Múlt héten országszerte villámárvizek pusztítottak: kedden a heves csapadék következtében a Dunántúlon, csütörtökön pedig a déli és a keleti országrészben áradt meg sok kisvízfolyás, vagy éppen a hegy- és domboldalakról ömlött az áradat. Gyöngyöstarjánban tragikus módon halálos áldozatokat is követelt az ár.
A példátlan pusztítás több tényező együtteséből eredt, melyek közül van, amit nem tudunk befolyásolni. Ilyen például a meteorológiai események összjátéka: Gyöngyöstarjánban már kedden is sok, 50 mm feletti csapadék hullott. Ez a lassabb, egész napos esőzés telítette a talajt, de villámárvizet még nem okozott. Ehhez képest “kevésnek” tűnik a csütörtöki 25 mm körüli csapadék, ami azonban nem egy nap alatt, hanem 40 perc alatt érkezett, és így már tragédiához vezetett.
Az időjárás szerencsétlen alakulására sajnos semmilyen ráhatásunk nincsen, viszont más fontos tényezőket befolyásolhatunk:
- Klímaváltozás
A hasonlóan szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá válnak az éghajlatváltozás durvulásával és a hidrológiai ciklus felgyorsulásával. Minél gyorsabban csökkentjük az üvegházgáz-kibocsátásunkat, annál kevesebb hasonló eset lesz a következő évtizedekben. Ez persze egy nagyon lassú és áttételes folyamat, ami nem hoz azonnali eredményt, mégis fontos látni az összefüggést. - Erdők és gyepek arányának növelése villámárvíz-veszélyes felső vízgyűjtőkön
A lefolyást gyorsító szántók, szőlők és beépített-burkolt felületek esetében vagy meg kell változtatni a művelési ágat, vagy lefolyáslassító akadályokat kell elhelyezni, a talajművelés módját pedig úgy kell változtatni, hogy lehetőség szerint legyen mindig talajborítás, vagy legalább a szintvonalakkal párhuzamosan történjen a szántás. A lejtőirányú sorok és művelés gyorsítja a lefolyást, és így fokozza a villámárvíz kialakulásának kockázatát. - Vízvisszatartásra és lefolyáslassításra alapozó vízgazdálkodás
A kis vízgyűjtőkön nagy eredményt lehet elérni a lefolyáslassító, vízvisszatartó vízgazdálkodással. Erre jó példa az angliai Stroud város természetre alapozó árvízvédelmi rendszere (videó itt és itt ), illetve hazánkban Püspökszilágy település, amit most – részben biztosan a lefolyáslassító rönkgátaknak és oldaltározóknak köszönhetően – elkerült a pusztítás.
- Országos stratégiaalkotás
Egy terület- és településrendezési tervezők, mezőgazdasági és erdészeti ágazati szakértők, geográfusok és klímakutatók bevonásával készülő villámárvízvédelmi stratégiára lenne szükség, ami nem csak a vizek elvezetésével, hanem azok hasznosítási lehetőségeivel is foglalkozik. - Helyi stratégiai tervezés
A beavatkozások összehangolása helyi szinten is fontos, ehhez kínál szakértői segítséget a WWF Magyarország részvételével zajló LIFE LOGOS4WATERS projekt keretében meghirdetett Vízgyűjtő Pályázati Program. A közös vízkárokkal érintett, egy vízgyűjtőn fekvő, egymással szomszédos települések néhány oldalas problémabemutató pályázatait június 30-ig várjuk. Részletek partnerünk, a Klímabarát Települések Szövetsége honlapján.
Vannak olyan szélsőséges csapadékesemények, amelyek elkerülhetetlenül villámárvizet okoznak. Viszont az, hogy ezek milyen gyakran következnek be és mekkora a pusztítást végeznek, nagymértékben függ attól, hogy foglalkozunk-e a fent felsoroltakkal, a megelőzéssel.
*A csapadékadatok egy nem hitelesített gyöngyöstarjáni, házi meteorológiai állomásról származnak. Az értékek vélhetően nem pontosak, de jó nagyságrendi képet adnak a csapadékintenzitások közti különbségről.
Nyitókép: oldaltározó Püspökszilágy 2023.06.09 Mészáros Krisztián
