Nem az EU és nem is a klímavédelem miatt drága az áram. Nem az uniós klímavédelem miatt nőttek a piaci áramárak – állítja a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, szakmai alapon cáfolva az Orbán-kabinet kedvenc rezsiérveit.
Nem a szélenergia-termelés és nem az uniós klímapolitika emelte a piaci gáz- és áramárakat – állítják a Másfélfok.hu környezetvédő portálon megjelent elemzésükben Kácsor Enikő, Mezősi András és Szabó László PhD-fokozatú közgazdászok, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontja (REKK) főmunkatársai.
A gáz- és áramáremelkedés okai között van a Covid utáni gazdasági felpattanás, a cseppfolyósított gáz iránti világkereslet növekedése és a holland mezők földrengésveszély miatti leállítása is.
A „rezsicsökkentés” miatt a háztartási fogyasztók jelenleg nem érzik a nagykereskedelmi folyamatokat. De nincs ingyenebéd: 2021 utolsóelőtti napján az állam a lakossági energiaszolgáltatás veszteségeinek fedezésére 208 milliárd forinttal megemelte az MVM Energetika alaptőkéjét. A kérdés rendezése a kormány első feladatai közé kell tartozzon; a háborútól függetlenül sem igaz ugyanis, hogy az orosz gáz olcsón érkezne Magyarországra – hívják fel a figyelmet a REKK kutatói.
Az áram árát alapvetően a kereslet, az ennek kielégítéséhez szükséges erőművek tarifái, valamint a tüzelőanyagok és a szén-dioxid-kvóta piaca határozza meg. Minél magasabb a kereslet, a termelésbe annál drágább erőművek kapcsolódnak be. A pillanatnyi áramárat a még szükséges, legmagasabb költségű, azaz tarifájú erőmű határozza meg. A megújulók – például a szél-, nap- vagy vízerőművek – rövid távú működtetési költsége elenyésző: ha fúj a szél vagy süt a nap, üzemeltetésük olcsón is megéri. Rövid távon az atomerőműveket is alacsony árszint jellemzi. A „fosszilis”, vagyis a szén- és gázerőművek tüzelőanyag-költsége viszont jelentős. Utóbbiak csak akkor „hajlandók” termelni, ha bevételeik fedezik az elégetett szén vagy gáz, illetve a szén-dioxid-kibocsátásuk után fizetendő kvóta tőzsdei árát. De fontos tényező a hatékonyság is. Mivel az esetek többségében a szenes és gázos egységek szükségesek a biztos áramellátáshoz, végül az áramárat is ezek tarifái határozzák meg. Vagyis a hagyományos tüzelőanyagok, illetve a szén-dioxid-kvóta drágulása emeli a nagykereskedelmi áramárat. 2021-ben a termelésbe belépő, drágább és kevésbé hatékony egységek miatt a nagykereskedelmi árak erőteljesen ugrottak.
Az elmúlt hónapok során az áram-, illetve energiaárakat befolyásoló folyamatok jelentőségét illetően “számos téves információ jelent meg” – fogalmaznak a kutatók. Egyes szakértők a szélerőművek termelésének csökkenését hibáztatták az áremelkedésért. Valójában ennek értéke kevesebb mint 2 százalékra, a teljes villamosenergia-termelésen belül mintegy 3 ezrelékre rúgott, ami tehát nem hibáztatható a drágulásért – állítják.
Az európai árampiacot leginkább a földgáz, a szén és a szén-dioxid-kvóta ára alakítja. Közülük is legfontosabb a gázár, mivel a legdrágább, vagyis az ármeghatározó erőművek gázzal üzemeltek. Bár 2021-ben mindhárom termék erőteljesen drágult, közülük a legkisebb hatást a kvóta – vagy ha úgy tetszik, az „uniós klímastratégia” – okozta. Elemzésük szerint, míg 2020-ban a gázerőművek költségének körülbelül felét tették ki a kvótaköltségek, addig utóbbi aránya 2021 végére 15-20 százalékra csökkent. A gáz drágulási üteme ugyanis többszörösen meghaladta a szén-dioxid-kvótáét. A gázárak emelkedése miatt több mint ötödével a háromszor légszennyezőbb – vagyis háromszoros kvótaköltségű – szenes erőművek termelése is nőtt.
Az áram árát elsősorban befolyásoló gáz árában mostanság néhány nap alatt is hihetetlen ármozgások tapasztalhatók. Az orosz-ukrán háború előtti napokban MWh-nkénti 70-90 eurós ár a támadás első napjaiban 200 euróra ugrott. A termék az utóbbi egy hónap során ismét 90-100 eurót ért, de további csökkenést a háború miatt nem várnak. Az árampiacon viszont a 2020 és 2021 decembere között több mint négyszereződő árak nem indultak csökkenésnek. A nagykereskedelmi áramárak erőteljes hatnak az inflációra, mivel a legtöbb termék előállítása sok áramot igényel. Az éves szerződések miatt ez 2022-re még erőteljesebb hatást fejthet ki.
A Fidesz-propaganda alapérveit cáfolják
Bár a kutatóintézet tanulmányában közvetlenül nem, vagy csak a rezsicsökkentés kapcsán bírálja az Orbán-kormányt, megállapításaik jellemzően a Fidesz-KDNP-kabinet és „szellemi holdudvara” fő tételeit cáfolják. A kabinet képviselői sosem felejtik el az európai energia-áremelkedésért, az oroszok felelősségét minden lehetséges módon kisebbítve, „Brüsszelt” kárhoztatni. Az ETS-nek nevezett európai szén-dioxid-kvótatőzsde „felfüggesztése” gyakorta Orbán Viktor sajtótájékoztatói és Facebook-üzenetei egyik fő követelése. (Az uniós légszennyezés elleni legfontosabb, évtizedes rendszer megszüntetését szakértők legalábbis képtelen elképzelésnek tartják.) Választási kampányuk egyik fő fordulata, miszerint „Brüsszel megadóztatná az autósokat és a lakás-tulajdonosokat”, lényegében az ETS uniós kiterjesztési tervének bírálata. Orbán Viktor legutóbbi sajtótájékoztatóján a rezsicsökkentés fenntartásának feltételeként említette az ETS (meghatározatlan időtartamú) megszüntetését, a piaci áram- és gázárak szétválasztását, valamint az üzemanyagok bioarány-előírásainak felfüggesztését. Bár Brüsszelben süket fülekre talált, a kormány – csak idén több mint ezermilliárdos költségvetési kiadással – nem módosítja a 2014 óta érvényes lakossági közműdíjakat. A szélerőművek úgymond termeléscsökkenését elsősorban szintén kormányközeli „műhelyek” sorolják a drágulás okai közé.
