2024. április 3-án ünnepli kilencvenedik születésnapját Jane Goodall brit állatvédő, etológus és csimpánzkutató, a főemlőskutatás forradalmasítója.
Valerie Jane Morris-Goodall néven született Londonban. Az állatok világa már kisgyermekként elvarázsolta: kétévesen kötött örök barátságot az édesapjától kapott játékcsimpánzzal, Jubileevel, „akit” – kissé kopottasan – mindmáig megőrzött. Négyévesen órákig a tyúkólban üldögélve várta, hogy a tyúkból előbújjon a tojás, tízévesen az állatokkal beszélő Dr. Doolittle-ről és Tarzanról szóló történeteket olvasva arról álmodozott, hogy Afrikába megy és együtt él az állatokkal.
Szülei válása után édesanyja nem tudta finanszírozni egyetemi tanulmányait, ezért titkárnőként egy dokumentumfilm-stúdióban helyezkedett el. Huszonkét éves volt, amikor egy barátnője meghívta kenyai farmjukra, s az afrikai országban összeismerkedett a régész-antropológus Louis Leakeyvel. A tudós asszisztense és titkárnője lett, az Olduvai-hasadékban szemtanúja volt a hárommillió éve élt hominida, az Australopithecus koponyája megtalálásának.
Leakey az emberi evolúció jobb megértésének egyik kulcsát a vadon élő csimpánzok tanulmányozásában látta, a feladattal kitartó, türelmes és találékony titkárnőjét bízta meg. Jane igent mondott, de csak anyai felügyelettel utazhatott el a tanganyikai (ma tanzániai) Gombe Nemzeti Parkba, mert a brit hatóságok nem engedélyezték, hogy a fiatal nő egyedül éljen a vadonban.
Goodall 1960. július 14-én lépett Gombe földjére (2018 óta ez a nap a csimpánzok világnapja), kitartóan kereste a csimpánzok társaságát, akik kezdetben nem viszonozták érdeklődését, inkább kereket oldottak. Ezután távcsővel, a távolból figyelte az állatokat, akik hozzászoktak a jelenlétéhez és egyre közelebb engedték magukhoz.
![](https://s3-eu-central-1.amazonaws.com/greenfo.hu/wp-media-folder-greenfo/wp-content/uploads/2024/04/jane-goodall-a-gombe-nemzeti-parkban-kep-getty-images.jpg)
1960 őszén tanúja volt, amint az egyik csimpánz ágakat gallyazott le, hogy segítségükkel termeszeket halásszon ki egy termeszvárból. Ez volt egyik legfontosabb felfedezése, mert egészen addig a tudósok úgy gondolták, hogy az ember az egyetlen faj, amely szerszámok készítésére és használatára képes, ő pedig saját szemével bizonyosodott meg az ellenkezőjéről. Leakey így reagált beszámolójára: „mostantól újra kell definiálnunk a szerszám és az ember fogalmát, vagy el kell fogadnunk a csimpánzokat emberként”.
Másik jelentős megfigyelésével, mely szerint a csimpánzok vadásznak, a zsákmányul ejtett kisebb állatokat pedig megeszik, megcáfolta a csimpánzokat elsősorban növényevőknek tartó tézist.
A fiatal kutatónő a tudományos konvenciókra fittyet hányva, az állatoknak nevet adva, a kívülről jött ember nyitottságával forradalmasította a főemlőskutatást. Megfigyelte, hogy az emberszabású majmoknak eltérő az egyéniségük, gondolataik és érzelmeik vannak, szoros családi kötelékben élnek, udvarolnak, árvákat fogadnak örökbe és háborúznak, azaz a korábban feltételezettnél jóval több hasonlóságot mutatnak az emberrel. Szürkeszakállú Dávid, Góliát és társaik életének mindennapjait könyveiből ismerhetik meg az állatrajongók.
1965-ben mentora, Leakey jóvoltából egyetemi tanulmányok nélkül doktorálhatott etológiából Cambridge-ben. 1967-től 2003-ig a Gombei Természetkutató Intézet igazgatója volt. 1977-ben megalakította a Jane Goodall Természetkutató Intézetet, s 1986-ban a Csimpánzokat Védő és Gondozó Bizottságot. A környezetvédelembe a jövő nemzedékeit is bevonva, 1991-ben Tanzániában létrehozta a fiatalok környezettudatos nevelését célzó Rügyek és Gyökerek hálózatot, amelynek munkájában a világ 93 országában több mint 100 ezer gyermek vesz részt. Magyarország 2006-ban, a Rügyek és Gyökerek Egyesület megalakításával csatlakozott a hálózathoz, amely 2010 óta Jane Goodall Intézet néven folytatja tevékenységét.
A magyarországi Jane Goodall Intézet is számos programmal, projekttel készül az ünnepi alkalomra: Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal, a XI. kerületi Önkormányzattal, és a Sas-hegy Védő Egyesülettel közösen fölavatják a Jane Goodall-rétet a budapesti Sas-hegy oldalában. Jane Goodall-rózsát ültetnek a Budatétényi Rózsakertben, és az Alcsútdobozi Arborétumban, egy virtuális kiállításon pedig megismerkedhetnek az életével és munkásságával.
Jane Goodall többször járt Magyarországon, 2018-ban Pesthidegkúton felavatta a róla elnevezett tanösvényt, legutóbb, 2023-ban az ELTE-n tartott előadást. Számos könyve közül magyarul is olvasható Az ember árnyékában (1975), Ártatlan gyilkosok (1987), Amíg élek, remélek (2000), Az utolsó pillanat (2003) és A remény gyümölcsei (2006). Legújabb műve 2022-ben jelent meg magyarul A remény könyve címmel.
![](https://s3-eu-central-1.amazonaws.com/greenfo.hu/wp-media-folder-greenfo/wp-content/uploads/2024/04/jane-goodall-a-tanosveny-tablajanal-magyar-zoldekkel-1024x683.jpg)
Jane Goodall számtalan elismerés birtokosa, 2002 óta az ENSZ-békenagykövete, 2003-ban megkapta az Asztúria hercege díjat, 2004-ben a Brit Birodalom lovagjává ütötték, így kijár neki a Dame megszólítás. 2006-ban megkapta a francia Becsületrendet, 2021-ben Templeton-díjas lett.
Munkásságáról számos filmet készítettek, kutatásai megkezdésének ötvenedik évfordulóját az Egyesült Államok 500 mozijában egyszerre vetített dokumentumfilmmel és a részvételével megtartott Jane Goodall Live! programmal ünnepelték. 2017-ben Jane címmel Brett Morgen készített dokumentumfilmet róla. A National Geographic archívumából előkerült több mint 100 órányi felvételből, valamint a Jane Goodall Intézet és a család által rendelkezésre bocsátott videók segítségével készült alkotást 34 filmes díjjal (köztük Primetime Emmyvel) jutalmazták, a kutatót 2019-ben Nobel-békedíjra jelölték. Kilencvenedik születésnapjára világszerte számos eseménnyel készülnek, a New York-i Beacon Színházban 2024. április elsején tartott előadást. (MTVA Sajtóarchívum)
++++++++++
Dr. Jane Goodall DBE, világhírű etológus, természetvédő, ENSZ Béke nagykövet, a Jane Goodall Intézet (JGI) megalapítója 2024. április 3-án 90 éves. A mérföldkőnek számító születésnap tiszteletére Jane egy éven át tartó rendezvénysorozattal folytatja az emberiségnek szóló üzenetét a reményről.
A Jane Goodall Intézet világszerte segíti névadója küldetését, a 2024-es világkörüli turné a tervezett eseményekkel 2024. március 17 – április 4. között az Egyesült Államokban kezdődött.
Ma dr. Jane Goodall továbbra is úttörő munkát folytat. A Jane Goodall Intézettel közösen dolgozta ki az ún. Tacare-módszert. Ez egy olyan közösség által vezérelt megközelítés, amely képessé teszi az embereket az őket körülvevő ökoszisztémák megőrzésére és védelmére. Emellett a „Roots & Shoots”, a JGI nemzetközi ifjúsági programján keresztül több mint 60 országban támogatja abban a fiatalokat, hogy pozitív változást hozzanak létre a közösségeikben. A „Jane’s Green Hope” kampány pedig ezreket inspirál arra, hogy vegyenek részt a Billió fa kezdeményezésben, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség védelmének megőrzésében
Dr. Goodall számos könyv szerzője, köztük a legutóbbi kettő a „Helyi hangok, helyi választások: A közösség által vezetett természetvédelem tacare-i megközelítése” és „A remény könyve: Túlélési útmutató a veszélyeztetett bolygónk számára” című.
Élete számos televíziós és filmes projekt témája, köztük a „Jane Goodall: Reasons for Hope” IMAX-film, amelyet jelenleg Ausztria mozijaiban játszanak. Ő az ihletője az Emmy-díjas „JANE” gyermeksorozatnak is, amelyet az Apple+-on közvetítenek, és a National Geographic Society magával ragadó múzeumi kiállításának is, a „Becoming Jane”-nek, amely 2024 májusáig látható a Utah-i Természettudományi Múzeumban.
![](https://s3-eu-central-1.amazonaws.com/greenfo.hu/wp-media-folder-greenfo/wp-content/uploads/images/jane%20goodall%20haragos%20sikló2.jpg)
A Jane Goodall Intézetről
Dr. Jane Goodall 1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Az azóta eltelt idő alatt pedig már a világ több mint 27 országában alakult Jane Goodall Intézet, s a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában. 1991-ben Dr. Goodall, a fiatalságba vetett hite és reménye jeleként útjára indította a Roots & Shoots környezeti nevelési programot, aminek tagjai aktív környezetvédelmi programok által azóta is nap mint nap enyhítik a bolygónkra nehezedő terheket.
Magyarországon 2006 óta működik a Jane Goodall Intézet, melyet az ELTE-n tanuló lelkes biológusok alapítottak.
A globális hálózat szervezetei az állatok, a környezet és az embertársak védelmét tűzték ki célul Afrikában és a világ számos egyéb területén. A szervezetekben dolgozó fiatalok és idősek mind egy közös cél, a szebb és élhetőbb jövő érdekében munkálkodnak hatalmas erőfeszítéssel és lelkesedéssel.
Nyitókép: Jane Goodall csimpánzzal fotó: Michael Neugebauer