Tartsuk szem előtt, hogy ételt nem dobunk ki, ha valamilyen élelmiszerből több darabunk, dobozunk van, a korábban lejáró szavatossági idejű terméket használjuk fel, a friss zöldségből a kényesebbeket használjuk először.
Aki hosszú ideig az otthonában kénytelen tartózkodni, sokféle gonddal kell szembenéznie, ami az étkezés megszervezését jelenti. Ide tartozik az élelmiszer alapanyagok beszerzése (erről a későbbiekben fogok írni), raktározása, a lehetőleg változatos napi menü kitalálása és előállítása, a konyhai hulladékok kezelése (erről is később), és így tovább. Alapvető dolog, hogy elkerüljük az élelmiszerpazarlást, ez napjainkban nemcsak a környezeti kérdések iránt érzékeny emberek számára fontos, a kényszerű bezártság alatt számosan rájönnek, hogy a háztartásunkban selejt nélküli élelmiszer gazdálkodást kell bevezetnünk.
Természetesen mindenkinek mások a körülményei, nyilván, aki egy panellakás szűk és nagy mennyiségű tartós élelmiszer tárolására alkalmatlan, csak kamraszekrénnyel ellátott konyhájában kénytelen megoldani a főzést, azok ezen a területen megalkuvásokra kényszerülnek. Könnyebb a gazdálkodás, ha kamrája, fagyasztószekrénye van egy családnak, akkor és valószínű változatosabb a menü is. Az is nagyon fontos, hogy a körülményekhez képest egészségesen és változatosan étkezzünk, főzzünk, de ezekben a napokban valószínűleg több szénhidrátot eszünk, mert a tartós élelmiszerek többsége, a rizs és tésztafélék, a száraz bab, a sárgaborsó, a lencse, a krumpli, a kenyér több szénhidrátot tartalmaz, mint a friss zöldségfélék.
Mivel nem akarok idegen tollakkal ékeskedni, mások gondolataival, ötleteivel dicsekedni, ezért csak a saját tapasztalataimat osztom meg olvasóinkkal. Azért, hogy a körülményeket is megvilágítsa: Érden élek, kertes családi házban, van kamrám és fagyasztószekrényem, tehát viszonylag jó helyzetben vagyok. A fagyasztószekrény jó szolgálatot tesz, amikor valamennyi gyümölcs terem a kertemben, és időnként valami zöldségféle is kinő nagy nehezen. Ezeket műanyagdobozban szoktam lefagyasztani, azokkal a zöldfélékkel, gyümölcsökkel együtt, amiket itt a környéken gazdálkodóktól szereztem. Ez tavaly néhány kiló eper és kápia paprika volt, az utóbbit részben fagyasztva, részben sóban tettem el, és só helyett használtam levesek és húsok ízesítéséhez.
Azt is bevallom, hogy már évekkel ezelőtt megváltoztattam a főzési szokásaimat, édességek, sütemények, kekszek nincsenek az étlapon, olajban sem krumplit, sem rántott húst, sem más panírozott akármit nem sütök, sok zöldségfélét, tejterméket és kevés húst fogyasztok, főleg csirkét és pulykát. Joggal tehetik fel a kérdést, hogy ilyen leszűkített keretek között, ráadásul a beszerzési nehézségek miatt kevesebb fajta alapanyagból lehet-e változatos és jóízű ételeket főzni. Szeretném meggyőzni olvasóinkat, hogy lehet.
Az egyik javaslatom az, hogy most, hogy takarékoskodni is kell az élelemmel, szokjunk le a több fogásos étkezésről, elégedjünk meg egy tartalmas levessel vagy főétellel. Persze, ez nem megy egyik napról a másikra, de érdemes megpróbálni, nekem már évek óta megy, így a második fogás így megmaradhat vacsorára. Nem kell mindennap főzni, sokfajta étel néhány napig fogyasztható, ha hűtőben tároljuk, és ha az ízesítéshez szükséges tejfölt, tejszínt csak tálalás előtt tesszük bele.
Alapvető, hogy az élelmiszerpazarlás elkerüljük, ezért, ha nagyobb mennyiséget főzünk, és nem akarjuk több napig enni ugyanazt, akkor tegyük műanyag dobozokban a fagyasztóba, egy-két hét után újból örülhetünk a kedvenc ételünknek, ráadásul a főzéssel töltött időt is megtakaríthatjuk. Tartsuk szem előtt, hogy ételt nem dobunk ki, ha valamilyen élelmiszerből több darabunk, dobozunk van, a korábban lejáró szavatossági idejű terméket használjuk fel, a friss zöldségből a kényesebbeket használjuk először. A kicsit megszikkadt kenyérből készíthetünk pirítóst, bundás kenyeret vagy fasírtot, a maradék tésztából vagy rizsből más szósszal, vagy párolt zöldséggel újfajta ételt varázsolhatunk. Az ötletek tárházához nagy segítség a Világhálón található számtalan receptblog.
Végül, ahogy ígértem, két nem Michelin csillagos, olcsó és egyszerű recept:
Zeller krémleves: Negyedszázada is van annak, hogy egy norvégiai környezetvédelmi konferenciára menet, egy napot Svédországban töltöttem, ahol egy háznál vacsoráztunk. Ott tudtam meg, hogy náluk alapételek a krémlevesek vajas pirítóssal. Én legutóbb egy közepes zellert, két szem burgonyát és két darab sárgarépát főztem meg egy leveskockával és friss zöld fűszerrel (ha nincs, akkor a fagyasztott vagy szárított is megteszi). A legjobb a petrezselyemmel és / vagy a zeller zöld. Amikor puha a zöldség, botmixerrel pépesítjük, és tálalás előtt tejföllel vagy főzőtejszínnel gazdagítjuk. Ez az adag 3-4 tányér sűrű, laktató levesre elegendő, amit vajas pirítóssal tálalunk.
Savanyú káposztás csirkecomb: Ez a recept kalóriaszegény és zsírszegény is egyben. Egy kiló savanyú káposztát átmosás után szétterítünk egy tepsiben, a tetejére teszünk nagyjából egy kiló egész csirkecombot, vagy felső combot, amit megfűszerezünk, és néhány pohár vizet a tepsibe öntünk. Az egészet lefedjük egy másik tepsivel, vagy alufóliával, és a sütőben puhára sütjük. A csirkéből kiolvadó zsiradék megízesíti a káposztát. Az fontos, hogy a víz teljesen elpárologjon a káposztáról, majd tejföllel tálaljuk. Annak ellenére, hogy csak három összetevője van ennek az ételnek, igen ízletes ebéd vagy vacsora lesz belőle.
Mangel Gyöngyi
Lásd még:
Home-living, avagy maradj otthon. Gondolatok a karanténban. 1.
