A rovat kizárólagos támogatója

Miért repült Palkovics miniszter? Az egyik nagy konfliktusa a kormányon belül a szélturbinák építési tilalma miatt lehetett. A putyini zsákutcás energiagyarmati atomlobbi erősebb Orbán kormányában, mint a jövő megújulós útja. Palkovicsra örökre ráégtek a legcsúnyább hazugságai, húzásai.

Bármit megcsinált, amit Orbán kért tőle, a súlytalanságot viszont a jelek szerint képtelen lett volna elviselni. Tavaly még visszahúzta az ajtóból Orbán Viktor, idén már lehet, hogy nem teszi. Mégsem Palkovics László távozása lesz a legemlékezetesebb momentuma a pályafutásának, ugyanis igazi feketeöves átverések fűződnek a nevéhez. Utólag visszanézve a CEU elüldözése csak a bemelegítés volt.

Milyen emlék marad Palkovics után.

A pitbull elkapta a CEU-t
Palkovics Lászlót 2014-ben a gazdasági szférából csábította át kormányába Orbán Viktor miniszterelnök, ráadásul nemzetközi karriert hagyott hátra, ugyanis akkor már a Knorr-Bremse európai kutatási és rendszerfejlesztési igazgatója volt. Noha eredetileg “két évre kérte kölcsön” Orbán, sokkal tovább maradt Palkovics, aki kemény, rámenős tárgyalási és végrehajtási stílusa miatt pitbullként jellemeztek a HVG-nek az őt ismerők. Nem csak pitbullnak nevezték el Palkovicsot, egyéb jelzőkkel is illették. Az akkori köznevelési kerekasztal egyik résztvevője a hvg.hu-nak azt mondta, „Palkovics egy igazi úthenger, egy buldózer. Maximális elszántsággal és következetességgel képviseli azt, amivel odaküldték. Gyakorlatilag mindent lenyom a tárgyalópartnerei torkán.” Más azt mondta, az indulat szikráját sem tapasztalták rajta soha, viszont meghökkentően gyors felfogásával, dinamizmusával és felkészültségével lehengerelte tárgyalópartnereit. Másik jellemzője, hogy szinte végig ő beszélt, hadarva.

Noha a vitákat sikerült elsimítania, abban a ciklusban más miatt maradt emlékezetes:  az arcára égett CEU elüldözése úgy, hogy közben a miniszter Balog Zoltán volt. Azzal, hogy a lex CEU benyújtásának másnapján, 2017. március végén elsőként állt ki a kormány nevében az egyetemet ellehetetlenítő törvényjavaslat mellett, jól feladata a leckét emberismeretből egykori munkatársainak, beosztottjainak és tanítványainak.

Bár a tervezetről azt igyekezett igazolni, hogy az voltaképpen nem is árt majd az intézménynek, a magyarázat már akkor is kevéssé volt hihető, azzal pedig, hogy az arcát adta a kormány nyilvánvalóan politikai indíttatású lépéséhez, rácáfolt az addigi megítélésére.

Palkovics László egyébként 2017-ben egyértelművé tette, a következő ciklusban nem akar államtitkár maradni, mert második embernek lenni nem jó. Nem is maradt. A következő állomás az Innovációs és Technológiai miniszterség volt, ahová magával vitte a felsőoktatást is.

A pitbull az Akadémia torkára megy
Nem sokkal az új kormány megalakulása után mentek neki a Magyar Tudományos Akadémiának. A hivatalos indoklás szerint a hatékonyabb működés volt a cél, ugyanakkor a pletykák szerint a kormánynak nem tetszett, hogy az MTA gyakran bírálja az oktatáspolitikát, és az utolsó független intézmények egyike volt.

A HVG korábban arról írt, Orbán Viktor rég eldöntötte, hogy az MTA-t mint független intézményt látványosan be kell darálni, csak ennek technikai lebonyolítását bízta Palkovicsra. Nem is kívülről érkezett: 2000-ben lett az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) tudományos munkatársa, 2007-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia műszaki osztályának levelező, 2013-ban rendes tagjává. Noha Orbán már rég döntött, hosszúra nyúlt az MTA haláltusája. Ahhoz képest, hogy 2018. június 12-én kapták meg azt az előterjesztést, amelyből kiderült, hogy az MTA kutatóhálózatának működtetéséhez szükséges fejlesztési források innentől kezdve a miniszter kezében lesznek, és “csak” egy évvel később fogadta el a Parlament a kutatóhálózatok leválasztásáról szóló törvényt.

Az Eötvös Loránd Kutatóhálózatba szervezett intézmények vezetését az Orbán Viktornak tanácsokat adó Maróth Miklósra bízták. Az átalakítást továbbra is körüllengi a bizonytalanság, hiszen a kutatók attól féltek, nem dolgozhatnak majd szabadon, a pályázati források elosztásával befolyásolják a vizsgálandó témákat. Egyelőre ennek nyomait nem látni, az MTA viszont jelentéktelen szereplővé tömörödött. Az átalakítás mögött politikai okot nem emlegető Freund Tamás új akadémiai elnök sem volt kellemesebb helyzetben, hiába ismerte Orbánt és hiába szerette volna, a kinevezése után nem fogadta. Egy hozadéka volt az ügynek: kiderült, az egyes kutatók munkáját bíráló Palkovics évekig úgy kapott havi 800 ezer forintot a SZTAKI-tól, hogy a végén nem adott le publikációt. Noha a szerződése szerint ezt meg kellett volna tennie, Lovász László elegánsan megvédte azzal, hogy nem minden munka végződik publikációban.

A Színművészetin skippelte a piszkos munkát
A Színház és Filmművészeti Egyetemet ehhez képest gyorsabban lerázták magukról. Bár a legtöbb állami egyetemet kiszervezték alapítványi fenntartásba – a tárgyalási stílus itt sem sokban különbözött a korábbi úthengertempótól -, a legnagyobb tiltakozást az SZFE fenntartóváltása váltotta ki. Itt ugyanis nem egyszerű formalitásról volt szó: bedarálták az addigi szellemiséget és teljesen új emberekkel töltötték föl a vezetői és tanári gárdát. Ezt azonban nem Palkovics végezte: kinevezte az egyetemet fenntartó alapítvány élére a Nemzeti Színház igazgatóját, Vidnyányszky Attilát, és onnantól kezdve eltartotta magától az ügyet.

Megfér a kettő. Ja, nem.
A Fudan egyetemnél is megtapasztalhattuk a tipikus palkovicsi átverést: 2021. áprilisában Palkovics László azt közölte, “a déli városkapu komplex fejlesztése alkalmas lesz a Diákváros és a Fudan Egyetem befogadására is, vagyis az újonnan létesülő felsőoktatási intézmény nem vesz el területet a Diákvárostól.”  Ehhez képest mégis úgy alakult, hogy a Fudan tervezett helye túlterjeszkedett a Diákváros rovására. Bár ez sem volt jó hír a Diákvárost pártolók számára, a beruházásban nagyobb probélma, hogy lényegében az egész egy többszáz milliárdos kínai hitelből épülne.

Ezt is próbálta elkenni Palkovics, amikor arról beszélt, nem csak kínai hitelből lehet megépíteni a kampuszt, a minisztériuma előterjesztése alapján azonban fel sem vetődött, hogy ne a China Development Banknál adósítsa el az országot emiatt a kormány. Ezt az információt azonban kitakarták abból az anyagból, amit Karácsony Gergely főpolgármester közérdekű adatigénylésére adtak ki. A cenzúra úgy derült ki, hogy a Direkt36-nál is ott volt az anyag, így össze lehetett vetni. Miután Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina kerületi polgármester nekiment a Fudan-ügynek, a kormány jegelte a témát a választásokra, amit azóta sem melegítettek föl igazán.

Új ciklus, új kirúgások
Ebben a kormányzati ciklusban alaposan megkavarta Orbán Viktor a minisztériumok elosztását, Palkovics Lászlónak a Technológiai és Ipari minisztérium jutott az energetikával, közlekedéssel, iparral és munkaerőpiaccal, valamint a környezetüggyel és körforgásos gazdasággal foglalkozó államtitkárságokkal. A felsőoktatás és a Fudan is elkerült Palkovicstól, botrány viszont ez alatt a néhány hónap alatt is kötődött a nevéhez.

Augusztusban kirúgta az Országos Meteorológiai Szolgálat két vezetőjét, miután az ünnepre létrejött operatív törzs a reggeli viharelőrejelzés miatt lemondta a 20-i tűzijátékot. Noha Palkovics azt magyarázta, a kettőnek semmi köze egymáshoz, már korábban megérett a döntés a sorozatos hibák miatt, illetve az egész rendszert át akarják szervezni, az egész optikája mégis az volt, hogy velük vitették el a balhét a blama miatt.

