Hirdetés

Döntött az Országgyűlés az újabb rezsicsökkentésről: november 1-jén 11,1 százalékkal csökken a gáz, az áram és a távhő ára. A rezsicsökkentés hatására nagyjából 200 milliárd forint maradt a lakosságnál. Látszólag, mert ezt máshol kifizetjük, és súlyos árat fizetünk e kampányfogásért.

2013 júliusában volt a rezsicsökkentés második fordulója: akkor a víz- és csatornadíjat, a szennyvízszippantás és a szemétszállítás árát mérsékelték, és olcsóbb lett a palackos gáz és a kéményseprés is.Novemberben lesz a harmadik forduló. Ismét a gáz, az áram és a távhő ára csökken, ezúttal 11,1 százalékkal. Ezzel pedig az öt évvel ezelőtti szintre mérséklődnek az árak.

Nemmel szavaztak az újabb rezsicsökkentésre a Bajnai Gordonnal szövetséges Párbeszéd Magyarországért jelen lévő politikusai, és egy kivétellel a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők is. Egy független képviselő tartózkodott. Összesen 311-en szavaztak igennel: a Fidesz-, a KDNP-, az MSZP- és a Jobbik-frakció tagjai.

A parlamentben a rezsicsökkentés megvédése is téma volt

Rogán Antal arról beszélt: már az első rezsicsökkentést is megtámadták a szolgáltatók, most pedig arra készülnek, hogy az uniós bürokrácián keresztül támadjanak. A Fidesz frakcióvezetője szerint ezért kell politikai nyilatkozatban kiállni a rezsicsökkentés mellett. Rogán Antal arra kérte a pártokat, szavazzák meg a nyilatkozatot. „Támogassák ennek a napirendre vételét, a tárgyalás során pedig álljanak hozzá konstruktívan. És, ha lehet, akkor a magyar Országgyűlés egyhangúlag álljon ki Brüsszellel szemben a rezsicsökkentés megvédése érdekében” – fogalmazott Rogán Antal.  A kormány egy percig sem gondolta, hogy egyszerű lesz végigvinni a rezsicsökkentést – erről Fónagy János beszélt válaszában. A fejlesztési tárca államtitkára hangsúlyozta: a kormány szerint a szolgáltatóknak is ki kell venniük a részüket a válságkezelésből. A rezsicsökkentés megvédéséről szóló politikai nyilatkozatot a Fidesz-KDNP nyújtotta be. A tervezetben azt írják: az Országgyűlés felszólítja Magyarország kormányát, ne engedjen az európai uniós bürokrácia nyomásának. A politikai nyilatkozat azzal zárul, hogy a kormányt felkérik: következetesen folytassa a rezsicsökkentés politikáját.

Újabb rezsicsökkentés jöhet 2014 elején

A rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy a 2014-es választás előtt újabb mérséklés legyen. A Híradó.hu beszámolója szerint Németh Szilárd, a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport elnöke a Ma reggelben elmondta: hétfőn óriási többséggel döntöttek az újabb rezsicsökkentés mellett, de véleménye szerint többen egyáltalán nem támogatják. Az igenre a politikus szerint azért nyomtak, mert a lakosság körében nagyon népszerű az intézkedés, s nem szeretnének ellene menni – nyilatkozta. A szóban forgó tervezett csökkentésről néhány nappal ezelőtt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is beszélt.

Az utóbbi hónapokban többet költhet a lakosság, az adatok szerint az infláció továbbra is alacsony, a reálbérek és a nyugdíjak viszont nőttek. Élénkült a kiskereskedelmi forgalom, ezen belül emelkedett az üzemanyag-fogyasztás. Emellett a múlt hónapban rekordösszegben vásárolt állampapírt a lakosság, tehát a megtakarítás és a fogyasztás egyszerre bővült. A rezsicsökkentés hatására jelentős összeg, mintegy 200 milliárd forint maradt a háztartásoknál – mondta Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője. A szakember szerint ezzel a többlettel már 3 százalék feletti a jövedelmek infláció feletti bővülése, ami a hosszú távú kiegyensúlyozott reálbér-növekedés ütemének felel meg, és amire a lakosság 2013-ban áll vissza. A következő év tehát fordulópont lehet: hasonló mértékű reálbér-növekedés és várhatóan továbbra is alacsony infláció mellett gyorsulhat a gazdasági növekedés. Mindez pedig az életszínvonal javulását jelentheti – tette hozzá Barcza György.

Boros Imre közgazdász szerint a gazdasági növekedést a reálbérek emelkedése mellett a rezsiköltségek csökkenése is megalapozza. Úgy véli, ismét nőhet olyan termékek fogyasztása, mint például a benzin, amelyekből eddig visszafogottan vásárlolt a lakosság, illetve a gépkocsi-kereskedelem is kezd erőre kapni. A nép ugyanakkor rengeteget tanult a válságból, és úgy látszik, a takarékoskodás is előtérbe kerül. Boros Imre hangsúlyozta, ha nő a fogyasztói kereslet, abból automatikusan gazdasági növekedés következik, illetve előbb-utóbb a növekvő megtakarításokból is, mert az a beruházások forrása lesz. A közgazdász egészségesnek nevezte ezt a fajta gazdasági növekedést, amely nem annyira a multinacionális vállalatok, hanem a hazai kis és közepes cégek munkáján alapul, s így belföldi jövedelmet termel.

Rezsiharc az EU-val

Az Európai Bizottság több kérdésre is választ vár a magyar kormánytól a rezsicsökkentéssel kapcsolatban. A Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselője ezt október 13-án úgy értékelte, hogy a szolgáltatók, amelyeknek most veszélybe került a profitjuk és „a mohón megszerzett piaci részesedésük, elszaladtak Brüsszelbe, és onnan fenyegetőznek, Magyarországon pedig harcos fegyvertársaik vannak az MSZP, illetve a bukott baloldal soraiban.”  Ennek kapcsán Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője október 14-ei napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott, 2013 januárjában a szolgáltatók már egyszer szabotálni akarták a rezsicsökkentést, de az Országgyűlés ezt törvényalkotással megakadályozta. „Akiket akkor kivágtunk az ajtón, most az ablakon akarnak visszajönni. Ehhez kérik az EU segítségét, akik újabb támadást intéznek a rezsicsökkentés ellen” – mondta. A kormánypárt október 14-én benyújtotta a rezsicsökkentés megvédéséről szóló politikai nyilatkozat tervezetét. Szájer József pedig arról beszélt, önmagában az alkotmánymódosítás nem elegendő arra, hogy teljes mértékben meg lehessen védeni a rezsicsökkentést. (mti/richpoi.com)

Mindannyiunknak sokba kerülhet az újabb rezsicsökkentés

A tűzifa és szén árának csökkentése következtében többen és többet fűtenének ezekkel az anyagokkal, így jelentősen növekedne a légszennyezés. Ennek hatására a rezsicsökkentés jóval nagyobb terhet róna a társadalomra, mint amennyit az érintett lakosok megtakarítanának az árcsökkenéssel. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormány nem szabályozza a tüzelőanyagok minőségét.

A fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) elégetése éghajlatváltozást okoz, és levegőszennyezéssel jár. Ezt az összefüggést már szinte semmilyen szakirodalom, európai uniós dokumentum sem kérdőjelezi meg. Úgy látszik azonban, hogy egy másik összefüggésről is beszélni kell, hiszen a kormány legújabb rezsicsökkentési ötlete láttán felmerül, hogy Magyarországon nem mindenki számára világos az az alapvető közgazdasági összefüggés, miszerint az alacsonyabb ár magasabb kereslethez vezet. Alapvetően ezen összefüggés miatt tartotta és tartja a Levegő Munkacsoport elhibázottnak az energiaárak csökkentését, illetve szorgalmazza az energiaadók alkalmazását (ez utóbbit természetesen megfelelő egyidejű pénzügyi kompenzációval a lakosság számára).

A kormány sajnos további rezsicsökkentési ötlettel állt elő: „a tűzifa és a szén árának csökkentésével enyhítené a háztartások terheit”. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kapta feladatul, hogy készítse elő a lakosságnak eladott tűzifa és szén árcsökkentésének kereteit. Mégpedig úgy, hogy a külföldi érdekeltségek „extraprofitja” csökkenjen. A Levegő Munkacsoport kétli, hogy ezeken a piacokon, ahol sokkal nyíltabb a verseny, mint az áram- vagy a távfűtési piacon, bárkinek is extraprofitja lenne, de ha mégis, annak itt sem a hatósági árcsökkentés az orvossága. Amennyiben az elképzelés megvalósul, a jobb minőségű szénfajták árusítói minden bizonnyal kivonulnak a piacról, és szinte csak a legolcsóbb szénfajta, a lignit kerül a kályhákba. Ez viszont a legrosszabb minőségű, legalacsonyabb fűtőértékű szénfajta, amiből többet kell elégetni, mint a fekete- vagy barnaszénből, hogy ugyanolyan meleg legyen. Több lesz a hamu és a salak is. A lignit nagyságrendekkel jobban füstöl, szennyezi a levegőt, mint az egyéb szenek. Különösen a rendkívül egészségkárosító részecskekibocsátás (PM10 és PM2,5) fog növekedni, a tüzelőberendezéseket, kéményeket pedig a felszabaduló kén-dioxid teszi tönkre. A Levegő Munkacsoport már javasolta, hogy – például a németországi gyakorlathoz hasonlóan – a kormány tiltsa be a lignit égetését, azonban ez a mai napig nem történt meg.

A tűzifánál a magas víztartalom veszélyes. A nedves fa tökéletlenül ég, és füstgáza mérgező anyagok sorát tartalmazza. A Levegő Munkacsoport számos alkalommal sürgette a tűzifa megengedhető nedvességtartalmának meghatározását, azonban ez a javaslat is süket fülekre talált a kormánynál – annak ellenére, hogy így nem csak a légszennyezést, hanem a rezsit is csökkenteni lehetne, hiszen ma a kereskedők egy része sokszor beáztatja a tűzifát, mivel így többet nyom.

Tehát ha rövid távon anyagilag valamelyest könnyítene is a szegényeken a tűzifa és a szén, illetve a lignit árának csökkentése, a sok füst miatt nagyon sokan fizetnek majd érte az egészségükkel. Kutatási eredmények valószínűsítik, hogy hosszabb távon az emiatti egészségügyi kiadások, a betegségek és elhalálozások okozta keresetkiesés lényegesen nagyobb veszteséget jelent majd a társadalomnak, mint amennyit a fával és szénnel fűtő emberek megtakarítanak a rezsicsökkentés révén.

Kapcsolódó anyagok:

Lakástakarékkal a rezsicsökkentésért Megéri? Igen!

Rezsicsökkentés: 22 településen vége a szemétszállításnak?

Lehet-e nyerő a rezsiharc?

Itt a kampány rezsicsökkentés

A rezsibűvészkedés kinyírja a megújulókat

Sokba lesz nekünk a rezsicsökkentés

Rezsicsökkentés az energiahatékonyság ellen

Csupán szemfényvesztés a rezsicsökkentés?

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás