyeket növeli. Másrészt a házhoz szállításhoz bizony repülőre, hajóra, autóra vagy motorra van szükség, melyek telepöfékelik a légkört káros anyagokkal.

Az online szolgáltatások, közösségi oldalak, videómegosztók, streaming platformok nagyon kényelmesek és megkönnyítik az életünket. Csakhogy ezek mögött a szolgáltatások mögött hatalmas szerverparkok állnak, és ezek üzemeltetése elképesztő mennyiségű áramot igényel. A 0-24-ben üzemelő szerverparkok hűtéséről is gondoskodni kell légkondicionálással, ami tovább növeli az energiaigényt. Csak az online videónézés éves szinten és globálisan 300 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásért felelős.

A negatívumok után nézzük meg, mivel járul hozzá az online világ bolygónk megóvásához. Elsősorban azzal, hogy segítségével kevesebb személyes jelenlétre van szükség. Nem kell autóba ülni, ha el akarunk menni bevásárolni, beszélni akarunk szüleinkkel, barátainkkal vagy éppen egy online konferencián vennénk részt. Mindez a laptop előtt ülve vagy a telefonunkkal is lehetséges, vagyis kevesebb üzemanyagot égetünk.

Az internet kétségtelenül növeli a hatékonyságot a mindennapokban és az iparban egyaránt. Gondoljunk csak a távmunkára, ami több millió feleslegesen megtett kilométertől kíméli meg a dolgozókat és persze a bolygót. Az intelligens ipari rendszerek pedig optimalizálják a termelést, a logisztikát és magát a fogyasztást is. Egy friss tanulmány szerint az online rendszerek használata 15%-kal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Amit mindannyian megtehetünk
Naiv gondolat lenne azt mondani, hogy holnapra meggyógyul a bolygónk, ha egy kicsit odafigyelünk. Erről szó sincs, azonban fontos, hogy egyéni szinten is odafigyeljünk a net- és eszközhasználatra. Néhány egyszerű tipp megfogadásával sokat tehetünk környezetünk védelméért.

  • Ha csak lehet, használjuk a telefonunkat a laptop helyett, hiszen lényegesen kevesebb energiát fogyaszt.
  • Töröljük a felesleges fotókat, fájlokat a felhőtárhelyünkről. Ezek a szolgáltatások, bár kényelmesek, hatalmas szerverigénnyel bírnak. Nem érdemes tovább terhelni őket
  • Optimalizáljuk az e-mailezésünket. Önmagában a HTML-formátum mellőzése 12-szer kevesebb adatmennyiséget generál.
  • Gondoljuk át az online vásárlási szokásainkat. Ha tehetjük, rendeljünk kevesebbet, és válasszuk azokat a webshopokat, ahol fenntartható csomagolást és szállítást kínálnak.
  • Használjuk a sötét módot, ahol csak lehet. A modern, nagy képernyők rengeteg áramot igényelnek, a sötét móddal viszont csökkenthető a fogyasztásuk.
  • Váltsunk okosotthonra. Az olyan kütyük, mint a WiFi-s termosztátok, izzók vagy mosógépek, nem csupán jópofák, de segítenek csökkenteni otthonunk energiaigényét.

A jövőt szem előtt tartva

Ahogy a Google egyik konferenciáján fogalmaztak: „biteket küldeni lényegesen hatékonyabb és zöldebb, mint atomokat”. Valóban így van. Egy e-mail összességében kevésbé megterhelő a környezetnek, mint egy hagyományos postai levél. Egy online szeminárium jobban szolgálja a fenntarthatóságot, mint egy személyes összejövetel. Sok múlik azonban rajtunk is, hiszen csakis felelős és tudatos internethasználattal örökíthetünk élhető, virágzó bolygót a következő generációkra.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek