A rendszerváltás utáni tárcairányítást nézzük át és annak kontrollváltozásait a parlamenti bizottság szintjén. Nem gondolom, hogy hasonló ábra készült már, pedig részletesebb is lehetne. A parlamenti adatbázis lekérdezhető úgy, hogy ezekhez az adatokhoz hozzájussunk. Nézzünk néhány fontos adatot.
A rendszerváltás után 10 szakminiszter dolgozott Magyarországon, majd eddig három államtitkár. A leghosszabb időt miniszterként Baja Ferenc (MSzP) és Persányi Miklós (SzDSz) töltötte be (államtitkárként Rácz András, de neki csak a vizet kell hígítani). Saját értékrendem szerint csupán Persányi érte el az érdemi miniszteri szintet. A többiek botladoztak és ügyetlenkedtek. Magyarország legkisebb és véleményem szerint legcsekélyebb hatásfokú minisztériuma volt a környezetvédelmi tárca.
2010-ben Orbán Viktor irányítási elképzelése alapján szűnt meg, mint önálló entitás és vált a mezőgazdasági tárca egyik (könnyen felejthető) államtitkárságává, ahol némi természetvédelmi tevékenység még folyik, de mondjuk a deltamethrin-nel évi egy millió hektáron folyó, a belügyminiszter alá tartozó ökoszisztéma-irtást még csak észre sem veszi ez az államtitkárság, sem a fölötte szunnyadozó parlamenti bizottság. Habár a vidékfejlesztési tárca koncepció meghiúsult, a környezetvédelem nem kapta vissza az önállóságát, mert a Fidesz-KDNP irányítási elképzeléseinek útban lett volna. Lásd most a hazai túlméretezett akkumulátorgyártás környezeti mizériáját, ahol hatásvizsgálati dokumentációk jelennek meg és kérdőjeleződnek (aztán huss eltűnnek) úgy, hogy totális már a lakossági zűrzavar Gödön, Debrecenben és Mikepércsen.
A minisztériumok működésének követésére szervezett országgyűlési bizottságok vezetését 2002-ig a kormányt alakító párt alá vonták. Ezt követően kiadták ellenzéki irányítás alá és szép lassan a hatását is elveszítette ez a szakbizottság (az ábrára csak az elnök, az alelnökök és néhány ismertebb név fért fel!), amelyet a pártok sokszor parkolópályaként használnak. Így fordulhatott elő a bizottságban például Deutsch Tamás, Harrach Péter, Magyar Bálint és Szili Katalin. Ez azt jelenti, hogy nem kell érteni a felvállalt feladathoz. A legtöbb időt a változó nevű bizottságokban Turi-Kovács Béla töltötte el. Nem értem, hogy egy 88 éves jogász, mitől pótolhatatlan ebben a feladatkörben. Mikor ez előtt a bizottságban előadtam, akkor valamennyi előadás alatt látványosan szundikált, majd az elmondott szövegének semmiféle érdemi tartalma sem volt a neonikotinoidokról vagy a glyphosate-ról.
2016-ban Turi-Kovács Béla (Fidesz), a bizottság alelnöke: »Egészen röviden, az én álláspontom az, hogy ma nagyjából-egészében annak a keresztmetszetét láttuk, hallottuk, ami valójában történik a magyar mezőgazdaságban általában, tudományos megállapítások, különböző jogszabályok, a jogszabályok végrehajtásának ilyen vagy olyan módozatai, ezeknek a lehetőségei. Hallottunk azonban valamit, éspediglen (sic!) gyakorló mezőgazdasági szakembertől, amit én alapvetőnek tekintek. Mindennek foganatja és haszna, meggyőződésem szerint akkor lesz, ha végre elfogadják azt az általunk nem most, hanem már tíz éve mondogatott szükségletet, hogy Magyarországon a mezőgazdasági ismeretek alapvető oktatását illenék ismét bevezetni, alapoktatásban oktatni, és elérni azt, hogy Magyarországon ne ilyen megbeszéléseken szűk körben elhangzott álláspontok (sic!), vélemények legyenek azok, amelyek lehet, hogy minket befolyásolnak, de a termelőt aligha. Következésképpen a meggyőzésnek a legalapvetőbb szempontja, meggyőződésem szerint, az alapvető tudás. Ha ez az alapvető tudás hiányzik, akkor lehet kényszereszközöket használni, a kényszereszközöktől lehet különböző eredményeket várni, meg nagy betűkkel hirdetni az egészséges élelmiszert, de mindezeknek alapvetően nem lesz igazi foganatja. Sajnálatos, hogy ilyen-olyan politikai, egyéb okoknál fogva – ezt ki kell mondanom kisgazdaként [kétségtelen, hogy 2002-ben Szentendrére bejelentett Kisgazda Polgári Egyesület papíron létezik és ügyvezetője Turi-Kovács, de hol vannak mellőle a kisgazdák] – mindeddig nem sikerült áttörést elérni ezen a területen (sic! – ehhez angol nyelvtudás és alapvető PC ismeret kell csak). Azt gondolom, hogy nincs olyan fórum, ahol ne mondanánk el – ezért mondom itt is el –, hogy az oktatásnak ezt a fajtáját nem lehet mellőzni, ha azt akarjuk, hogy Magyarországon nemcsak korszerű, hanem olyan mezőgazdaság legyen, amelyet értő emberek végeznek el. Tanfolyamokon ezeket nem lehet néhány százezer forintért úgy megszerezni. Az elég lehet a föld megszerzéséhez, de nem elég a föld olyan megműveléséhez, amilyet szeretnénk és kívánnánk. Köszönöm szépen.«
***
Mit is mondott a vátesz, aki végig hallgatta ezt az ülést? Ki mellett szólt és ki ellen? Ne tessék felejteni, hogy a világhálón könnyen feltalálható ismeretekről gondolta azt Turi-Kovács úr 2016-ban, hogy itt szűk körben hangzott el. Mit követ ő vajon figyelemmel, ha ezt a világszerte kiemelt természet- és környezetvédelmi ügyet sehol sem követte? Miért mezőgazdaságról beszélt, mikor itt nem a termelés, hanem növényvédő szerek mellékhatásairól volt szó. Vajon világos volt számára, hogy abban a pillanatban hol volt és miért? Vajon ismeri-e miként engedélyeznek és tiltanak az Európai Unióban hatóanyagokat? Arra figyelmeztette a pártársait egy elsárgult árkusból, hogy az alkalmi biogazda szavára figyelmezzenek, mert azt kell meggyőzni, de az nem történt meg? Szóval a megjelent glifódoktorról úgy gondolta, hogy ő ragadja meg az édes anyaföld rá eső parcelláin az eke szarvát az ökrök mögött (elzárva az úri-muri tudástól, amit mondjuk általános iskolában kellene oktatni? De hiszen ő sem értett egy szót sem az elhangzottból pedig tudással felvértezett kisgazda, és szavazáskor mégis tartózkodott), mint a hajdani munkás-paraszt hatalom idején szemináriumon mondták.
Nem lehetne 70 éves korban elküldeni nyugdíjba az elnyűhetetlen politikusainkat, hiszen ez az időkorlát még az akadémikusokat is érinti, akik általában jó és trenírozott mentális kondícióban ekkortól nem vállalhatnak vezetői posztokat. Ez a kritikám, akkor a teológus Harrack Pétert is érinti, aki paptársa Bencsik mellé ült.
Hihetetlen, hogy kormányzati szinten milyen mélyre süllyedt a természet- és környezetvédelem szakmai kezelése.
Non-stop védekeznek a Soros-bérenc bozgorok ellen, akiket az ellenzék képvisel. Vagyis a hamisság onnan derül ki, hogy mit akar a másságpárti ellenzék. Bencsik Bubu – ivari identitását féltve – már akasztatna is (bár a mikénten folyhat még rövid frakcióvita, amihez Tömjén Zsolt véleményét – ő ebben megkérdőjelezhetetlen szakértő – azért kikérjük majd), és ő történetesen a Demokrata hetilap főszerkesztője. Erdészeti technikumi állattan tanárom Szecső bácsi ’demokretén’ szava jutott eszembe, de fogalmam sincs miért. Aranka elszunnyadt a hintaszéken és legurult öléből a gombolyag, amit szemmel követve elfelejtettem, amit gondolni véltem. Mindegy.
Az önálló minisztérium megszűnése után az országgyűlési bizottság szerepe is súlyát vesztette. Ki a partnere? Az államtitkár, akinek a miniszter adja a feladatait? 2010 óta az LMP adja a vezetését ennek az ellenzéki bizottságnak, de jelentős Fidesz-KDNP többséggel szemben. Az történik, amit a Turi-Kovács Béla – Bencsik János duó egyeztet a Nagy és Érinthetetlen Ismeretlennel.
Darvas Béla
Kapcsolódó anyagok:
Természet- és környezetvédelmi mozgalmak és pártok – Az eltűnő tartalom nyomában
Kaméleonkormányunk kékje a patriótazöld
Országgyűlési zöldségkirakat – Miért veszik fel képviselőink a munkanélküli segélyt?
Nemzeti propaganda zöldrefestés sok-sok milliárdnyi közpénzből
Orbán közvetlen víziközmű államtitkára lett a Jolly Joker nagybőgős földmérő
Bioetika, hol vagy? – Ideológiai lobbik, gazdasági érdekek és a demokratikus vita hiánya
