A világ legtöbb országában törvényi előírás a maszk viselése a koronavírus terjedésének megfékezése és a fertőzés kockázatának alacsonyan tartása érdekében. Miközben az emberek maszkokkal védekeznek a vírus ellen, a maszkok komoly problémát jelentenek a környezet számára — különösen, ha nem megfelelően “ártalmatlanítják” őket, és az utcára vagy a folyókba kerülnek, ahonnan végül a tengerben kötnek ki.
A Nature Sustainability című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a Portsmouthi Egyetem brit kutatói közelebbről is megvizsgálták ezt a problémát.
A tizenegy országban végzett vizsgálat középpontjában az állt, hogy a kormányok által hozott védelmi intézkedések miatt mennyi gondatlanul kidobott orvosi maszk vagy más védőfelszerelés kerül a szemétbe. Ennek érdekében a kutatócsoport nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokból származó adatokat elemzett, és tizenegy ország eredményeit vetette össze, köztük Nagy-Britanniáét, Németországét, Franciaországét, Ausztráliáét, Spanyolországét és Svédországét.
84-szer több a szemét
A kutatásból kiderült, hogy a nem megfelelően kidobott maszkok száma 84-szeresére nőtt a világjárvány 2020 márciusi kezdetétől 2021 októberéig. Országos összehasonlításban Nagy-Britannia teljesített a legrosszabbul (6%), az olyan országokban pedig, mint Ausztrália és Új-Zéland, a gondatlanul kidobott maszkok aránya 0,2 százalék alatt volt. Ez annak is betudható, hogy ezekben az országokban kevesebb korlátozást vezettek be a védekezés kapcsán. Ez sem magyarázza azonban azt a meglepő eredményt, hogy a 2020 tavaszán bevezetett szigorúbb zárlatok idején csak lassan nőtt a szemétprobléma, de azonnal nagyobb lett, mihelyst az emberek —nyáron és ősszel — ismét utazhattak, bár sok országban továbbra is érvényben maradt a maszkkötelezettség.
A maszkok növelik a fertőzésveszélyt és a műanyagáradatot
A maszkok eldobálásának negatív hatásai vannak az emberekre és a környezetre is. A vizsgálat szerint az első órákban és napokban az eldobott maszkok vagy egészségügyi törlőkendők potenciális hordozói a Covid-19 vírusnak, ha azt fertőzött személy használta korábban. Az eldobott tárgyak vizuális szennyezést is jelentenek, ami további pazarlást okozhat az érintett területen — a tanulmány szerint az emberek ugyanis hajlamosak arra, hogy az utcán eldobják a maszkjukat, ha az már amúgy is tele van szeméttel.
A hulladék a már meglévő műanyagproblémához is hozzájárul, hiszen a maszkok többnyire tartós műanyagból készülnek, amelyek évszázadokig sem bomlanak le. Az állatok ráadásul megfulladhatnak a maszkok nagyméretű maradványaitól, nem beszélve arról, hogy a lassan lebomló mikroműanyagok belekerülnek a talajba és a vizekbe, végül pedig az emberi táplálékláncba.
A kutatók intézkedéseket javasolnak
A fenti tanulmány szerint feltételezhető, hogy a maszkhasználat 2022-ben végig javasolt lesz, ami további szemétkárokat okozhat. A kutatók szerint a maszkhulladék ellen helyi és nemzetközi intézkedésekre van szükség. Javasolják például a jogszabályok elfogadását, a gyártók felelősségének növelését a hulladékkezelési infrastruktúra javításáért, de célzott figyelemfelkeltő kampányok bevezetését is.
Fontos továbbá, hogy az intézkedések ösztönözzék az újrafelhasználható eszközök használatát, megkönnyítsék az egyszer használatos tárgyak begyűjtését és ártalmatlanítását azokon a helyeken, ahol kötelező a viselésük és támogassák a hulladékkezelési infrastruktúrát az anyagok hasznosításában és későbbi ártalmatlanításában.
Kapcsolódó anyagok:
Egy újítás két legyet üthet egy csapásra: megoldaná a maszkhiányt és a környezetszennyezést
Eddig 8,4 millió tonna műanyaghulladék írható a pandémia számlájára
Az omikron globális veszélye továbbra is nagyon nagy
A Maldív-szigeteknél az egyik legsúlyosabb a mikroműanyag-szennyezettség
A koronavírus miatti maszkhulladékok lepték el az óceánokat
A műanyag mellett már a maszkok és gumikesztyűk is szennyezik a tenger fenekét
Az arcmaszkok és a latex kesztyűk új környezeti problémává váltak
