Hogyan jutottunk el a klímaválságig? Hol tartunk most? Merre nyithatunk kivezető utakat? Kikből állhat ez a cselekvő „mi”? Mit tehetek? Mit kell tennem? Kell-e tennem bármit? Van értelme kisebb-nagyobb “áldozatokat” hoznom? Kialakítható teljességgel klímatudatos élet? Mi a színművészek szerepe?
Miért fontosak a kisközösségek? Miben áll a politikai és gazdasági szereplők felelőssége? Ki számoltathatja el őket? Többek között erről is szólt a Stúdió K színház 4 részes kerekasztal beszélgetésének első alkalma, melynek témája az antropocén volt, az a földtörténeti kor, amelyben bolygónk ökoszisztémáját már az emberi tevékenység határozza meg.
Az idén 50 éves Stúdió K színház K elnevezése az állandó változásra és változtatásra utal, a folytonos képzésre, kreativitásra, a közösségben kísérletező, kapcsolat-építő, különleges konfliktusokat kíméletlenül kereső, kíváncsian kutató kritikai műhelyre. Mindez nemcsak az előadásaikra vonatkozik, hanem pl. a február 16-án indult négyrészes beszélgetés sorozatukra is.
Az új program kortárs irodalmi alkotásokon keresztül, vezető klímaszakértők segítségével közelít a klímaválsághoz. A kerekasztal-beszélgetéseken a Stúdió K művészei olvassák fel a problémára reflektáló kortárs műveket, majd az általuk felvetett kérdések megválaszolásában természettudósok, szociológusok, ökológusok, jogászok és aktivisták lesznek a segítségünkre.
A belső-ferencvárosi Ráday utcai teátrum házigazda színművészei:
Homonnai Katalin,
NagyPál Gábor, és
Samudovszky Adrian.
A kerekasztal meghívott vendégei:
Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az ENSZ Klímatestületének egyik alelnöke, a CEU professzorra,
Takács-Sánta András, humánökológus, egyetemi docens, az ELTE Humánökológia mesterszakának igazgatója, és
Antal Miklós, mérnök-fizikus, ökológiai közgazdász, az ELTE Humánökológia mesterszakának tanára.
A beszélgetést Sipos Balázs, irodalmár vezette.
A beszélgetés vázlatpontjai:
— már nem szélmalomharc a klímaváltozás elismertetése
–mi az a Kisközösségi program?
— a tőzsdék szárnyalása és a természeti rendszerek pusztulása
— radikális kulturális változás kellene
— soha nem lehet tudni, hogy a kis cselekvésekből mikor lesz egy nagy vihar
— reklámok fogyasztói kényszer kontra jóllét – hol húzzuk meg a határokat? Mértékletesség, elegendőség.
— az ökológiai válság legalapvetőbb problémája a természet és a társadalom egymás mellé helyezése
— a hatalomkoncentráció környezeti szempontból is veszélyes
— tényleges vállalások, vagy csak a retorika szintjén működnek a nemzeti kormányok CO2 csökkentési igéretei?
— az ökológiai válság két fő közvetlen oka a népesség számának növekedése, és az egy főre jutó fogyasztás növekedése.
— Túlnépesedés, Attenborough, és a lelassult a növekedési ütem
— csőrobbantás vagy szelíd harc a technológia váltásért? Civil mozgalmak, és amikor az aktivista és a kutatói én viaskodik egymással.
— 2022-ben csak az ökológiai radikalizmus menthet meg
— az IPCC tudósai irigykednek Greta Thunbergre, mer ő ki meri mondani sarkos véleményét, szemben a tudósokkal, akik az érdekstruktúrába jól beleilleszkedtek.
— Miért fontosak a kisközösségek? Mit tud a csákvári bevásárló közösség, a Vértesi Kamra?
— munkaidő csökkentés és környezetvédelem – mit, és hogyan változtatna meg az alapjövedelem?
— mennyire szól bele a politika az IPCC munkájába?
–Mit tegyünk a klímaszorongás ellen?
— Mit tehetnek a művészek a klímaváltozás elleni harcban, az ökológiai válság enyhítésében ?
Az esemény kizárólagos médiapartnere a greenfo.
A sorozat következő 3 része márc ápr és május hónapok közepén lesz élőben megtartva, ennek részleteit a greenfo programajánlójában, ill. a színház honlapján találják, de itt a greenfon mindegyik epizódból készítünk podcastot.
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
