Az egyre nagyobb nyomás alatt álló magyarországi tavak érdekképviseleti szervezeteit tömörítő Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége a június 23-25. között Székesfehérváron tartott Zöld Országos Találkozón jelentette be a Balaton vízpartjának védelme és rehabilitációja érdekében indított akcióját. Az Építési és Közlekedési Minisztériumnak és a Belügyminisztériumnak címzett közérdekű javaslatának civil támogatására petíciót indított a szövetség, hiszen mindannyiunk érdeke és egyben felelőssége is, hogy nemzeti kincsünk, a Balaton vízminősége jó ökológiai állapotban maradjon.
A Balaton védelmében megfogalmazott petíciót egy hónap alatt több mint 7300-an aláírták. Ez időszak alatt több alkalommal is nyilatkozott az Építési és Közlekedési Minisztérium a Balaton térségének tervezett szabályozásáról, melyre a támogatóknak írt levelükkel kívánnak reagálni.
1. “Nem a beépítések és a parthasználat a legnagyobb baja a Balatonnak, hanem egy használati hitelességi kérdés. 11 ezer lakás 90%-a a parti sávban épült, kiskapukat kihasználva” – nyilatkozta Lánszki Regő építészeti államtitkár a Szabad Európa riporterének.
Teljesen egyetértünk az államtitkárral. Már csak az a kérdés, hogy a kiskapukat ki nyitotta ki, miért nem csukja be, és miért nem tartja kulcsra zárva, mint a Balaland a parti sávot?
A Balaton védelmében 2000-ben törvény született, majd ennek előírásai szerint 2002-ben kormányrendeletben rögzítették a vízparti sáv különös szabályait. 2005-ben készültek el a települési vízparti területek használatát térképen is ábrázoló TNM, azaz tárca nélküli miniszteri rendeletek, melyek hatalmas mezőgazdasági területek, rétek, legelők, vizes élőhelyek beépítését alapozták meg. Miközben az egymást váltó törvények szövegükben megszakítás nélkül tiltják a lakó-, üdülőépület és lakások építését a kempingek területén, hogyan lehetett “jogszerűen a kempingeket vegyes területfelhasználási egységbe sorolni”, majd szállodák, kereskedelmi egységek helyett lakóparkokkal a közforgalom elől elzárni? Ez az a használati hitelességi kérdés, amire a jogalkotóknak kellene választ adnia. Konkrétan az a kérdés, hogyan épülhettek lakóparkok Zamárdiban, Balatonszemesen, Alsóörsön, Badacsonyörsön, Keszthelyen és a többi korábbi kempingben?
A számonkérés lehetősége is megszűnt azzal, hogy “A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén szabálytalanul megépült építményre, építményrészre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha az az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően e törvény előírásainak is megfelel vagy szabályossá tehető” – a területrendezési törvény szerint. Ez azt jelenti, hogy ha az engedély nélküli vagy előírásoknak nem megfelelő építés nem eredményez az életet, egészséget veszélyeztető használatot vagy állapotot, fennmaradási engedély adható ki? Kinek a dolga lenne a kiskapuk bezárása? Véleményünk szerint a törvényhozásnak!
A Balaton parti sávjában a szabálytalan vagy engedély nélküli építkezések ellen soha nem volt szigorú fellépés, se bontás elrendelése, se elrettentő mértékű bírság kiszabása. És ma sincs szigorú és kitartó fellépés, noha a szabálytalanul létesített épületek tulajdonosai saját bejárót nyitnak, stéget és csónakkikötőt üzemeltetnek a nádasban. Több, mint 1700 illegális bejáróró ismert, ami felszabdalja a nádast, invazív fajoknak nyit utat.
2. A területrendezés és a hatóságok átszervezését tervezi a minisztérium.
Az ismertetett jogszabályi környezetben mi várható el a balatoni főépítészi hivatal és tervtanács létrehozásától, a járási szintre kerülő területrendezéstől? Miért kapna magasabb beépítési lehetőséget a telek tulajdonosa, ha lead a parti sávból? Hiszen a területrendezési törvény szerint a “vízparton a vegyes terület kijelölésével egyidejűleg biztosítani kell a partmenti 30 méter széles közhasználat elől el nem zárható sávot, és azon a parti sétány kialakítását”. A kempingekben épült és épülő lakóparkok esetében ennek így kellene lennie, feltételek nélkül!
“Sose késő, nagyon sok külterület, beépítetlen, beépíthető potenciállal bíró terület van. Ha most nem lépünk szigorúan, lemondunk a Balatonról” – mondta az államtitkár.
Teljesen egyetértünk, meg kell óvni a még meglévő természetközeli területeket. Különös tekintettel a 2023. július 12-én elfogadott EU-s Természet Helyreállítási Jogszabályra – ami kötelezettség és egyben lehetőség is a Balaton térségére – meg kell vizsgálni a helyreállítás lehetőségét a tó jövő generációi számára történő megóvásáért.
Kérjük, hogy aki még nem tette, írja alá a Balaton védelmében a petíciót
Nyitókép: építés a tóban – Népszava / Pavel Bogolepov
