A Greenpeace szerint nem kezelhető a gázválság úgy, hogy további támogatásokkal ösztönözzük a fosszilis energiaforrások felhasználását. A válságra olyan válaszokat kell adni, amelyek nem veszélyeztetik a klímacélokat. A kormány friss intézkedései, mint a földgázkitermelés növelése, az elöregedett és veszteséges Mátrai Erőmű termelésének felpörgetése ellenkezik ezekkel a célokkal.
A kormány tegnap bevezette az ENERGIA VÉSZHELYZETET, ennek értelmében augusztusban életbe lép az a hét pontból álló intézkedéscsomag, amelynek célja a kormány szerint az energiaválságra való felkészülés, és a lakossági rezsicsökkentés védelme. Ugyanakkor a csökkentett gáz- és áramár csak az átlag magyar háztartás fogyasztásáig marad érvényben augusztus elsejétől. Európa egészében drasztikusan emelkednek az energiaárak, egy év alatt az áram ára több mint ötszörösére a gázé több mint hatszorosára emelkedett és még nem látni végét. Európában nem lesz elég gáz az őszi és téli fűtési szezonra – indokolta a kormány energetikai intézkedéseit a Miniszterelnökséget vezető miniszter a rendkívüli Kormányinfón.
Gulyás Gergely bejelentette, hogy energia veszélyhelyzetet hirdet a kormány. Augusztusban hét pontból álló rendkívüli intézkedések lépnek életbe, céljuk az energiaválságra való felkészülés, és a lakossági rezsicsökkentés védelme.
A hét intézkedés:
- Másfél milliárdról 2 milliárdra emelik a hazai gázkitermelést, a szakminisztérium véleménye az, hogy ez kivitelezhető.
- Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: további gázkészleteket kell beszereznie. A hazai gáztározók 44 százalékig vannak most feltöltve, ebből az év negyedében lehet az ország gázellátását biztosítani.
- Kiviteli tilalmat rendel el a kormány az energiahordozókra és a tűzifára.
- Az év végéig fokozzák a lignitkitermelést.
- A mátrai erőmű blokkjait újra kell indítani.
- A biztonságos áramellátás fenntartására a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását kezdeményezik.
- Augusztus elsejétől a csökkentett gáz- és áramár csak az átlag magyar háztartás fogyasztásáig marad érvényben, az e fölötti fogyasztásért piaci árat kell fizetni.
Az átlagfogyasztás a kormány szerint az áram esetében 210 kWh/hó, éves szinten 2523 kWh energiafogyasztásig, a gáz esetében 144 köbméter/hó, éves szinten 1529 köbméter gázfogyasztásig. A kormány szerint a háztartások háromnegyede az átlag alatt fogyaszt. A nagycsaládosok kedvezményes gázfogyasztási limitje megmarad.
A szervezet szerint ezért nem kerülhető el, hogy olyan radikális energiatakarékossági intézkedéseket vezessenek be, amelyek egyszerre és hosszú távon csökkentik Magyarország energiaimport-függőségét, energiaigényét, energiaszámláját és klímakárosító kibocsátásait. Paks I. esetleges üzemidő-hosszabbítása nem csak nem segíthet a jelenlegi gázválságon, hanem felesleges, káros és veszélyes intézkedés.
Magyarországon jelenleg az elszabadult piaci árak miatt a sajtóban megjelent becslések szerint havonta mintegy 100 milliárd forintos nagyságrendű állami támogatásban részesül a földgáz felhasználása. Az így elköltött pénz azonban semmivel sem járul hozzá a megoldáshoz, hanem csak fokozza a problémát.
Az elavult, klímaromboló Mátrai Erőmű évek óta veszteséges, amely a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerint a tavalyi évben sem tudott profitálni a gázválságból, az üzemi vesztesége tavaly 6,5 milliárd forint volt. Ezért termelésének felpörgetése, ha műszakilag meg is valósítható, csak a veszteségek és a fosszilisek állami támogatásának további növelését jelentené.
Az energiával való takarékosság, illetve az energiahatékonyság növelése lenne a legköltséghatékonyabb megoldás, mind rövid-, mind középtávon. Ezt kellene kombinálni a megújulók fejlesztésének felpörgetésével, így hosszú távon csökkenteni lehetne Magyarország energiaimport-függőségét, energiaigényét, energiaszámláját úgy, hogy közben a klímakárosító kibocsátások is csökkennének.
A Greenpeace szerint a háztartások átlag feletti fogyasztásának magasabb áron való számlázása megfelelő ösztönző lehet a fogyasztás csökkentésére. Ezzel együtt azonban olyan intézkedésekre és támogatásokra van szükség, amelyek szociálisan is igazságosak, hisz sokan azért fogyasztanak sokat, mert szigeteletlen, korszerűtlen otthonban kénytelenek élni.
A szervezet szerint rövid távon, a következő fűtési szezonra való felkészülést az segítené, ha a kormány olyan programokat indítana, amelyek támogatják az alacsonyabb földgáz-felhasználást, mind a nyári betárolási időszakban, mint pedig a fűtési szezonban. Ehhez nyáron elsősorban az áramigényt, télen pedig a fűtési célú energiafelhasználást kell csökkenteni az alábbi és ezekhez hasonló intézkedésekkel:
A spanyol és olasz példák figyelembevételével magasabb (25-27°C) hűtési hőmérséklet-előírásokra van szükség a közintézményekben és a nagy energiafogyasztó épületekben (pl. bevásárlóközpontokban).
A Japánban 2011-ben bevezetett intézkedések mintájára legalább 15%-os áramfelhasználási korlátozásokat kell bevezetni a vállalatok, cégek esetében, és ösztönözni kell a lakosságot is a takarékosságra.
A fűtési szezonban takarékossági kampányt kell indítani a cégek és a lakosság körében, tudatosítva, hogy 1 fokkal alacsonyabb hőmérséklet 6%-kal alacsonyabb energiafogyasztást eredményez.
a közintézményekben és a nagy energiafogyasztó épületekben (pl. bevásárlóközpontok) alacsonyabb fűtési hőmérsékletet kell előírni (a spanyol, olasz példa alapján pl. 19°C-ot).
A kialakult problémát középtávon egyfelől a háztartások által felhasznált gáz mennyiségének csökkentésével (azaz energiahatékonysági-takarékossági beruházásokkal, az épületek karbonsemlegesre való felújításával) kell kezelni, amihez megfelelő, a műszakiak és gazdaságiak mellett a szociális szempontokat is figyelembe vevő támogatási rendszert kell kialakítani. Másfelől szakítani kell az elmúlt évek elhibázott politikájával, és lehetővé kell tenni, hogy Magyarországon új szélerőművek épüljenek.
Paks I. esetleges újabb üzemidő-hosszabbítása felesleges, káros és veszélyes intézkedés. A 70-es években épült, a tervezett üzemidején már most is jóval túl lévő, elöregedett erőmű továbbüzemeltetése csak növelné a nukleáris biztonsági kockázatokat. Ráadásul, ugyanúgy, ahogy Paks II., csak akadályozná az olcsó, tiszta, megújulókra és energiahatékonyságra alapozott energiarendszer kiépítését.
A hosszabbítás csak a 2030-as évek közepén lenne esedékes, így nem lehetne érdemi hatással a jelenlegi válságra. Utoljára Gyurcsány Ferenc jelentett be nagyszabású atomerőmű-programot válságkezelő intézkedésként: az akkori kormányfő 2009-ben sorolta fel a Paks II.-es beruházást a Parlamentben a pénzügyi válságra adandó intézkedések között. Mindenképp világossá kell tenni, hogy az atomerőművek üzemeltetése elsősorban nukleáris biztonsági, és nem ellátásbiztonsági kérdés. Az üzemidő meghosszabbításáról nem a kormány, hanem az Országos Atomenergia Hivatal dönthet, az Atomerőmű engedélykérelme alapján.
