A rovat kizárólagos támogatója

Pifkó Dániel biológia-történelem szakos végzettségével munkássága során mindvégig kitűnően valósította meg az előremutató felfedező botanikai kutatások, valamint a múlt tiszteletének és feltárásának egyensúlyát. Pifkó Dániel 2023.10.25-én, Szerbiában a Cemerno-hegységben tragikus hirtelenséggel elhunyt. 46 éves volt.

Murányi Dávid és Kovács Tibor, zoológus kollégái, akikkel Dani együtt utazott a következő információkat adták:
“Szerbiai utunk tragédiával ért véget: tegnap előtt délután Dani a Cemerno hegységben infarktust kapott, és nem tudtuk újraéleszteni. Továbbá, sajnos nem volt biztosítása, így hazahozatala milliós tétel lesz a családnak. Aki teheti, járuljon hozzá pár ezer forinttal; hamarosan küldünk hozzá számlaszámot. Kis vigasz a szomorúságban, hogy utolsó napjait igazán vidáman töltötte, és halála szenvedés nélkül, az általa is nagyon szeretett Balkánon érte.”

utolsó mohikánok Pifkó Dániel középen

Kezdeti éveiben különböző területek (Tornai-karszt, Budai-hegység, Visegrádi-hegység, Zempléni-hegység, Zsámbéki-medence, majd Albánia teljes területeinek) florisztikai feltárásába kapcsolódott be, és vezette a Bükkalján folyó, elsősorban erdőssztyepp-fragmentumok felkutatását célzó kutatásokat.
Fő kutatási területe is innen indult: a 2000-es évek elejétől kutatja a hazai zanót (Chamaecytisus) nemzetség taxonómiáját, később kiterjesztve vizsgálatait a Kárpát-medencére és a nemzetség teljes elterjedési területére.

Pifkó Dániel a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának munkatársaként hamar felismerte a nevezéktan és a nevezéktani típusok taxonómiai jelentőségét, és feldolgozta Kitaibel Pál, Ferdinand Schur és Simonkai Lajos Cytisus-taxonjait, Jávorka Sándor típusait, valamint Margittai Antal, Feichtinger Sándor, Vágner Lajos és Jeney Endre tudományos örökségét, legújabban pedig átfogó összefoglalót készített a dualizmus korának botanikai életéről – állt a Dr. Zólyomi Bálintné Barna Piroska Emlékdíj 2019. évi díjazotti méltatásban.

Pifkó Dániel egyik utolsó közleménye (a Studia botanica hungarica 54/1. kötetében olvasható) a Polycarpon tetraphyllum egy újabb budapesti előfordulásáról. 2020-ban több kerületre kiterjedően, utcáról-utcára térképezte a faj aktuális budapesti előfordulásait. Sajnos a felmérés részletes adatait már nem tudta publikálni.

Tragikus hirtelenséggel elhunyt volt kollégánk, barátunk

Pifkó Dani 2002-től preparátorként, 2003-tól muzeológusként dolgozott a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában. A mintegy húsz éven át végzett muzeológiai, gyűjteménygyarapítási és gyűjteményfejlesztési munkássága eredményei múzeumi évkönyvünkben olvasható. Szűkebb szakterületként a taxonómiailag meglehetősen nehéz zanót (Cytisus) nemzetséget választotta. A herbárium e részének rendbetétele és feldolgozása során a Kárpát-medence és a Balkán zanótjainak nemzetközi szinten ismert szakértőjévé vált. Emellett érdeklődése széles körűen kiterjedt a tudománytörténet területeire is, különösen a botanikai élet kutatása foglalkoztatta a dualizmus kori Magyarországon. 2020-től muzeológusi munkáját az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban folytatta. A botanikát azonban soha nem hagyta el, aktuálisan is dolgozott Xantus János herbáriumának feldolgozásán. Összesen 141 tudományos közleményt publikált. Utolsó napjait is egy botanikai célú tanulmányúton töltötte zoológus barátaival a szerbiai Čemerno hegységben.

Dani távozásával a botanikus közösség és a hazai muzeológus társadalom egy igen értékes szakembert, kollégát és egyben mindig segítőkész, jó humorú barátot veszített el.
Lőkös László, Bauer Norbert

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás