Csaknem 100 ország állam- és kormányfője szólalt fel, társalgott és egyeztetett egymással a Sarm es-Sejk-i klímakonferencia elején, de hazánk ilyen magas rangú képviselője nem volt közöttük. Hol sunnyog a nagy zöld Orbán Viktor, és Novák Katalin?
A csúcstalálkozón az emberiséget fenyegető éghajlati katasztrófa elhárításán felül más, az átalakuló világrenddel összefüggő kritikus kérdések is napirendre kerülhettek – hívta fel a Népszava figyelmét Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, aki majdnem két évtizedig képviselte Magyarországot a környezetvédelmi tárgyalásokon. “A jelenlegi helyzetben, amit az energiakrízis, az ukrajnai háború és az infláció még bonyolultabbá tesz a magas szintű megnyilvánulások leginkább a fejlett és fejlődő országok közötti együttműködésről szólnak” – magyarázta a szakember.
A klímacsúcs második és harmadik napján a fejlődő országok vezetői a fejlett államokat ostorozták megszegett vállalásaik miatt, például azért, mert nem valósult meg a 2020-tól létrehozni ígért évi 100 milliárd dolláros támogatási alap. Ranil Wickremesinghe srí lanka-i elnök megjegyezte: az ukrajnai konfliktus mindkét oldalán álló országok úgy ítélték meg, elhalaszthatják klímafinanszírozási hozzájárulásaikat, ám a háborúra lelkiismeret furdalás nélkül költenek. A kis szigetországok azt is követelték, hogy az olaj- és gázcégek fizessenek a klímakárok enyhítéséért.
A fejlődő országok nyomására napirendre került a kárenyhítés kérdése, de egyelőre csak kis előrelépés történt: a klímacsúcson Németország, Ausztria, Dánia, Belgium illetve Skócia jelképes összeget ajánlott fel erre a célra. A nyugat-európai országok vezetői mindenesetre azt bizonygatják, hogy szolidárisak a fejlődő államokkal, és a mostani vészterhes időszakban is teljesíteni fogják vállalásaikat.
Ursula von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke segítséget ígért a déli félteke nemzeteinek, s azt hangoztatta, hogy a mostani “fosszilis” energiaválság fordulópontot kell jelentsen a klímaváltozás elleni harcban. “Ne menjünk a pokolba vezető országúton; érdemeljük ki a tiszta jegyet a mennyországba” – utalt az uniós vezető António Guteres ENSZ-főtitkár nyitóbeszédére. A portugál diplomata hétfőn azt mondta: a világ a “pokolba vezető autópályán” robog, de “a lábunk változatlanul a gázpedálon van”, ezért egy új “Klímaszolidaritási Paktumra” van szükség.
A legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó öt ország (Kína, az Egyesült Államok, India, Oroszország és Japán) vezetői ugyanakkor nem éltek a felszólalás lehetőségével. Joe Biden amerikai elnök a várakozások szerint jövő héten ellátogat a klímacsúcsra, de a késő este véget érő félidős választások kimenetelén is múlik, hogy milyen vállalást tud tenni.
Hazánkon, illetve a múlt kedden parlamenti választást tartó Dánián kívül az Európai Unió összes tagállamának állam- vagy kormányfője beszédet tartott Sarm es-Sejkben. A Népszava érdeklődött Orbán Viktor távollétének okáról, de Havasi Bertalan a miniszterelnök sajtófőnöke lapzártájukig nem válaszolt megkeresésünkre. Novák Katalin távolmaradását a Köztársaság Elnöki Hivatal előzőleg azzal indokolta, hogy nem kapott meghívást, amely állítást érdekes megvilágításba helyez, hogy a klímacsúcson 64 ország államfője szólalt fel.
Kapcsolódó anyagok:
COP27: A fejlődők szerint a gazdag országok cserbenhagyják őket
COP27: drámai felhívás egy süllyedő szigetországtól
COP27: tapossuk a gázt a klímapokol felé
Megnyílt a COP27 Sarm-es-Sejkben
A kontinensek közül messze Európa melegszik a leggyorsabban
Klímaaktivisták tiltakoznak, amiért az idei klímatárgyalásokat a Coca-Cola szponzorálja