De ha már övé – volt – az energetika, nem árt emlékeztetni arra sem, hogy milyen ámokfutást hajtott végre a kormány a napelemes pályázatok ügyében, vagy mennyire nem volt előkészítve a rezsicsökkentés csökkentése.

Mindent azért ő sem nyel le
Az előbbi példákból jól látszik, hogy Palkovics Lászlóval sok mindent meg lehet csináltatni, azt viszont nem viseli el, ha megpróbálják meggyengíteni. A 444.hu tavaly januárban arról írt, Palkovics László 2020 végén benyújtotta lemondását Orbánnak. A döntést az előzte meg, hogy a miniszterelnök előbb elvette az uniós pénzek felügyeletét, majd az egészet úgy kommunikálták, hogy Palkovics maga kérte, hogy vegyenek le terhet a válláról, majd sorra építették le Palkovics fontos embereit.

Noha az egyetemi kuratóriumokba sem azok kerültek jellemzően, akikre ő számított, a lap szerint az egyik utolsó csepp a pohárban az volt, mikor december végén Orbán azonnali hatállyal felmentette Fauszt Zoltánt, a kiemelt informatikai beruházásokról dönteni hivatott Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egyik tagját, Palkovics egyik legrégebbi barátját és bizalmi emberét. Akkor azonban Orbán Viktor még nem fogadta el a lemondását és azt kérte, Palkovics ezt felejtse is el.

Egészen addig tudta elfelejteni, míg ki nem derült, Orbán – a 24.hu információi szerint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tanácsát megfogadva – eldöntötte, elveszi az energetikai területet Palkovicstól. Ezzel a tárcája kiüresedne, így már nem akart maradni, és Orbán most állítólag nem marasztalta. Ha az eddigi területeket tényleg szétosztják, akkor Palkovics távozásával maga a minisztérium is megszűnik. Részletek és hivatkozások a HVG:HU/360-on.

Palkovics László a hűséges eltakarító

Miniszter még nem mondott le úgy az Orbán-rendszerben, mint most Palkovics László

November 9-én szerdán került nyilvánosságra a hír, hogy Palkovics László benyújtotta lemondását az Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) éléről. A hírt ugyan kormányzati oldalról nem cáfolták, de azóta sem erősítették meg. A távozás okáról számos pletyka keringett, a fő indok azonban a Telex információ szerint az energiapolitikában keresendő, amelyet a jelek szerint más területekkel együtt ki akarnak szervezni az TIM alól, Palkovics pedig így már nem kívánt a „maradékkal” foglalkozni.

Bár a kormányon belüli ellentétekről általában csak mendemondákat lehet ismerni, azt régóta tudjuk, hogy Palkovics és több kormánytag között hatalmas szakadék húzódik az ország energiastratégiájának kérdésében. A jelek szerint ugyanis Palkovics régóta elkötelezett volt a zöldenergia (és kifejezetten a szél- és naperőművek) mellett, míg a kormányban többen határozottan ellenzik ezek építését.

Az egyik magyarázat szerint a Fidesz vezetésének jelentős része a végletekig elkötelezett Paks II. megépítése mellett, és ezzel együtt többen is úgy gondolják: minden alternatív áramtermelő kapacitás megépítése csak rontja Paks lehetőségeit. Az érvelésük szerint ugyanis ha most jelentős zöld áramtermelő kapacitás épül ki Magyarországon, akkor mire Paks II. megépül, arra már nem is lesz akkora szükség.

Az utóbbi hónapokban több jel is arra utalt, hogy a kormányon belül egymásnak feszült a megújulópárti és a megújulóellenes tábor. A Telexhez többször is eljutottak olyan hírek, hogy az energiaválság miatt a zöld energia támogatása felé fog billenni a mérleg, végül azonban nem ez történt. Erre utalt az is, amikor néhány hete bejelentették: megszűnik a napelemek visszatáplálási lehetősége, ez pedig hatalmas pofont jelent mindenkinek, akik napelemet akartak volna építeni a házukra.

A másik jelentős véleménykülönbség a szélturbinák építésének engedélyeztetését érinti. Információink szerint Palkovics évek óta lobbizik, hogy lehessen Magyarországon szélerőműveket építeni (erre többször nyíltan is utalt), ezt azonban a kormányon belül folyamatosan blokkolták. Az utóbbi hónapokban egymásnak feszültek a fontos szereplők, a jelek szerint most eldőlt, ki bizonyult erősebbnek.
 Folytatás a Telexen: 2016 óta tiltják

A témához kapcsolódik: Nem az a kérdés, hogy kell-e energetikai minisztérium, hanem hogy lesz-e értelme

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek