Akár az éves energiafogyasztás 90 %-a is megtakarítható lenne a magyarországi lakásoknál korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel az FHB Bank és az ELTINGA közös kutatása szerint. Ez lehetne a valódi rezsicsökkentés, nem a paksi atommutyi. Választási panel-blöff gyanús elemekkel?
A magyarországi lakóépületek többsége energetikai szempontból elavultnak mondható, 60 %-uk 1980 előtt épült és csak mindössze 15 %-uk készült az elmúlt 10 évben. A családi házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak, primerenergia-igényük 400-500 kWh/m2/év körül alakul, miközben egy A+ besorolású épületnél ez az érték 55 alatti, azaz a fogyasztásnak akár a 90 %-a megtakarítható lenne korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel – derül ki az Energiaklubos eredményekre épülő FHB Bank és az ELTINGA közös felméréséből.
Az elemzés szerint a tégla társasházak fajlagos energiaigénye a családi házak fogyasztásának nagyjából felét teszi ki (200-300 kWh/m2 évente). Jelentősen megváltozott ugyanakkor a panel épületek helyzete, és az is előfordulhat, hogy a házgyári elemes épületek fogyasztása alacsonyabb mint a családi házaké vagy a téglaépítésű társasházaké. Ez egyrészt az épületek méretéből és külső fal, belső fal arányából következik, másrészt pedig abból a tényből, hogy a panel épületállomány nagy részét az elmúlt évtizedben szigetelték.
A szigetelés és az energetikai korszerűsítés hatásaira jó példa a Faluház, Magyarország legnagyobb lakóháza. A 884 lakásos épületben 2004-2005 során egy kisebb, míg 2009-ben egy átfogó energiahatékonysági felújítás történt. Utóbbi során külső hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére, egyedi mérést lehetővé tevő fűtéskorszerűsítésre és napkollektorok felszerelésére is sor került. A beruházásnak köszönhetően a háztartások számára a legnagyobb terhet jelentő éves távhő-költség a 2004-es átlag nettó 220 ezer forintról 2011-re nettó 150 ezer forintra csökkent. A fejlesztés hatására nőtt a Faluházban található lakások értéke is. Egy átlagos méretű (50 m2 körüli alapterületű) lakás esetében a felújítás mintegy egymillió forinttal növelte az értéket.
A korábbi, sok esetben elavult energetikai technológiával épült hazai lakóépület-állomány megújulása nagyon lassan halad, és elsősorban a költségek határozzák meg, hogy milyen jellegű beruházásokat hajtanak végre. Így míg a fűtési rendszer korszerűsítése ritka esemény, az ablakcserék, a hőszigetelés az állomány nem elhanyagolható részén már lezajlott. Fontos figyelembe venni azt is, hogy bár a korszerűsítés nagymértékben csökkenti a rezsiköltséget és növeli az ingatlan értékét is, jelentős terhet ró a tulajdonosokra. A Faluház esetében például lakásonként mintegy 1,3 millió forintba került a felújítás, így nem valószínű, hogy a lakók teljesen saját erőre alapozva is belekezdtek volna a projektbe. A megtérülés azonban jóval kedvezőbb, ha külső (állami, EU-s) forrás is rendelkezésre áll, ami így a felújítás megvalósítására és ezáltal jelentős megtakarítás elérésére ösztönözte a tulajdonosokat.
"Az elmúlt években egyértelmű elmozdulás volt tapasztalható a hazai piacon a vastagabb szigetelések felé. Míg az ezredfordulón 5 cm volt a szigetelések átlagos vastagsága, addig napjainkra ez az érték 10 cm-re nőtt. A magyar fogyasztók kezdik felismerni, hogy a vastagabb szigetelés jelentette többletköltség lényegesen kisebb, mint amennyi plusz megtakarítást hozhat egy ilyen megoldás" – mondta el Ács Balázs, a Masterplast Nyrt. alelnöke. Ha 5 cm-rel növelik a szigetelés vastagságát, az 8 %-kal csökkentheti az adott ingatlan fűtési költségeit. A régió egyik legnagyobb építőanyag gyártójának számító Masterplast vezetője szerint az ingatlanok állami vagy uniós támogatással megvalósuló energetikai korszerűsítése fontos szerepet játszhat abban, hogy a hazai építő- és építőanyagipar növekedésnek induljon, ezáltal új munkahelyek jöhetnek létre és akár újabb beruházások kezdődhetnek.
A témához kapcsolódó mai Együtt-PM sajtóközlemény: Választási panel-blöff gyanús elemekkel?
Választási fogásnak tűnik a kormányzati bejelentés a panelprogram folytatásáról. Az Orbán-kormány februárra ígérte a Panel III. program elindulását, de egyelőre sem a pályázati kiírás, sem a program finanszírozása nem világos. Az is okot ad a bizalmatlanságra, hogy a programgazda minisztérium részben kétes előéletű civil szervezetekkel egyeztetett. Fennáll a gyanú, hogy a program újabb maffiagyanús ügyletek melegágyává válhat. Ezért az Együtt-PM Szövetség újabb írásbeli kérdést nyújt be.
Nem csak az tűnik kétségesnek, hogy hogyan tudják a társasházak előteremteni a szükséges önerőt, – vagyis a panelházakban lakóknak jócskán a zsebükbe kellene nyúlniuk -, az sem világos, hogy az önkormányzatoknak miből telik majd a felújítások támogatására.
A kormány által forrásként emlegetett MFB hitelkeretről nem lehet tudni, hogy ki és milyen feltételekkel férhet majd hozzá. A homályos részletek és az előzetes egyeztetésekben részt vevő szervezetek körüli körülmények is gyanúsak: az egyeztetésben részt vevő Panel Érdekképviseleti Egyesület korábbi vezetői ellen büntetőfeljelentést tettek.
Az Együtt-PM a választási panel-blöff helyett szakmailag megalapozott és átlátható energiahatékonysági beruházási programot készített, amely a rezsi fenntartható csökkentése mellett munkahelyek tízezreit hozná létre. A homályos körülmények felderítése céljából újból írásbeli kérdést nyújtunk be Német Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter asszonynak.
Energia-racionalizálás, rezsicsökkentés az építész szemével
Az elmúlt EU támogatási ciklus 8.000 milliárd forintos támogatása zömében el lett költve. Az ország lakosságának 80%-a ezt nem érzékelte, rá semmilyen érezhető hatást nem tett. Azt gondolom, hogy a mostani kisebb támogatás legalább 20 %-át hőszigetelés, energiaracionalizálás címén minden magyar állampolgárhoz el kellene juttatni. Ennek legértelmesebb, leghasznosabb módja, ha a rezsiköltségét hosszútávon csökkentő beruházásra költjük. Tehát minden más megközelítéssel szemben azt állítom, hogy a legnagyobb, leghasznosabb gazdaságélénkítési beruházást kell előtérbe helyezni. Nem 150-250 milliárdos projektekben gondolkodni, hanem 600 milliárd Ft/év programot kell indítani. (2012-ben csak a gázimport 808 milliárd Ft volt.) Részletek az epiteszforum.hu-n >>>
Kapcsolódó anyagok:
