Megúszósnak és „zöldre festésnek is kevésnek” tartják a hazai környezetvédők és ellenzéki pártok az Orbán Viktor által vasárnap bejelentett klímavédelmi akciótervet.
Idézzük fel, mit is vállalt az ország nyilvánossága előtt a kormányfő évértékelő beszédében:
Megbüntetik az illegális hulladéklerakókat, két éven belül felszámolják az illegális szemételepeket.
Betiltják az egyszer használatos műanyagok használatát.
Visszaválthatók lesznek az üveg- és műnyagpalackok, valamint a fémdobozok.
Megvédi a kormány a folyókat a külföldről érkező hulladékoktól. “Képesek leszünk a Dunát és a Tiszát megtisztítani a műanyagoktól.”
Szigorú fellépés lesz a Magyarországon működő multinacionális cégekkel szemben. Elvárják tőlük, hogy környezetbarát technológiát alkalmazzanak.
A következő két évben 32 milliárd forinttal támogatja a kormány a kkv-k megújulóenergia-termelését.
Minden újszülött után 10 fát ültet a kormány, összesen egymilliót. 2030-ra Magyarország erdővel borított területe 27%-ra növekszik.
Meghatszorozza a kormány a naperőművek kapacitását a következő 10 évben.
Olcsó elektromos autók megjelenését és használatát támogatja a kormány, hogy az ne csak a gazdagok kiváltsága legyen.
2022-től csak elektromos buszokat lehet forgalomba helyezni a városi közlekedésben.
Bevezeti a kormány a zöld kötvényeket, az ilyen formában kibocsátott állampapírokból befolyó forrást klímabarát programokra költi az állam.
Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakamapány-felelőse az ATV Reggeli start című műsorában ma kiemelte, sok újdonság nem volt az akciótervben, és a részletekkel továbbra is adós maradt Orbán. Azt ugyanakkor lényegesnek nevezte, hogy a miniszterelnök sokat beszélt a klímaválság témájáról, mivel innentől sokkal inkább számonkérhető a kormányon a klímapolitika. Az akcióterv meghirdetése egyúttal arra is apropót ad Perger szerint, hogy azt is meg lehet kérdezni a kormánytól, hol maradnak az igazán ambiciózus, valódi vállalások a klímasemlegesség érdekében.
A Greenpeace azt várja a kormányzattól, hogy valóban kezdje el a klímavédelmi intézkedéseket, és ne csak beszéljen róluk. Az Orbán-féle csomag Perger szerint kicsit „vegyes vágott”, mert a klímavédelem címszó alá kever más környezetvédelmi problémákat, illetve intézkedéseket is. Ami szerinte igazán hiányzik a a csomagból az az, hogy a lehető leggyorsabban, a legalacsonyabb költséggel kellene a szén-dioxid kibocsátást csökkenteni az épületek energiafelhasználása terén, ilyesfajta szándék azonban nem tükröződik a mostani bejelentésekben – a 40%-os csökkenés vállalása 2030-ig Perger szerint nem teszi tarthatóvá a 2050-es klímasemlegességi cél elérését.
A péntekenként Budapesten is rendszeresen klímatüntetéseket szervező Fridays For Future mai közleményében kiemelte, Budapest minden politikai szereplőtől a jelenlegieknél sokkal ambíciózusabb törekvéseket vár. Üdvözölik ugyan, hogy a kormányzat végre elismeri fontos ügyként a klímavédelmet, de szerintük ez még kevés a túléléshez. Az akciótervvel kapcsolatban megjegyzik: az kiemel néhány régóta kezeletlen problémát, amelyekben a felsorolt intézkedések javulást hozhatnak – de ezekről azt gondolják, nagyon kevésnek bizonyulnak majd a problémák megoldásához. Az FFF értetlenségét fejezet ki amiatt, hogy az akciótervből hogyan hiányozhatnak olyan égető kérdések, melyekre a mostani döntéshozóknak kell sürgős választ találnia:
-
Hogyan alakítjuk át a mezőgazdaságunkat fenntarthatóvá, hogy biztosítsuk az élelmiszerbiztonságot az egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények között – ráadásul kellő gyorsasággal?
-
Hogyan alakítjuk át a vízgazdálkodásunkat időben, amikor az a jelenlegi formájában képtelen az víz megtartására az országban?
-
Hogyan készítjük fel a fiatalokat a válsághelyzetre, hogyan integráljuk az oktatásba a környezeti válság kérdését?
-
Hogyan őrizzük meg a fennmaradásunkhoz létfontosságú, természetközeli erdeinket és élőhelyeinket, amelyeket képtelen pótolni a faültetés?
A klímaaktivisták elvárják a kormánytól, hogy ne próbálják elhitetni az emberekkel, hogy néhány egyszerű lépéssel megoldható az ökológiai- és klímaválság.
Ehelyett szerintük arra lenne szükség, hogy az Orbán-kormány az újabb természetpusztító beruházások támogatása és a fogyasztás ösztönzése helyett az emberek valódi jóllétéért és a természet megőrzéséért tenne meg mindent.
Zöldre festésnek is kevés
A Párbeszéd vezető politikusai ma délután egy kétórás pódiumbeszélgetésen vesézték ki pontról pontra, hogy hány sebből vérzik Orbán klímaterve. Jávor Benedek, a főváros brüsszeli képviseletének párbeszédes vezetője elmondta, akár jó hír is lehetne, hogy a kormány végre a klímaválsággal foglalkozik, ha érdemi cselekvéssel is párosulna a kommunikáció, de szerinte erről szó sincsen. Jávor szerint a vasárnapi bejelentések egy része üres és tartalmatlan ígéret, részben nincs közük a klímaváltozáshoz, részben pedig egyszerű uniós követelmények klímacélként csomagolása. A korábbi EP-képviselő arról is beszélt, szerinte a klímaválság leküzdése érdekében tett közösségi cselekvések közül az egyik legfontosabb, ha politikusokat választunk döntéshozóknak, akik látszatintézkedések helyett valódi klímavédelmi lépéseket tesznek.
