„Rosszabb, mint gondoltuk” – ez a vélemény egyre általánosabb a klímakutatók körében. Öt évvel ezelőtt is meglehetősen borús képet festettek bolygónk jövőjéről, ám most még rosszabbnak látják a helyzetet.
New Scientistben tegnap megjelent – több kutatóintézet véleményét összefoglaló – helyzetjelentés példák sorával mutatja be a negatív tendenciákat. Erre példa az arktiszi jég. Korábban, ami a sarki jégtakaróból nyáron elolvadt, az télen visszafagyott. Ez a tendencia mára megszűnt. Sokkal több jég olvad el a nyári hónapokban, ráadásul az olvadás tempója gyorsul: 30 éve még nyolcmillió négyzetkilométernyi jég maradt meg nyárra, 2007-ben már csak négymillió négyzetkilométer. 2012 közepére ez a felezett jégtakaró ismét megfeleződött. A jég mennyisége pedig a felületénél is gyorsabban csökken: a jégtakaró egyre vékonyabb, azaz egyre könnyebb felolvasztani.
2010-ben számos orosz városban közel 40 Celsius-fokot mértek. Tavaly elképesztő mennyiségű hó fedte be az USA keleti részét és Kanadát. Ebben az évben az Egyesült Államokban számos alkalommal hőségrekordokat mértek – és ugyanitt csapott le a Sandy hurrikán is. Egyértelmű, hogy növekszik a rendkívüli időjárási jelenségek száma. Ez év elején rekordtermést vártak Amerikában, mivel a mezőgazdasági termelők az emelkedő árakat látva több növényt ültettek. Nem jött be. A szárazság és a rekordmeleg miatt a hozamok csökkentek. Az Egyesült Királyságban a terméshozamok a túl sok eső miatt zuhantak. A szélsőséges időjárás más területeket is sújtott, emiatt a globális élelmiszerárak tovább szárnyaltak – miközben egy 2007-es nemzetközi jelentés még azt jósolta, hogy a globális melegedés hatására nőhet a mezőgazdasági termények hozama, legalábbis a mérsékelt régiókban – olvasható a nol.hu-n.
Sosem volt ennyi üvegházgáz a levegőben a történelemben.
Ez a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éves jelentésének legfontosabb megállapítása. A jól ismert szén-dioxid és metán mellett a rendkívüli módon üvegházhatású kéjgázból is rengeteget engedtünk a légkörbe. A szén-dioxid koncentrációja elérte a 390,9 ppm (milliomod térfogatrész) szintet. Ez 40 százalékkal több, mint amennyi az iparosodás előtt volt jellemző. Mindez azért történt, mert a CO2 koncentrációja ugyanolyan ütemben nőtt 2011-ben, mint a kétezres években. A koncentráció átlagosan 2 ppm-mel emelkedett az utóbbi tíz évben. A szén-dioxid a legfontosabb üvegházhatású ház, amely az emberi tevékenység során felszabadul. 2010-ben koncentrációja még 398 ppm volt.
A jelentés szerint a fosszilis alapú tüzelőanyagok az elsődleges forrásai annak a hozzávetőlegesen 375 milliárd tonna szénnek, amely az 1750-ben kezdődött iparosodás óta a légkörbe került. A szén-dioxid évszázadokon keresztül a légkörben marad, tovább erősítve a bolygó felmelegedését – mondta az ENSZ meteorológiai szervezetének főtitkára, Michel Jarraud. "Már most szemtanúi lehetünk, ahogy az óceánok egyre savasabbá válnak, ahogy a víz feloldja a szén-dioxidot a légkörből, komoly fenyegetve a tengeri táplálékláncokat és a korallzátonyokat" – hangsúlyozta.
A második legfontosabb üvegházgáz a metán, amely szintén hosszan megmarad a légkörben. Koncentrációja folyamatosan emelkedett az elmúlt három évben, elérve a rekordot jelentő, nagyjából 1813 ppb (milliárdod térfogatrész) értéket. Ez több mint két és félszer több, mint amennyi az iparosodás előtt volt a légkörben, pontosabban 259 százalékos növekedésről van szó. 1999 és 2006 között szinten maradt a metán koncentrációja – eddig nem tudni, miért.
Szintén nagyobb koncentrációban került a légkörbe dinitrogén-oxid, vagyis kéjgáz. 2011-ben 324,2 ppb-t mértek belőle, ami az iparosodás előtti szint 120 százaléka. A folyamat azért veszélyes, mert százéves időszakot tekintve a kéjgáz 298-szor nagyobb hosszú távú hatást gyakorol a Föld éghajlatára, minta szén-dioxid.
Mind a három gáz kibocsátása a fosszilis alapú tüzelőanyag használatához, az erdőirtáshoz, az intenzív mezőgazdasági termeléshez és hasonló emberi tevékenységekhez köthető. A WMO szerint a három gáz miatti hővisszaverés 30 százalékkal nőtt 1990 és 2011 között, vagyis ennyivel melegítették inkább a Föld éghajlatát. A jelentés szerint a légkörben kisebb mértékben előforduló üvegházhatású gázok mennyisége is gyorsan növekedett 2011-ben: ilyen a kén-hexafluorid, a klórozott-fluorozott szénhidrogének (HFCF-k) és a fluorozott szénhidrogének (HFC-k). Csökkent viszont a halogénezett szénhidrogének (CFC-k) koncentrációja. (MTI)
