A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi tagozata széleskörű kérdőíves felmérést végzett a 2023. július 1-vel indult új hulladékgazdálkodási rendszer tapasztalatainak felmérésére a Tagozat hulladékgazdálkodási szakértő tagjainak körében. A helyzet lesújtó.
A tagok több mint 3000 cég hulladékgazdálkodási szakértőjeként adtak választ a feltett kérdésekre. A Tagozat elnökségéhez beérkező észrevételek és a felmérés tapasztalatai alapján elkészítettek egy értékelést a hulladékgazdálkodásban kialakult helyzetről:
Környezetvédelmi kockázat és jelentős adminisztrációs teher a cégeknekaz új hulladékgazdálkodási rendszer
Egy éve, hogy a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU Zrt.), mint Koncessziós Társaság a gyakorlatban is megkezdte hulladékgazdálkodási koncessziós tevékenységét és megnyitotta a MOHU Partnerportált. A 2023. július 1-vel induló új hulladékgazdálkodási rendszer jelentősen felborította a korábbi hulladékgazdálkodási gyakorlatot.
A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata tömöríti azokat a hulladékgazdálkodási szakértőket (SZKV-1.1. jogosultsággal rendelkezők), akik a napi
gyakorlatban támogatják a hulladékgazdálkodó és hulladéktermelő cégek tevékenységét. A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi tagozata 2024. április 9. és 2024. április 20. között széleskörű kérdőíves felmérést végzett a hulladékgazdálkodási szakértők körében. Összesen 175 szakértő, több mint 3000 cég képviseletében fejtette ki tapasztalatait az új rendszerrel kapcsolatban. A jelentős számú szakértő, és képviselt gazdálkodó szervezet véleménye már reprezentatív mintának tekinthető, melynek megállapításai jellemzik az új rendszer egészével kapcsolatos szakmai véleményt.
A kérdőíves felmérés és az egyéb módon beérkezett észrevételek és panaszok alapján eljött az idő, hogy a szakmát tömörítő szervezetként jelezzük, hogy az új rendszer jelenlegi formája és működési mechanizmusa miatt egyre jelentősebb környezeti kockázatot hordoz magában, emellett a gazdaság működő struktúrájára kedvezőtlen hatással lehet és nem segíti elő a körforgásos gazdaságra történő átállást sem.
Tisztában vagyunk azzal, hogy minden új rendszer indulása nehézségekkel, kisebb hibákkal jár, azonban a beérkezett adatok alapján kijelenthető, hogy a rendszerben strukturális hibák vannak, melyet az apróbb, személyesen megélt mikrokonfliktusok tömkelege támaszt alá. Jelezzük, hogy ez legalább a negyedik hulladékgazdálkodási rendszerváltás az elmúlt 12 évben (OHÜ, OKTF NHI, NHKV), de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ráadásul a piacgazdasági modellből nonprofit rendszer után egy monopolizált, multinacionális szemléletű rendszerbe jutottunk. A gyakorlatban, a termelő cégeknél dolgozó szakértő kollégáktól tömegével érkeznek panaszok arra vonatkozóan, hogy a korábban gördülékeny – részben piaci, részben nonprofit alapon működő – hulladékelszállítás rendkívül nehézkes. A MOHU Partnerportálon rendszeres technikai problémák adódnak, melyet minden esetben az info@mohu.hu email címen kell
jelezni, és a problémák megoldása rendszerint több hetet, esetenként hónapot vesz igénybe. A Partnerportálon történő rögzítés nélkül koncesszió hatálya alá tartozó hulladék nem szállítható el, így rendkívül gyakorivá váltak a telephelyeken a hulladék felhalmozódások, esetenként a jogszabályellenes éven túli tárolások. Ez utóbbi esetben minden felelősséget és jogkövetkezményt a monopolhelyzetben lévő szervezetnek kellene viselnie. A hulladéktermelői oldalon külön problémát jelent, hogy a MOHU Zrt. magáncég létére jelentősen túlterjeszkedik a jogszabályi előírásokon. A 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról egyértelműen rögzíti a hulladékbirtokos a keletkező hulladékát a telephelyen elkülönítetten köteles gyűjteni. Az elkülönített gyűjtés olyan gyűjtés, amelynek során a hulladékáramot a hulladék fajtája és jellege – adott esetben típusa – szerint elkülönítik, lehetővé téve annak egyedi módon történő kezelését. Tehát a hulladékot fajtája (anyagfajta: fa, fém, műanyag), jellege (veszélyes, nem veszélyes) és típusa (hulladékjegyzék szerinti azonosító kód, ún. HAK ) szerint kell külön gyűjteni. A több évtizedes hulladékgazdálkodási rendszer erre épült ki, a termelő cégek HAK szerint sorolták be hulladékaikat és a szállítást ez alapján végezték. Az új rendszerben a MOHU Zrt. megköveteli (mert a Partnerportálon csak így lehet leadni a megrendelést), hogy ennél jóval részletesebb az anyagfajtákon belüli gyűjtést (pl. műanyagon belül PET, PP, HDPE, LDPE, stb.) gyűjtést valósítsanak meg. Ennek semmilyen jogalapja sincs, egy piaci alapon működő rendszerben ilyen hozzáállással megrendelés nélkül maradna.
Ez megelőzhető lett volna, hogyha a gyakorlatban az érintett vállalkozásokat és a több évtizedes rutinnal rendelkező környezetvédelmi szakértőket tömörítő szakmai szervezetet bevonják az előkészítésbe és véleményezésbe. Mivel az előzetes szakmai egyeztetések nem történtek meg, így a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata több ízben jelezte az Energiaügyi Minisztérium felé aggályait. Mivel továbbra sem történt előrelépés a szakmai egyeztetésben, így a Tagozat elnöksége a nyilvánosságot felhasználva kívánja ismételten felhívni az Energiaügyi Minisztérium figyelmét az új hulladékgazdálkodási rendszer hibáira és a szükséges módosítások, változtatások halaszthatatlanságára.
Kiemelendő, hogy a beérkezett szakértői vélemények több mint 90%-a szerint az új rendszer egyértelműen adminisztrációs teher növekedés a hulladéktermelő cégek
számára. Továbbá megjegyzendő, hogy a termékdíj és a körforgásos termékek után fizetendő EPR díj egymással átfedésben, dupla adminisztrációs – adott esetben költség – terhet jelent.
A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata elutasítja, hogy a környezetvédelemre hivatkozva újabb és újabb olyan felesleges terhet rakjanak a gazdálkodó szervezetekre, melyek nem mozdítják elő a környezeti célok elérését és a körforgásos gazdaságra való átállást, sőt további környezeti kockázatokat idéznek elő.
Az új rendszerrel kapcsolatban a szakértők mindössze 4 %-a állította, hogy zökkenőmentes volt az átállás A szakértők fele nyilatkozta, hogy egyes koncesszió hatálya alá tartozó hulladékelszállításnál problémába ütközött. A szakértők 25,3 %-a jelezte, hogy van olyan telephelye, ahonnan a mai napig nem sikerült az elszállíttatást megoldani, és éven túli tárolással küzdenek. A legtöbb probléma pedig pont a veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladékok esetében volt.
Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata felhívja a figyelmet, hogy a koncesszió hatálya alá tartozó veszélyes hulladékok megfelelő elszállítására és kezelésére sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A MOHU Zrt. jelenlegi gyakorlata valós környezeti kockázat növekedést jelent.
Összegezve, a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata a koncessziós rendszerrel kapcsolatban számos információnak nincs a birtokában (a koncessziós szerződés mellékletei mind a mai napig nem nyilvánosak és nem hozzáférhetők), de a tapasztalati alapon szerzett működéssel kapcsolatos jelzések, adatok és felmérések alapján súlyosan aggályos helyzet kialakulásának a lehetősége áll fenn. Emiatt elkerülhetetlennek tartjuk a rendszer szakmai értékelését, felülvizsgálatát és haladéktalan korrekciós intézkedések megtételét. Bár a felmérésben nem tértünk ki rá, de az új rendszer anyagi ösztönzési struktúrája kifejezetten hátrányos a termelő cégek, de az egyes polgárok számára is.
A részletes kérdőív és beérkezett vélemények: Az új hulladékgazdálkodási rendszerrel összefüggő szakértői tapasztalatok MMK kérdőív (455 KB pdf.)
A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata ahogy eddig is, most is nyitott bármilyen szakmai egyeztetésre.