Így szerinte a legklímabarátabb intézkedés első körben a Fidesz-kormány elzavarása lenne.
Még „zöldre festésnek” is kevésnek tartja az LMP társelnöke, Schmuck Erzsébet a miniszterelnök által „tízévnyi károkozás” után bejelentett klímavédelmi akciótervet. Schmuck szerint csupán szavazatokat kíván szerezni a kormány az „éghajlatvédelmi szempontból rendkívül gyenge” intézkedésekkel.
A társelnök mai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: az illegális szemétlerakatok felszámolását eddig is törvény írta elő, és a műanyagok használata ellen is csupán akkor emelnek szót, amikor arról már egységes akarat van az Európai Unióban. Hiába bírálja a multicégeket jelentős szennyezés miatt a kormány, ha közben a nagymértékű támogatásokkal maga segíti elő ezt a szennyező tevékenységet – sorolta, hozzátéve: egymillió fa sem segíti érdemben az éghajlatváltozás megfékezését, főleg, ha közben a kabinet tétlenül nézi védett erdőrészek tarra vágását.
A politikus a naperőművi kapacitás meghatszorozását is „zöldrefestésnek” tartja, mint mondta, az energiamix átalakításával pedig csupán Paks II.-t kívánják legitimálni.
Schmuck Erzsébet szerint ehelyett a hazai kis- és közepes vállalkozások „zöldülését” kellene támogatni. Az LMP álláspontja, hogy mind a termelést, mind a fogyasztást át kell alakítani a kevesebb energia- és anyagfelhasználásért, és dinamikusan kell növelni a megújuló energiaforrások használatát.
A párt alapot hozna létre a lakóingatlanok energiakorszerűsítésére, és arra is forrásokat biztosítana, hogy a mezőgazdaság átállhasson olyan élelmiszer termelésre, amely ellenállóbb a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben. Az LMP társelnöke kijelentette: ha a kormánynak valóban fontosak lennének a zöldügyek, nem szüntette volna meg a környezetvédelmi tárcát. Via mérce.
Túl szép, hogy igaz legyen. Orbán és a klímavédelem – c. korábbi cikkünkre reflektált a győri Audi botrányban igazságtalanul meghurcolt ökológus Zsák Ferenc Tibor:
“A kormány klímavédelmi tervei legfeljebb annyira vehetők komolyan, mint Orbán Viktor elvei az elmúlt 30 évben. Nézzünk meg egy elemet az ígéretekből. Erdőtelepítés, fásítás. Orbán minden születendő gyermek után 10 fa elültetésének szándékát jelentette be. Az elmúlt év statisztikája szerint 90 ezer gyermek születik egy évben, ez 900 ezer fa elültetésével járna, ami kb. 900 hektárnyi területet venne igénybe. Ma Magyarország nyilvántartott erdőterülete az ország területének 20,8%-a, ez 1,94 millió hektár a magyarországi erdőterület (faállománnyal borított vagy erdősítésre kötelezett terület). A Nemzeti Erdőtelepítési Program hosszú távú célként, mintegy 35-50 év során az ország erdősültségének – az optimálisnak tartott 27%-ra történő növelését tűzte ki célul, amely további több mint 600 ezer hektár új erdő telepítését jelentheti a “gazdálkodói telepítési kedv”, illetve az “uniós források alakulásának függvényében”.
Magyarországon jelenleg 2,06 millió hektár az összes erdőgazdálkodási célt szolgáló terület, amelynek 94%-át (1,94 millió ha) borítja faállomány, tehát a fennmaradó 0,066 millió ha, azaz 66 ezer ha-nyi területre kíván a kormány 600 ezer ha erdőt telepíteni 35-50 év alatt, ám azt is csak és kizárólag a “gazdálkodói telepítési kedv”, illetve az “uniós források alakulásának függvényében”. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az erdők telepítését alapvetően meghatározzák klímaváltozás közvetlen és közvetett hatásai, a kb. 1-2,5 °C-os hőmérsékletemelkedés (amely nagyban befolyásolja pl. a rügyfakadást, a fák növekedési időszakát, a nyáron csökkenő mennyiségű, egyszerre nagymennyiségben lehulló csapadék, éves szinten csökkenő csapadék, a szélkárok, jégkárok valószínűségének növekedése, a biotikus kártevők megjelenése, a klímazónák vándorlása, a biodiverzitás csökkenése, az aszályos területeken erdőtüzek kialakulásának a veszélye stb. Az erdőterületek növelésére tervbe vett 27% az európai uniós átlaghoz (42,4%) viszonyítva rendkívül kevés, főleg az, ha a fent leírt akadályozó tényezőket is figyelembe vesszük. Magyarország területének legalább egyharmadát kellene erdőnek borítania, a második harmadnak kellene lennie a mezőgazdasági területeknek, ideértve a fahasználatú erdőket is, a fennmaradó egy harmad terület tenné ki a ipari területeket és az épített, azaz ember által lakott területeket, ahol a zöldterületek arányát szintén növelni szükséges. Így érhetnénk el a 42,5 %-os uniós átlagot.”
